Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-16 / 37. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyiik festése. ! ! Minta után való festés ! ! Heüfíel Sámuel villany- és gőzerőre heremlezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59. ármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek A „Vörös Kereszt-Egylet“ önkéntes ápolónőinek vizsgája. A vértől mindenkiben megvan a természetes félelem, a sebtől az undor és még azok a hivatottak is, akik életpályájuknak választják a betegek gyógyítását, mint az orvosok, stb. kezdetben lassan és természetükön erőt véve tudnak csak beleszokni gyönyörű, de erős gyomrot kivánó hivatásukba. A betegekkel hivatásukból foglalkozók száma ilyenkor, háború idejében, roppant megnövekedik a dilettánsokkal, akik önként jelentkeznek és önszántukból válal- koznak a betegek, helyesebben: a sebesültek ápolására. Ezek az önkéntes sebesült-ápolók kilencvenkilenc percentheti a női nemből kerülnek ki és egy pillanatra csodálatosnak, rejtélyesnek tűnik fel a gondolkodó emberelőit, hogy honnan veszi a nő, a „gyengébb nem“ az akarat erő>, a bátorságot arra, hogy a háborúban kapott — sokszor bizony éppen nem jelentéktelen — lőtt, tépett és szakított sebek ápolására vállalkozik ? Mindenesetre a hazaszeretet, a nemes érzések folyománya elsősorban az, amikor a nő — érezve, hogy itt az idő, midőn mindenkinek teljesítenie keli a kötelességet — tudva, hogy a férjek, a fiuk, a testvérek a csatatéren áldozzák a legszentebbet a legszentebbért, nekik nem marad más hátra, mint a fájdalom enyhítése, a sebesülteknek — részükről a szeretet irjával való ápolása. Mindenki hasznossá akarja magát tenni: ez az első és nagy érzés mozgat meg mindenkit, a tétlenkedő szégyeli, hogy neki nincs még helye és ahoz a mérhetetlen áldozathoz képest, amit az igazi, frontban harcolók hoznak nagy célért, bárki — más módon — bármennyit ád, az mind semmi, az adósok, a hálára kötelezettek még mindig az utóbbiak maradnak. Ismételjük, valami parancsoló leíkierő a főrugója annak, amikor dolgozni akar ebben az időben mindenki, még a legszegényebb is, hogy azonban éppen a nő meri vállalni a szeretet fehér lobogója alatti komoly munkának a legnehezebb részét, sőt, hogy a nőnek hivatásszerüsége ez az ápoló-munka, abban nemcsak a bonszeretet és az igazi magasztosság, hanem ezeknél is mélyebb, fontosabb, döntő indokok és okok járnak közre. Ápolni a beteget: ez éppen a nőnél nem önkéntes válalkozás, hanem hivatás. Amikor a nő — bár fél és irtózik ettől — áll oda a sebesült mellé ápolni — a természete parancsának a hatása alatt áll. Az életfentartás nagy harcaiban mindig neki jut a nehezebb szerep. És hogy ennek megtudjon felelni, képes minden akadályt leküzdeni. Hogy képes a beteg férfit ápolni a nő ? Erre legjobban Ellis Havelok szavaival lehet megfelelni, aki a szeméremét a hóhoz hasonlitja ; ha a havat erősen megfogjuk, elolvad a kezünkben. A nő szemérmes félénksége rögtön eloszlik, amikor ennek igy kell lenni, amikor a természet diktál. Ezért képes az úgynevezett gyengébb nem a legnehezebb, a legfájdalmasabb és legönfeláldozóbb • feladatokra. A nőt szent félelmében is valami szent vágy hajtja a férfi felé, annak segítőtársa lenni, jóban, rosszban egyaránt. Éhség a férfi emelésére, támogatására. A nő a nagy önfeláldozó, ez nyilatkozik meg abban is, amikor az az ártatlan, szemérmes nézésű fiatal leány a vörös-kereszt után nyúl és evvel-a magyarázattal aztán nem különös, hogy a férfihez és sebekhez nem szokott, máskor gyengéd természetek, ilyenkor a legodaadóbb, legáldásosabb munkáját végzik a kórháznak. * A fennti gondolatok jutottak eszünkbe, midőn értesültünk a folyó hó 12-én tartott önkéntes ápolónői képesítésről. A vizsga d. u. 3 órakor kezdődött, amelyen j megjelentek a vörös kereszt-egylet részéről dr. Pechy István elnök. dr. S~rlynó Móritz Ilka és dr. Vetzák Ede alelnök, valamint dr. Sternberg Gaza kórházi főorvos, dr. Blum József kórházi orvos a tanfolyam előadói, akik fáradságot és időt nem kiméivé munkálkodtak a nemes cél érdekében, úgy, hogy tanítványaikkal a legszebb eredményt érték el. Az elnöki megnyitó után sorra megvizsgáltattak a jelöltek és mindegyik felelete arról tanúskodott, hogy a jó vezetés alatt jó munkát végeztek, vállalt hivatásuknak megfelelnek. A tanfolyam minden ha'igatóját képesítette a bizottság, minden hallgató megkapta a bizonyítványt. Képesítést nyertek: ifj. Andrássy Jenöué, Andrássy Ilona, Andrássy Irén, Bara Zsuzsanna, Berey Margit, Buzgó Györgyné, özv. Csillag Aladárné, Éried Endréné, Itosvay Bella, Járay Juliska, özv. Kompoithy Albertné, özv. Kaimo- vits Ignácné, Kovács Teréz, dr. Kölcsey Kéretlené, Luby Gézáné, Luby Gyuiané, Lovas Ilonka, Melhaus Ottone, Matisz Irén, Nágele Anna, Pál Erzsébet, Peter Jolán, Papp Béláné, özv. Petróczy Lajosné, dr. Schönpflug Belárié, dr. Sternberg Gézáné, özv. Spitz Mórné, Spitz Ibolyka, Schrádi Paine, Szolomájer Anna, Szikszay Ágotha, Török Bálintne, Thury Judit és Weibli Róza. A vizsga befejezésekor dr. Pochy István elnök buzditó, szép, lelkes beszédet intézett az önkéntes ápolónékhoz, melyben kitartásra cs arra kéri őket, hogy szép hivatásukban mindig hazafias buzgalommal és nemes lelkesedéssel működjenek az emberiség fájdalmainak enyhítésére hazafiságból és humanitásból. Dr. Sternberg Géza zárta be a vizsgálatot, aki szép szavakban köszönetét mondott tanítványainak nemes buzgalmukért és örömét fejezte ki afelett, hogy ily szép siker éretett el. A Vörös Kereszt-Egylet a képesítettek névsorát felterjeszti a magyar szent korona országai vörös kereszt-ogyletehez azon kéréssel, hogy a vizsgázottakat vegye fel az országos önkéntes betegápolók állom nyába és a hivatalos karszallagokat küldje meg részükre. M közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közig, bizottsága pénteken tartotta rendes havi ülését Csaba Adorján iőis- i pán elnöklete alatt. Az ülésen a vármegyei alispánt dr. Péchy í István főjegyző, a vármegyei főorvost dr. Czu- kor Lajos tiszteletbeli főorvos helyettesítette. A távol maradt tagok igazolása után a bizottság az egyes előadók jelentéseit hallgatta meg. Az alispán jelentése szerint fegyelmi ügyre vonatkozó bejelentést érdemlő változás vagy intézkedés nem történt. Mozgósítás folytán bevonullak : Németh Réla és Tóth József aljegyzők, Teleky Jenő főszolgabiró, Kállay Szabolcs, Jékey István szolgabirák, Dienes Sándor, Bónis Gábor, Sikolya Bálint, Jakó Endre közig, gzakornokok, valamint több központi és járási kezelőtiszt. Az elrendelt mozgósításra tekintettel a hivata- | los órákat az alispán d. e. 8—12-ig, d. u. ! 3—6-ig állapította meg és elrendelte az állandó éjjeli szolgálatot. — Útlevelet kért 243 egyén, útlevelet nyert 201, visszavándorolt 64 egyén A kir. pénzügyigazgató | jelentette, hogy egyenes adóban 79317 K folyt i be, 149000 koronával kevesebb, mint a múlt év hasonló szakában, haddijban 758 K, bélyeg illetékben 16251 K, fogyasztási és italadóban 55900 K. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a miniszter a szemptemberre tervezett uj állami iskolákhoz kinevezte a tanerőket, ezek szerint ha a hadi állapotok magengedik, megfog nyílni az uj állami iskola Lázáriban, Genesen, Farkasaszón, Szainosluká- csin, Szakállasfaluban, Csengerujfaluban. Mig Jederen, Szamosdobon, Érendréden pedig egy tanerővel kiegészitettik. Az a körülmény, hogy 54 állami és 144 felekezeti tanító hivatolt be katonai szolgálatra, fölötte nagy akadályokat állított, az iskola munkájának megkezdése elé. Részint osztályösszevonások, részint helyettesek beállításával v így a tanítás egyelőre való elhalasztásával orvosoltadk a baj. Az áliamépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint a törvényhatóság területein átvonuló közutak jókarban vannak. Tekintettel a hadi állapotra, különös gond íor- dittatik a müutak megerősítésére es azokon a szükséges helyreállítások a rendelkezésre álló utfentartási előleg terhére eszközöltetnek. A kir. adóhivatalok adatai szerint útadóban befolyt 8755 K 23 f. A tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye egészségügye kedvező, mert a megbetegedési és halálozási arány elég alacsony. Heveny fertőző betegségek közül járványszerüleg terjedt el a kanyaró a Halmos pusztán, Ecsedeu, Ainacon és Szat- márudvariban. Valamennyi helyen a járvány jellege enyhe volt és csak kevés áldozatot szedett, mely az azonnal foganatosított óvintézkedéseknek köszönhető. Az árvaszéki elnök és kir. ügyész jelentései után az előterjesztett árvaügyi lelebbezése- ket intézte el a bizottság, majd elhatározta, hogy 20 ezer métermázsa vetőmag engedelve- zése iránt felirattal fordul a földmivelésügyi miniszterhez. HÍREK. A katonák ügyes-bajos dolgainak elintézésére alakult bizottság: Elnök: Kölcsey Ferencz dr. vm. tiszti főügyész, Nagykároly. Nagykároly város: Borody György, Nonn Gyula, Berger Ármin. Nagybánya város: Dr Makray Mihály, Révész János, Dr. Weisz Ignácz. Felsőbánya város: Dr Moldován Ferencz, Spáczay Gyula. Nagykárolyi járás ; Dr. Falussy Árpád, Csighy István, Zahoránszky István. Mátészalkai járás : Nagy Zsigmond, Katona Géza, Gál Sándor, Dr. Fuchs Jenő. Gsengeri járás: Sulyok Ede, Kun István, Lichtman Kálmán. Fehérgyarmati járás: Dr. Jármi Béla, Dr. Hunvald Izidor, Kormány Lajos. Szatmári járás: Dr. Nagy Vince, Cs. Mayer Sándor, Böszörményi Emil dr, Szinérváraljai járás : Dr. Lányi Sándor, ifj. Papolczy László, Neuman Zsigmond. Nagybányai járás: Molcsányi Gábor, Révész János, Dr. Drágus Theofil. Avasujvárosi járás: Széli György, Nagy Bálint, Nyáguly Mihály. Károlyi erdődi járás: Rébay Dezső, Dr. Mets Gyula, Lichtman Oszkár. Nagysomkuti járás: Mánn Lajos,Bocsánczy Márton, Dr. Oisavszky Gyula.
