Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-18 / 46. szám
TÁ R S A D A L M !_ H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre..........................8-— kor. Fél évre..............................A— „ Negyedévre ......................2- — „ Eg yes szám......................— ’20 „ Ta nitéknak egész évre . . 61— „ Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykarolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. . Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 53 fill, Kéziratok nem adatnak vissza A nemzeti hadikölcsön. Nagykároly, 1914. nov. lb. A hadi szükségletek fedezésére szükséges összegek beszerzése céljából a magyar kormány 50, 100, 1000, 5000 és 10.000 koionás, 6°/0-kal kamatozó, adómentes állami járadékkölcsön kötvényeket bocsájtott ki. Ezen kötvények 1914. év november hó 16-ik napjától, 1914. év november hó 23-ik napjáig bezárólag jegyezhetők az összes hivatalos aláírási helyeken. Jegyezhetők tehát az összes kir. ál- lampénzláraknál, kir. adóhivataloknál, postatakarékpénztáraknál és postahivataloknál ; továbbá az osztrák-magyar bank főinlézeténél és fiókjainál, az „Országos Központi Hitelszövetkezetinél, ésazösszes kötelékébe tartozó vidéki szövetkezeteknél, mint gyűjtőin lyeknél (ill Nagykárolyban pl. a „nagykdroly és vidéke ipari és gazdasági hitelszövetkezet“-nél) ; a legtöbb fővárosi pénzintézetnél, mint aláírási helyeknél, valamint az ezek által — a pénzügyminisztérium jóváhagyásával — felhatalmazott vidéki pénzintézeteknél, mint gyűjtőhelyeknél. Hogy ezen most kibocsájtott „hadikölcsön“ jegyzése spontán nemzeti érdek és igy hazafiul kötelesség, bizonyítani felesleges, de hogy e mellett még jő üzlet is kitűnik abból, hogy először az állam parin alól, azaz a névértéknél kisebb 91‘5°l0-os árfolyammal bocsájtotta ki, vagyis ha valaki az aláíráskor az egész összeget kifizeti, csak 07 K 50 fillért kell 100 koronáért fizetnie, ha pedig az engedélyezett részlet fizetéseket — 1914. december hó 12-én 40"/J-a, 1914. december 22-én 30Va és 1915. január 8-án 30°/„-a fizetendő — veszi igénybe, akkor is csak 98 koronát kell ÁíO kor. ellenében fizetnie ; másodszor a teljes névérték (100, 1000 slb. kor.) után élvezi az évenkénti 6’70 kamatot, és végül a kölcsön teljesen adómentes. Mindezek oly előnyök, melyek minden elrejtett fillért elő kell, hogy hívjanak rejtekhelyökből. A haza oltárára kell, hogy adja ma mindenki, kunyhótól a palotáig, megtakarított pénzeit, mert most, amidőn „veszélyben a haza!“ kétszeres kötelessége mindenkinek ezt tenni annál is inkább, mert ezzel nemcsak hazafiui kötelességének tesz eleget, hanem a reális számítást is megtalálja benne. Szövetségesünk Németország, rövid pár nap alatt, több mint 4 és fél milliárd márkát jegyzett le hasonló céllal. S ezzel megmutatta pénzügyileg is, imponáló, hatalmas erejét. Amiként nálunk is megindult a lejegyzési mozgalom remélhető, hogy hü szövetségesünk mellett hátul semmivel sem maradunk. Jöjjenek hát elé a rejtett milliók és adjuk azt kölcsön a hazának! . . . * Háború idején a hazát védő hadsereg két táborra oszlik. Egyik a katonai-, vagy küzdő hadsereg, másik a polgári-, vagy békés hadsereg. Ez a kettő kiegészíti egymást, csak együttesen erősek, külön-külön mind a kettő gyenge. Előbbi a harctéren, fegyverrel kezében teljesiti kötelességét, tartja vissza az ellenséget határainkon, mig a másik itthon azon tevékenykedik, hogy a küzdő hadseregnek semmiben hiánya ne legyen, ne fázzon és főként ne éhezzen, mert a legjobb és legnagyobb hadsereget is könnyen le lehet győzni ha katonái éhesek. Mig a jól ruházott és jól táplált hadsereg kitartó, elszánt és legyőzhetetlen. TÁRCZA. í/álasz egy levélre . . . Nálatok ősz van . . sárgult avarban haldokló tájak. A madarak már szebb, s jobb hazába szálltak. Ahol tavasz és napsütéses élet, Ahol nem mennek zokogva a télnek, — Így irod ezt egy kicsi kis levélben. Kínzó magányban múlnak az esték És sápadt, szótlan, szomorú fejecskék, Szomorú fájó álmokat fonnak És éjszakánként titokban zokognak . . . így irod ezt egy kicsi kis tevéiben. Hogy kicsi kezed imádságra zárva, Sokszor elszáll lelked a Dnyeszter partjára Hosszú, rejtelmes, csendes éjszakákon, Amikor a két szemedre nem jön álom. így irod ezt egy kicsi kis levélben. Itt, a Dnyeszter partján, egész más az élet, Ragyogó napsütés, virágos kikelet; Nagy, fehér mezőkben pompázkodó tájak, A magyar fiuk itt vérrózsát kaszálnak, A Dnyeszter parti nagy halálmezőkben. Hej, más itt az élet! itt dalolva járnak I Pedig nekivágnak százszor a halálnak, itt kardok, ágyuk, fegyverek zenélnek, Itt bizony nem mennek zokogva a télnek A Dnyeszter parti vérrózás mezőkben. Csak este, ha a holdsugár elömlik az égen, Tudunk elmerengni a göncöl-szekéren, 8 csak akkor tudjuk, hogy túl, a hegyek ormán, Erdő koszoruzta Kárpátoknak alján A magyar rónán most lombhullajtó ősz van. És akkor, ugyan miért is tagadjam, Nekem is sóhajba fül bele az ajkam . . . Es akkor tán, ha e kis levél nem volna, A lelkem is, a szivem is zokogna A Dnyeszter parti vérrózsás mezőkön. Fehér Ákos. kirágok a háborúban. — A „Nagykároly és Vidéke“ eredeti tárcája. — Irta: Fehér Ákos. Hosszú szirmú, selymes virágú fehér őszi rózsák állanak előttem egy vázában, még üdék, hamvasak, pedig már több napja vízben vannak. De azért még élnek . . . vegetálnak. Némelyik szirom azonban már szépen leválik a törzsről, amint a szoba levegője lassan fülledni kezd, s a nagy-nagy csendben, amely megüli ezt a kis hangtalan birodalmat: szinte hallani vélem zizegő koppanásukat . . . Elnézem hosz- szan, merengőn az ősznek ezt a csodás virágjait, amelyeknek dédanyja réges-régen, valamikor még Nippon mosolygós ege alatt pompázott s az Ég tudja, hogy valamelyik européner, avagy valamelyik élelmes sárga emberke hozta-e be hozzánk az első gyökereit ezeknek a sokszinü őszirózsáknak, amelyeknek nagymamáját Nipponban: „Khrysanthémum“- nak hívták ? Mndennemü ruhanemüek, csipkék* feilöitök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festéseBőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! Haúffel Sámuel ármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. s®" Plisé-gouvró. villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz Aróni. kath. templom mellett. Miihely: Petőfi-utca 59. Plüsh és bársonyok gőzölése.
