Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-21 / 42. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly, ISS4. Oktober 21. 42. szám. NAGYKÁROLY és VIDÉKE TÁ R S A D AL M I_H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Coloredo-Mels Józsefné grófné egy nagyszerű jótékonysági eszme megvalósításához kérte a napikban a magyar és osztrák társadalom áldozatkészségét. Arról van szó, hogy az idei Halottak Napján a sírok fényes kivilágítása és költséges koszorúk helyet váltsuk meg a kegyelet adóját a Vörös-Kereszt Egyesület javára. Szentel jük a Halottak Napjának minden adományát a halottakra való kegye- letes emlékezéssel az élő hősök javára. A gyűjtést a hírlapok, hatóságok és segitő- bizottságok végezzék s bizonyos, hogy a befolyt adományok, óriási mértékben elősegítik majd a Vörös-Kereszt Egyesületet nagy feladata teljesítésében. Mégis most. amikor az egész országban már megindult a lelkes mozgalom aziránt, hogy a sírok kivilágítására szánt összegeket a sebesülteket ápoló Vörös- Kereszt Egyesület javára fordítsuk, innen is onnan is hallunk hangokat, mintha ezt a szokást a katholikus egyház írná elő. Ez a feltevés azonban téves, A katholikus egyház nemcsak hogy nem Írja elő a sírok kivilágítását, hanem az ellen már régóta minden erejével küzd. A Halottak Napján szokásos kivilágításhoz tehát a katholikus egyháznak semmi köze nincs. Az egész kivilágítás csak az őskorból reánk maradi pogány szokás. Ezekután pedig úgy hisszük, nem kell a kegyeletesnek látszó, de voltakép fényűzést szolgáló kivilágítás ellen további érveket felhozni s remélhető, hogy most már mindenki az élők kultuszának fog áldozni. A szeretteink sirhalmán évenkint áldozni szokott, emlékezés helyett fordítsuk filléreinket i a harctérről sebesülten visszaérkezett katonáinkat ápoló Vörös-Kereszt Egyesület áldozati oltárára. Sebesülteink megérdemlik, j méltán elvárhatják ezt, kötelességünk ez velük szemben, akik teljesítették köteles-! [ségüket: hisz’ sebeiket mindnyájunkért, a hazáért kapták s minden seb a hősiesség, a bátorság, a haza iránti szeretet pecsétje. De ne álljunk meg! Ne érjük be azzal, hogy a Halottak Napjára szánt összeggel áldozzunk! Folytassuk a megkezdett utat és áldozzunk a „ma“ hőseinek minden vonalon. így pl. számtalan olyan összeg és alap van együtt, amit békés időben egyszerre vagy méginkább nap- ról-napra hoztak össze s amelyek bizonyos speciális célokat volnának hivatva szolgálni. Vannak különböző szoboralapok, tanulmányi és üdülési célokat szolgáló utazási alapok, kirándulási alapok, legkülönbözőbb célú és irányú alapítványok, művészet'-, tudományos-, sport- és egyéb versenydijak, testületek, bankok és magánosok jubileumi alapjai stb., stb. A célok, amikért e pénzeket összehozták, bizonyára dicséretesek és béke idején a kulturális élet nagy- fontosságú előmozdítói. Ám ma, háború idején e pénzek parlagon hevernek és semmiféle gazgasági célt sem szolgálnak : mondjuk ki tehát mindannyian és szankcionálja majd kormányrendelet, hogy e pénzek a sebesültek istápolására, az özvegyek, árvák és itthonmaradottak segítésére fordítandók. Mindazok pedig, akik e pénzeket annakidején valamely nemes célra adták, szívesen fognak beleegyezni abba, hogy e komoly napokban hadse- gitö célokra fordittassanak azok az összegek, amelyekkel ők béke idején kulturális célokra áldoztak. Ha azután majd ismét béke lesz, meg lehetünk győződve már előre is, a kultúra előmozdítói friss kedvvel és ujult erővel fognak megint nemes munkájukhoz látni, j Most azonban elvül szolgáljon, hogy minden rendelkezésre álló segítő forrást felhasználjunk ! Ne hagyjuk tehát a béke idején felszaporodott alapokat parlagon heverni. Használjuk fel azokat okosan a „ma“ követelményeinek megfelelően. Hiszen ma igazán lényegtelen az, hogy valamely nagy emberünk, akinek emlékét a jelen nemzedék szoborral szándékozott inegörökite- ni, nehány évvel előbb vagy később fog majd márványban faragva vagy ércbe vésve előttünk állani: mert most bizony mérhetetlenül fontosabb ennél, hogy a „ma“ hőseiről gondoskodjunk, viszaállit- suk egészségüket és megmentsük a nyomortól családjukat. Ma nincs szükség tanulmányi és egyéb utazási alapokra s tudományos-, művészeti-, sport- és egyéb versenydijak, jubileumi alapok ma egytől egyig nevetséges, sőt frivol anachro- nizmusok. Ma csak egyetlen nagy versengés létezik : a hazaszeretetben, a bátorságban, a harcolók és az itthonmaradottak segítésében való versengés s ezeknek a mai olympiai versenyeknek legmagasabb kitüntetése, legtiszteletreméltóbb célja gyanánt elegendő az olajág. Hogy pedig a béke olajágát monarchiánk és nagy szövetségesünk nyerje el, azért folyik most apáink, fiaink és testvéreink vére. Attól se kell tartanunk, hogy ama nemes célok, amikre fenkölt gondolkozá- su emberek a szóban levő összegeket és alapokat amuik idején szánták, a jövőben kárt fognak szenvedni, ha ma a háború okozta szükségben ezeket a felhalmazó- dott kincseket arra fordítjuk, ami a mai viszonyok között a legszentebb és legszükségesebb. Hajdan, barbár időkben lehető volt, hogy a háború gondoskodjék önmagáról, hogy a háborúból táplálkozzék a háború. Ma azonban máskép van már. Ma nem a 30 éves háború korát éljük, amikor egész generáció nem ismerte a békét, s igy nem is bizhatott annak eljövendő áldásaiban. Ma a háború nem más, mint a végső eszköz arra, hogy a gonosz szomszédot, ki nem hagy bennünket békében, a békére kényszeritsük. Ki fogjuk vívni fegyvereinkkel a békét, az áldásthozó aranykalászos békét, mely azután gondoskodni fog tudni önmagáról. Ép ezért bátran nyúlhatunk ma és nyúlnunk is kell azokhoz a pénzekhez és alapokhoz, amik béke idején halmozódtak fel: hisz’, ha ma a háború sebeinek enyhítésére haszMndennemü ruhánemüek, csipkék« feilöltök, függönyök, teritök, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! I Haüffel Sámuel ármely kényes színű és gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitiszti tó Nagykárolyban? Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfl-utca 59. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek * jts < t 4 / Áldozzunk a hősöknek!