Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-08 / 27. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly, 1914. julius 8. 27. szám. NAGYKÁROLY és TÁRSADALMI HETILAP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre ......................81— kor Fél évre............................4-— „ Negyedévre...................T — „ Egy es szám ....... —’20 Tanítóknak egész évre . . 6‘— „ Főszerkesztő : Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárclyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentctlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. NyilUér sora 50 öli. Kéziratok nem adatnak Ylssza A király a nemzethez. Őfelsége a miniszterelnök utján a következő köszönő sorokat intézle a nemzethez : Mélyen megrendülve állok annak a gonosztettnek hatása alatt, amely komoly kötelességteljesitésének szentelt működése közepette ragadta ki az élők sorából hőn szeretett Unokaöcsémet és a veszély órájában mellette hiven kitartó hitvesét és a legfájdalmasabb gyászt borította Reám és Házamra. Ha e keserves fájdalomba valamiben vigaszt találhatok, úgy ez a meleg vonzalomnak és őszinte együttérzésnek az a megszámlálhatatlan bizonyítéka, amely éppen a közelmúlt napokban a lakosság valamennyi köréből irányult Felém. Bűnös kéz fosztott meg Engem szeretett rokonomtól és hü munkatársamtól, az fosztott rmg oltalomra szoruló, zsen1gckoru gyermekeket mindattól, ami drága volt nekik e földön és halmozott kimondhatatlan fájdalmat ártatlan fejükre. A megtévesztettek kis csoportjának j e-zeveszettsége azonban nem képes megrendíteni azokat a szent kötelékeket, amelyek Engem népeimmel egybefüznek és nem érintheti a benső szeretet érzelmeit, amelyek a monarchia minden részéből oly megható módon nyilvánultak meg Irányomban és az ősi uralkodó ház iránt. Hetedfél évtizeden át osztoztam népeimmel bánatban és örömben, a legnehezebb órákban is mindig áthatott magasztos kötelességeimnek, azon milliók sorsáért való felelősségnek tudata, akikért számadással tartozom a Mindenhatónak. Az újabb fájdalma.* megpróbáltatás, amellyel Isten kifürkészhetetlen akarata Engem és a hozzám tartozókat sújtotta, csak megerősít abban a szilárd eltökélés- ben, hogy a helyesnek megismert utón népeim javára utolsó lehelletemig kitartsak. És ha majdan az ő szeretetük zálogát lebecsesebb örökség gyanánt hagyhatom Utódomra, akkor ez lészen atyai gondoskodásomnak legszebb jutalma. Megbízom önt, hogy mindazoknak, akik e bánattal teljes napokban kipróbált hűséggel és hódolattal sereglettek Trónom körül, mélyen érzett köszönetemet nyilvánítsa. Bécs, 1914. julius 4-én. Ferenc József s. k. Gróf Tisza István s. k. Amatörkiállitás Nagykárolyban. Nagykároly, 1914. julius hó G. Tudvalevő tény immár, hogy milyen fontos szerepet játszik a mai kultúrában: a kiállítás. Mód nyílik: az összehasonlításra, egybevetésre. Kialakul a nyitóit szemmel Az összes nyári kelmenj donságokból gyönyörű választékkal szolgál RubletzkyKálmándivatárukázaNagykárcly TÁRCZA. Rímek a csendben. Irta : Kosztka Mihály. Begyógyult minden seb szivemen, Szerelmed elsöpörte a múltam. Lelkem csak a jövőt kutatja, A múltba nem sóhajt bondtan. S ezért hajadból glóriásan Reám boruló forró arcod, Kiizködö lelkemböl kiölte A sok fájó, égő harcot. Te élsz ott csak szivemben : Te : álomvilág szép virága ! Reám fonódva édes-lágyan, Mint virágosfa iker-ág a . . . Talizmán. — A „Nagykároly és Vidéke“ eredeti tárcája. — Irta: Fehér Ákos. Garamszegi Sándor huszárfőhadnagy boldog izgalommal hajtatott végig a Dorottya-utcán, hogy az említett utcában lévő Simándy-palotát mielőbb elérhesse. Dolmányának zsebében mennyasszonyának, Simándy Zelmának levelét vitte, melyben jegyese, fontos közlendők végett azonnal magához kérette. Amig a Budáról tartó hosszú utat — habár autón röpült — megtette, százféle tervet is megvetett magában. Tervek voltak a jövőre nézve. Fényes carrier egy viruló szépségű, kedves és müveit leány oldalán, akit ezután „édes kis feleségemének fog nevezni. Az édes kis feleség révén, számottevő nagy összeköttetései lesznek a legmagasabb körökkel, amelyek majd megnyitják előtte a legfényesebbnek elképzelt pályák útjait. Egyik nagybácsi londoni nagykövet, a másik kormányzó politikus, sőt, még püspök is akad a famíliában. Álomnak is tulmerész lett vona ilyen fényes jövőt elképzelni. Pedig ö a legfényesebb álmokat álmodta végig. Vágyai mindég magasra törtettek és semmiféle megalkuvást nem ismert akkor, midőn a jpvőbe akart nézni. Mint jómódú szüleinek egyetlen gyermeke, teljesen szabadakaratára támaszkodhatott, s miután atyja is magasabb dolgokra hivatottnak vélte a fiát, semmi anyagi áldozattól nem riadt vissza. Előbb diplomatának készült, majd, midőn a katonasághoz került s fiatalon már dupla dok- torsággal dicsekedhetett, egyebet gondolt: Katona maradt. Úgyis, mint katona, úgyis, mint jogtudor, indult el aztán az Élet utján. így hozta össze sorsa egy jótékonysági ünnepélyen ■■■■■■ [+ PiltiM YB% ■ fölerakata és egyedárusága a „Szatmári Kereskedelmi Részvénytársaságnál“ Kívánatra szívesen speciális ajánlattal szolgál. — ■
