Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-02 / 35. szám
TÁRS A D A_L M1__H E T I L AP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre..................................8-— kor. Fél évre ..................................A— „ Ne gyedévre..........................2- — , Egyes szám.........................—-20 „ Ta nítóknak egész évre . . 61— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó: a ,,Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyütlér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza imához !* Imához! Hangzott a vezényszó. Vitéz Honvédek! Mielőtt a legfölségesebb Olláriszentséggel megáldanálak, hogy az Isten oltalma ki- sérjen titeket, én is imát mondok. Magyarok Istene! Hallgasd meg könyörgésem! Gyenge szavamban milliók és milliók buzgó fohásza, szivének dobbanása száll fel Hozzád. Te azt mondád: „Zörgessetek és megnyit- tatik nektek!“ íme, zörgetünk a kapun, amely győzelemhez, dicsőséghez vezet. Veszélyben szép, ezeréves hazánk, e drága, véráztatta föld, veszedelemben o hűség, az adott szó, a tisztesség, a becsület. Mi marad nekünk, ha ezen kincseinket elrabolják ? Megnyílt a pokol sötét mélysége és véres zsákmányt kíván. Legszentebb ügyünkért vérezve, nekünk diadalra keli vinnünk a bárói nszinü.lobogót, mert igazságunk a Te igazságod, s törjön bár ellene a poklok minden fergetege, igazságunk fényét el nem homályosithatja százmilliók lelkének sötétségei Dörög az ágyú, élesre fent kard ragyog nemzetmik kezében, áldó kezed felettünk lebeg ... Óh szabad-e kétségbeesnünk ? Velünk az Igazság Istene mienk lesz a győzelem! Magyarok Istene! Áldd meg ágyúink dörgését, áldd meg fegyvereink ropogását, kardjaink villámát, s a megtépett, megalázott igazságot diadallal, dicsőséggel koronázzuk! Áldd meg testvéreinket, áldd meg vitéz lionvédeinket! Add, hogy amiig lelkesedéssel kisérjük dicsőséges útjukra, épp oly lelkesedéssel öleljük szerető keblünkre, amikor diadalmasan visszatérnek! Van sok olyan szülő, aki két, aki három, négy, aki öt fiát küldte szabadságunk, becsületünk védelmére, — óh én úgy félek, hogy ezen anyának megszakad majd a szive örömében, mert nem fogja tudni, hogy melyik fiát, melyik hős gyermekét ölelje először keblére? A legkisebbet vagy a legnagyobbat ? Óh Uram, esdve kérlek, ennek az anyának adj erőt az öröm elviselésére! Amen. *A helybeli menetszázad eskümegujitásánál, aug. 30-án tartotta Braneczlty József kegyesrendi tanár. Van a szerb népnek egy szava, amelynek hallatára végigborzong háta, s hideg verejték üt ki homlokán. Ez a félelmet lehelő csodálatosan hangzó szó: „vukodlak“, s magyarul körülbelül azt jelenti: véres árny, vagy rémes kisértet. A vukodlakokban való hit, mely mindenféle babonák közt a legelterjedtebb Szerbiában, szomorú .bizonysága annak a müveletlenségnek, lelki sötétségnek és vadságnak, melyben ez az elbizakudott, pökhendi nemzetség leledzik. E sötét babonára való tekintettel temették halottaikat a szerbek egészen a ‘legújabb időkig nyitott koporsóban s ez a sötét babona magyarázza meg azt a rettenetes szokást, hogy a „hazajárás“ gyanújába esett halottat felástak sírjából, is miután a pópa újra beszentelte, nagy szöget vertek a mellébe, hogy koporsóját többé ne hagyhassa el. Most, hogy dörögnek az ágyuk a szerbek földjén s a mindenhatónak vélt orosz nagyságnak a hátán is döngetlek a magyar és germán buzogányok, megmozdulnak a mohos szerb sirok s rendre előjönnek a vukodlakok, ezek a véres árnyak, a háborgó lelkiismeret rémei. Szerbiában talán nincsen család, melynek valamelyik tagja, valahanyadik őse gyilkos ne lett volna. A szerb nemzet története : szerb pártok véres marakodásának a története s ebben a történetben a királygyilkosságok olyan gyakoriak, olyan megszokottak, mint más nemzet életének a leírásában a dicsteljes háborúk s fényes győzedelmek . . . Trónörökösünknek és hitvesének a meggyilkolása nem az első eset, midőn magyar nemzetünkhöz közelálló fejedelmi személy esett áldozatul e vérszomjas, vad nép szenvedély-viharának. 1369-ben meggyilkolt Uros nevezetű királyuknak az ereiben Árpádok vére folyt. De nem idegen eredete okozta vesztét; ez a pártoskodás tüzében égő nép épp ily vad kegyetlenséggel mészárolta le legjobb fiait, szabadsághőseit is. Csak legujabbkori történetükbe vessünk egy röpke pillantást, elborzadunk. A hires „fekete“ Györgyöt (Kara Györgye), ki a török rabláncot akarta leverni szerencsétlen nemzete nyakáról, orgyilkosok tették el láb alól a múlt század elején. Obrenovics Mihályt, ki ezzel a jelszóval lépett a szerb trónra: „Szerbiában a törvény dönt“, (!) 1868. junius 10-én a topcsideri parkban orgyilkosok lőtték agyon. S legújabban I. Sándor király, ki úgy látszik alkalmas egyéniség lett volna arra, hogy elzüllött nemzetét a haladás, művelődés és poliiikai tisztesség útjára vezérelje, hitvesével együtt áldozatul esett a szüntelenül vérre szomjazó pártos szenvedélynek. Időrendileg és erkölcsileg mostanában kellett volna végezniük legújabb zsupánjukkal, az alattomos Petár királylyal, de de úgy látszik a népszenvedély átkozott Molochja most idegen vérre szomjazott. Ferenc Ferdinánddat és fenséges hitvesével azonban bizonyosan bezárul az áldozatok hosszú sorozata. Az ő ártatlan vérük égre kiált. Az arstetteni véres vukodlakok halált hoznak a királygyilkosok vad nemzetére. Hiába keit a gyilkosok oltalmára Oroszország, hiába mozdultak meg ennek álnok szövetségesei, — még, ha a tüzes pokloknak minden ördöge sikra szállana is a gazok védelmében, a büntetést most nem kerülheti el, a bűnt büntető, igazságos Isten meg nem csú- foltatik: „valamit ember vetend, azt aratja“. Mikor a török vérbe fojtotta Kara Györgye fölkelését, a nisi pasa borzasztó emlékoszlopot emelt a csegari csata emlékezetére : négyszögletes tornyot készíttetett a levágott szerb koponyákból. Ez a torony, — Cselekula a neve — még ma is látható. Hihető, hogy győzelmes hadaink nem töltik az időt eféle tornyok építésével, de, hogy milyen mértékű lesz most a királygyilkos nemzet pusztulása, azt nem Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón Hű iiáJer Hűi ruhafestő, vegytisztító és gőzmosö-gyárában Felvételi üzlet: Nagykároly, Széchenyi-utca 43. szám. Ä „teres árnál“ Inaiért inul.
