Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-07 / 40. szám

2 Vármegyénk központi választmánya a választók névjegyzékének összeállítása céljá­ból f. hó 6-án d. e. 11 órakor a vármegye székház alispáni kistermében ülést tartott. A helybeli fodrász üzletek f. hó 8-án csütörtökön délután 2 órától kezdve, a szüretre való tekintettel zárva lesznek. Érendréden a most folyó háború alkal­mából szept. 27-én tartott előadás és felolva­sás műsora: 1. „Hymnus“. 2. „Az oroszhad­sereg és monarchia hadseregének harci értéke“ Csutoros Alberttól. 3. „Belgium“ Szaleczki Miklóstól. 4. „Heti harci esemény“ Szaleczki Miklóstól. 5. „Dolgozni kell“ Csutoros Albert­tól. 6. Az itthon maradtak részére „imakönyv“ háborús időben elárusitás. A harctérre trikó, alsóruhák elküldése. Október 5-én a Nagykáro­lyi Vörös Kereszt kórházban levő sebesültek részére élelem szállítás. Végül a „Szózat“ éneklése és Csutoros Albert imádsága zárta be az estét, melyet miként máskor is, adako­zás követett tudván azt, hogy a jó kedvű ada­kozókat szereti az Ur. A hadbavonultak családjait segélyzö szatmárvármegyei bizottság a következő kör­levelet adta ki: Körlevél. 968—914. Az általá­nos mozgósítás után, amikor még az állam az 1882. XI. t.-c.-en alapuló mai segélyezésével nem lépett fel, számos család maradván ke­nyérkereső nélkül, Szatmárvármegye területén csakhamar sokfele jelentkezett a nyomor, sőt egyes járásokban az éhség. A hadbavonultak családjai segélyezésére alakult Szatmárvárme­gyei bizottságnak segítségül kellett sietni. Anyagi eszközök alig állván rendelkezésére, a bizottság hitelbe vett 9000 K áru tengerit jut­tatott a járási bizottságokhoz a nyomorgók közt való kiosztás végett. A bizottság e tarto­zása ma is kiegyenlítetlen. Bevétele nem igen van s a hadbavonultak családjai segélyezésére alakult országos bizottságtól sem remélhet, ennek anyagi erején túl igénybe vett volta miatt, segítséget. Ezért a vármegye közönségé­hez fordulunk s kérjük, járuljon hozzá e tar­tozás kiegyenlítéséhez. A hadbavonultak vérü­ket ontják, az egészségüket, életüket áldozzák fel, ami jólétünkért, életünk, vagyonunk biz­tonságáért. Nekünk kötelességünk gondoskodni itthonhagyott családjaikról. Igyekezzünk ezzel leróni legalább egy csekély részét az őket illető hálánknak. Ez a hála anyagi erőnkön fe­lüli áldozatra kötelez benünket. Akik itthon maradva, mit sem nélkülöznek, gondoljanak a hadbavonultak szenvedéseire, ezek itthonma­radt családjainak nyomorára és siessenek ezek segítésére. Adakozzék mindenki erején felül, s küldje adományát az alólirott bizottság pénz­tárosa Gallasz Ödön ur címére Nagykárolyba. Nagykároly, 1914. szeptember 26. Hazafias üd­vözlettel ! A hadbavonultak családjait segélyező szatmárvármegyei bizottság nevében: Csaba, elnök. Szinügyi bizottsági ülés. Városunk szinügyi bizottsága vasárnap ülést tartott, me­lyen tárgyalta Neményi színigazgatónak f. hó 15-től december hó 15-ig terjedő időre való játszhatási engedély iránti kérvényét. A bizott­ság tekintettel a mostani izgatott állapotra, a szén és világitó anyag korlátolt voltára, ez idő szerint a játszhatási engedély megadását nem véleményezte. A polgárőrség megkezdette műkö­dését. Demidor Ignác rendőrfőkapitány csü­törtök d. u. 5 órára a polgárőrség tagjait értekezletre hívta össze, a városháza tanács­termébe. Demidor az értekezlet tagjai üdvöz­lése mellett a gyűlést megnyitván, bemutatta a vármegyei alispán leiratát, mely szerint a sza­bályzat tervezetét a főispánhoz felsőbb jóvá­hagyás céljából felterjesztette, azonban tekin­tettel a rendőrség számának csekély voltára és a koleraveszélyre a polgárőrség működésé­nek azonnali megkezdésére az engedélyt meg­adta, felhívja ennélfogva az értekezletet a ren­dezés azonnali megkezdésére. Az értekezlet parancsnokká Debreczeni István kir. tanácsos polgármestert, helyettesekkül Solymossy István nyug. honvédszázadost és Borostyán István birtokost egyhangúlag megválasztotta és Róth Károly elnöklete alatt Varga Imre vaskereske­dőt és Luczay Jánost küldötte ki, hogy a vá­lasztást a polgármesterrel közöljék. Ezután a megjelentek a polgárőrség tagjai számára elő­irt esküt letelték és elhatároztatott, hogy a N AGYKAROLY ÉS VIDÉKÉ szolgálatot szombat este megkezdik. A szerve­zés további része a parancsnokságra bízatott. A polgárőrség szombaton este 6 órai kezdettel folytatólagos alakuló ülést tartott, mely alka­lommal azok, kik az esküt még le nem tették az esküt letették, a parancsnokság kijelölte a 4-ik szakaszparancsnokot, azonnal kijelölte a járőröket is, kik átvették az utasítást, a kerületi beosztást, a polgárőrség szervezéséről szóló szabályrendeletét, a város rendőrségi szervezési szabályzata és szolgálati utasításainak kivona­tát és este 8 órakor megkezdette a rendszeres szolgálatot. Felelte kívánatos, hogy mindazok, akik a polgárőrségi teendőkre alkalmasak, mi­előbb és mennél nagyobb számban jelentkez­zenek, mert estenként legalább 32 járőrre van szükség és az még sem járja, hogy a mai ne­héz viszonyok között némelyek, kik katonai szolgálatot se teljesítenek, még ezen csekély fái’adság alól is kivonják magukat és csak élvezni akarják a személy- cs vagyonbiztonsá­got, de annak terhét nem akarják viselni, s ha a jelentkezők száma nem lesz nagyobb, az eddig jelentkezettekre oiy teher hárul, melynek alig lennének képesek megfelelni, mert min­den második este kell szolgálatban lenniök, holott ha mindazok jelentkeznének, kik erre hivatottak, legfelebb hetenként kétszer jutna egy-egyre a szolgálat, ami nem lenne nagy teher. Elvárjuk, hogy az illetők megértik ezen a város közönsége jóvoltát célzó felhívásunkat és mielőbb tömegesen fognak jelentkezni pol- i gáröröknek. A triumvirátus. A dicső csatákat vívó hadsereg tisztikara közül három időzik jelen­leg városunkban Teutschert Arthur bécsi tör­vényszéki jegyző, Raider Antal prágai mérnök, Schleppnik Ailfred bécsi főgimn. tanár. Ez a három megnyerő modorú ember, rövid idő alatt általános tiszteletet es becsülést vívott ki vá­rosunk társadalmában. Rendkívül szeretettel viseltetnek a magyar nemzet iránt, s habár nehezen ejtik ki a magyar nyelvet, törik és beszélik s kijelentették, hogy megfogják tanulni annak a nemzetnek a nyelvét, akit szeretni és becsülni tanultak. Reitlert különösen városunk hölgy társadalmában láthatni gyakran, mert a hölgyektől akarja megtanulni a zengzetes magyar nyelvet. Meleg szeretettel üdvözöljük a három nyelvre idegen, de hazaszeretetben együtt érző három úriembert és kívánjuk, ha el is távoznak tőlünk, szeretettel gondoljanak városunk vendégszerető lakosságára. Kántortanitő választás. A nagykárolyi ref. egyház a Tőtős János nyugalombavonulá- sával megüresedett ref. kántortanitói állásra 7 pályázó közül egyhangúlag Fekete Lajos dunapataji ref. igazgató kántortanitót válasz­totta meg. Vármegyénk törvényhatósági bizott­sága holnap tartandó őszi közgyűlése tárgy- sorozatában többnyire egyes községeket, külön külön érdeklő ügyek szerepelnek. A közérde­kűek közül kiemeiendők: királyunk őfelsége köszöneté Ferencz Ferdinánd trónörökös őfel­sége és fenséges neje gyászos elhunyta alkal­mából kifejezett részvétéért. A földművelésügyi miniszter leirata középbirtokosok őszi vetőmag szükségletének fedezésére engedélyezett hitel­nek a törvényhatóság által biztosítandó jótállás tárgyában. Nemes Marczel kir. tanácsos indít­ványa a háború folyamán, katonai szolgálatot nem teljesítő 26 éven felüli férfi lakosok hadi adóztatása tárgyában. Az 1915—16 évi közúti költségvetési előirányzat. A belügyminiszter rendelete a vármegyei tisztviselői nyugdijsza- bályrendelet módosítása ügyében. Vármegyei alispán jelentése a vármegyei tisztviselői nyug­díjalapnak a „különféle célokra szolgáló vár­megyei pótadó“-alapból kölcsön vétele iránt. Vármegyei alispán előterjesztése a községi kör- és segédjegyzők illetményének az 1914. évi LX. t.-c. alapján szóló rendezése tárgyában. Vármegyei alispán előterjesztése a jegyzői fizetési alap megszüntetése, s az alapot alko­tott szabályrendelet hatályon kívül helyezése tárgyában. Vármegyei alispán előterjesztése a jegyzői fizetési alapnak, a jegyzői nyugdíjalap­ból 30000 K kölcsön vétele tárgyában ; elha­gyottnak nyilvánított 7—15 éves gyermekek tartásdijának fedezésére előterjesztés. Városun­kat különösen érdeklőleg: közkórházunk 1915. évi költségelőirányzata. Nagyecsed a katonákért! Tegyünk meg mindent a katonákért gyorsan ! — ez a jel­szó ma hazánkban. A nagyecsedi Női-kör tagjai megragadták az alkalmat s házrol-házra gyűjtöt­tek a katonáknak. Tekintettel a rossz gazda­sági viszonyokra, a gyűjtés eredménye meglepő. Nem volt olyan ház, melynek lakói tehetségük szerint ne adakoztak volna. A Női-kör tagjai szekerekkel járták körül a községet és gazda­gon megrakodva térték vissza. Köszönet a gyűjtőknek és az adakozóknak. A gyűjtés eredménye a következő: 438 drb törülköző, 186 drb lábravaló, 155 drb lepedő, 54 ing, 55 párna. 2 paplan, 3 paplan lepedő, 7 drb zseb­kendő, 1 zsák, 2 abrosz, egy szekér krumpli, egy kosár tojás, egy szekér tengeri és 306 K 92 fillér pénz. Az adományok beszállittattak a Vörös Kereszt egylet mátészalkai fiókjának. 93 K, melyből 70 K a Női-kör adománya — me­leg téli ruhákra fordittalik. „Ki gyorsan ad, kétszer ad.“ Nagyecsed, 1914. szeptember 30. Téglás Lajos állami népiskolai igazgató. Hegyközségi gyűlés volt vasárnap dél­előtt fel 11 órai kezdettel, mely alkalommal elhatároztatott, hogy a szüret f. hó 8-án fog megtartatni. Jótékonykonycélu magyar állami sorsjáték. O cs. és királyi Felsegenek legfelső elhatáro­zása alapján a budapesti m. kir. lottojövedeki igazgatóság minden másfél evben jótékonycélu állami sorsjátékot rendez, melynek tiszta jöve­delmét közhasznú és jótékony célokra fordítják. Az utolsó 10 államsorsjáték jövedelméből csak­nem 200 különböző közhasznú és jótékonycélu intézmény részesült 10—30 ezer K, sőt az utóbbi sorsjátékoknál már 60 ezer korona se­gélyben. Ilyenek voltak: a különköző köz- és gyermek-kórházak, arva- és szeretetházak, si- ketnemák és vakok intézetei, népkonyhák, fe­hérkereszt egyletek, mentők egyesülete, jótékony nőegyletek, különféle segélyző egyletek, szana­tóriumok, polikiinikai és más hasonló jótékony- colu egyletek es közhasznú intézetek, melyek­nek sokszor e jutalékok adtek meg az első létalapot. A budapesti m. kir. lottojövedeki igazgatóság jelenleg a XXXI-ik állami sorsjáté­kot rendezi 475.000 K készpénz nyereménnyel A főnyeremény 200.000 K. és meg 14884 nyeremény van 30.000, 20.000, 10.000, 5000, 1000, 500 stb. nyereményekkel. Az összes nye­reményeket készpénzben fizetik ki. A sorsjegy roppant olcsósága es a sok kedvező nyerési esély folytán a köz javára működő emberba­ráti intézmények érdekeben felhívjuk t. olvasó­inkat a jelenleg rendezés alatt álló XXXI-ik jótékonycélu állami sorsjáték támogatására. A húzást visszavonhatatlanul f. é. december hó 6-én a loltójövedéki igazgatóság (Budapest, IX. Vámpalota) tartja meg. Az említett igazgatóság kívánatra bárkinek díjtalanul és portómentesen küldi ezen sorsjáték részletes játéktervét. Ipar, kereskedelem, közgazdaság. Előljárósági gyűlés. A helybeli ipartes­tület elöljárósága szombat délután 5 órai kez­dettel Marián Ferenc elnök vezetése alatt tartotta meg évnegyedi rendes gyűlését. Mindenekelőtt bemutattatott a számvizsgáló bizottság jelentése, mely szerint a harmadik évnegyedben bevétel volt a múlt évnegyedről fennmaradt 203 K 45 f. maradvánnyal együtt 3189 K 39 f., ellenben kiadás volt 2845 K 60 f, s úgy a maradvány 263 K 79 f. A szám- vizsgáló bizottság az okmányokat, könyveket és pénztárt megvizsgálván, rendbentalálta. Ezek után tudomásul vétetett a Debreczeni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarának abbeli értesí­tése, hogy városunknak egyik választási alke- rületté való átszervezésére a kamarai választás reformja alkalmával fog sor kerülni, s az ak­kor lesz megvalósítható, addig a levelező tag­sági intézmény által igyekszik a város érdekeit megóvni. Ezután bemutattatott a kamarának a tanonc és segéd munkakiállitások újjászerve­zése tárgyában tett megkeresése hangsúlyozván azt, hogy a kamara elvi álláspontja az, hogy a helyi kiállítás alkalmával kitűnt jobb mun­kákból a kerület rendezne kiállítást, ahová a helyi elöljáróság saját költségén szállítaná fel a munkákat és ott adatnának aztán a kiválóbb munkásoknak a kamamara kitüntetése. A ka­mara felhívja a testületet, hogy a kérdést tegye beható tárgyalás tárgyává és közölje vélemé­nyét. Az elöljáróság elhatározta, hogy a fel­vetett eszmét magáévá teszi és szívesen támo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom