Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-01 / 26. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 7 azonnal tárcsázni vagy szántani. Hu ilyen tárcsázó géppel nem rendelkezünk, akkor ekékkel szántsuk a tarlót s úgy a tárcsázó, mint az ekék után járassunk azonnal boronát, hogy az teljesen elaprózza a szántás felületét. Ha azután elkövetkezik egy hirtelen eső, amely a föld felületét tömötté vagy cserepessé teszi, boronáltassuk azt ismét meg, majd pedig ősszel — vessünk abba akár őszit, akar tavaszit, — szántsuk a talajt mélyen s megint boronáltassuk. Az által tehát, hogy talajunk állandóan szántva és felülete állandóan boronáivá van, megakadályozzuk egyrészt a talajban levő viz elpárolgását, másrészt lehetségessé tesszük, hogy az ilyen talaj minden csepp vizet magába fogadjon és még a téli csapadékot is elraktározza szárazabb időkre. Az ilyen módon megművelt és tavasziaknak szánt talaj beéredése is sokkalta jobb, mert a tél hidege inkább behatol a talaj mélyébe, inkább bomlasztja, érleli azt a tavaszi kalászosok részére. Az alkalmazott istálló vagy műtrágyák is inkább jutnak érvényre az ilyetén módon müveit talajban, mert az abban foglalt nagyobb mennyiségű vízben könnyen oldódnak és a növény által könnyen használhatók. De még egy ilyen fontos indok szól anjellett, hogy a tarló alászántását senki el ne mulassza, az t. i, hogy a gyomok irtását csakis ilyen módon lehet kellő eredménnyel végezni, mert az aratás közben kimúlott gyommagvak, mihelyt alászántjuk csírázásnak indulnak és az őszi mély szántás alkalmával s csak félig fejlődött gyomokat megsemmisítjük. Ha ellenben a tarlót nem szántjuk alá, a gyommagvak nem kapnak föld takarót, úgy csírázásuk csak a következő tavaszra marad, amikor is újabb magvakat érlelnek és igy a gyom szaporodása állandó lesz. Senkinek sem szabad tehát elmulasztani a tarló alászántását, mert ez a gazdálkodásnak egyik legfontosabb munkája. Hivatalos rész. Hirdetmény. 4927—914. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága által 1914. évi május hó 14 ik napján tartott közgyűlésén Nagykároly r. t. város 1913. évi kövezetvám számadásának jóváhagyásira vonatkozólag hozott 631—914. bjkv. sz. véghatározat s a vonatkozó összes számadásaira a városházánál a számvevői hivatalban 1914. évi Julius 1-től számított 15 napon át közszemlére ki lesz téve, s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető s az ellen netalán! felebbezés 1914. évi julius hó 15 napjáig bezárólag Jpolgármes- ternél terjeszthető elő. Nagykároly, 1914. ju-1 nius 17-én. Debreczeni, polgármester. Hirdetmény. 5621—914. K. sz. Felhívom a szülőket, hogy az 1914—15. iskolai évi beira- | táshoz gyermekeik részére szükséges születési j tanúsítvány átvétele végett az állami anyakönyvi hivatalban már most jelentkezzenek, mert az iskolaév eleién előforduló ily nemű tömeges kérelmek ily módon megoszlanak és gyorsabban teljesíthetők. Nagykároly, 1914. junius 15-én. Debreczeni István polgármes- j tér. Árverési hirdetmény. 5566—914. Kőzhirété- tetik, hogy Mezőpetri községházában a közbirtokosság tulajdonát képező 2460 hold 603 □-öl területen a vadászatijog a községi képviselő- testületi közgyűlés 7—914. kgy. sz. határozata értelmében az 1914. évi augusztus 1-től 1920 évi julius hó 31-ig terjedő 6 évre, folyó évi julius hó 12-én délelőtt 10 órakor Mezőpetri községházánál tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Főbb árverési feltetel. Vasárnap és ünnepnapokon hajtóvadászat tartása tiltva van a fenti számú képviselőtestületi határozat értelmében, a többi árverési feltétel a körjegyzői irodában megtudható. Nagykároly, 1914. junius 16-án. Debreczeni István polgármester. Szabályrendelet Nagykároly r. t. város tiszti-, segéd-, kezelö- rendöri- és szolgaszemélyzete, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjellátásáról. Nyugdijszabályrendelet. III. FEJEZET. Az özvegyek ellátásáról s a gyermekek neveltetési járulékairól. ! 3., ha az árva nyilvános polgári tanintézetben, katonai tanintézetben, vagy bármilyen ellátási, vagy nevelőintézetben olyan ingyenes helyre helyeztetik el, 1 amelynek értéke az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja ; 4. ha az árva olyan alapítvány élvezetébe jut, vagy olyan alapítványi helyre helyeztetik el, amelynek értéke az 1. pontban említett ösz- szeget eléri, vagy meghaladja; 5., ha az árva olyan iskolai, vagy tanulmányi ösztöndíj élvezetébe jut, amelynek ösz- szege az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja ; j 6., ha az árva kereskedelmi, ipari vagy más vállalatnál, illetőleg ^kereskedőnél, iparosnál vagy művésznél növendék, tanonc vagy inas minőségben alkalmazást nyer, de csak abban az esetben, ha az árvának összes fenntartási szükségleteit a munkaadó fedezi ellenszolgáltatás nélkül ; 7., ha az árva önálló ipari, vagy más foglalkozást folytat, de csak abban az esetben, ha az ebből a foglalkozásból eredő jövedelem az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja; 8., ha az árva a hadseregbe, a haditengerészethez, vagy a honvédséghez, havi-dij, vagy zsold élvezete mellett tényleges szolgálatba belép, de csak abban az esetben, ha illétményei- nek egy évre eső összege az 1. pontban emI litett összeget eléri, vagy meghaladja. Az 1—8. pontok alatt említett valamely ellátás élvezetében álló árva részére nevelési járulékot pedig az 1., 3., 4., 5., 6., 7. és 8. pon- j tok alatt említett esetekben időlegesen, a 2. 1 pont alatt említett esetben pedig véglegesen ! be kell szüntetni. Az időlegesen beszüntetett nevelési járulékot újból folyósítani kell, ha az élvezett ollá- t tás a 45. szakaszban meghatározott életév betöltése előtt teljesen megszűnik, vagy ha az élvezett ellátásnak összege, vagy értéke az 1. pontban említett összegnél kisebb összegre száll alá; még pedig azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a nevelési járulék beszüntet- tetett. Azt a körülményt, hogy az árva az 1—8. pontok alatt említett valamely ellátásnak élvezetébe jutott, az köteles haladék nélkül a kifizető pénztárnak bejelenteni, akinek kezeihez a nevelési járulékot a 46. szakasz értelmében folyósítani kell. 49. §. Az özvegyet és gyermekeket megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve nem haladhatja meg azon nyugellátás összegét, amely a nyugdíjazott állapotban elhalt alkalmazott részére megállapított, illetve a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazottat nyugdíjazás esetén megillethette volna. Nyugellátás alatt azt az összeget kell érteni, amelyet az elhalt alkalmazott nyugdíj és lakbérnyugdij címén együttvéve élvezett, illetve amely összeg az elhalt alkalmazott részére nyugdíj és lakbérnyugdij címén megállapítható lett volna. Ha a jelen szabályrendelet alapján járó özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak ösz- szege együttvéve meghaladná az elhalt alkalmazottat megillethető nyugellátásnak az összegét, akkor a gyermekek nevelési járulékát, az özvegyi nyugdíj érintetlenül hagyása mellett, minden egyes gyermekre nézve azzal az ösz\ szeggel kell megállapítani, amelyet az elhalt alkalmazottat megillethető nyugellátás és az özvegyi nyugdíj közötti különbözetnek a nevelési járulékra igénnyel bíró gyermekek számával való elosztása eredményez. Ha pedig a szülőiden, vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákat a jelen szabályrendelet alapján megillető nevelési járulékoknak összege együttvéve meghaladná az elhalt alkalmazottat megillethető nyugellátásnak az összegét, a nevelési járulékot minden egyes árvára nézve azzal az összeggel kell megállapítani, amelyet az elhalt alkalmazottat megillethető nyugellátás összegének a nevelési járulékra igénnyel biró árvák számával való elosztása eredményez. A harmadik és negyedik bekezdésben említett esetekben, ha később a gyermekek valamelyike a nevelési járulék élvezetéből kilép, a többi gyermekeknek nevelési járulékát megfelelően fel kell emelni mindaddig, amig egy-egy gyermeknek nevelési járuléka a 42., 43., vagy 44. szakasz szerint járó nevelési járulék összegét el nem éri. Ha a jelen szabályrendelet alapján járó özvegyi nyugdíj már a nevelési járulékok nélkül is meghaladná az alkalmazottat megillethető nyugellátásnak az összegét, az özvegyi nyugdijat ennek nyugellátásnak az összegével kell megállapítani, h jelen bekezdésben említett esetben a gyermekeknek nevelési járulékra egyáltalában nincsen igényüké 50. §. Eltűnt és fel nem található alkalmazott neje és gyermekei részére, ha egyébként a törvényes feltételek megvannak és ha az ellátás megállapítása a 2. szakasz szerint sem ütközik akadályba — az özvegyeket és árvákat a jelen szabályrendelet határozmányai alapján ; megillető végkielégítést, özvegyi nyugdijat és i nevelési járulékot ideiglenesen addig kell utal- I ványozni, amig a férj illetőleg atya elő nem , kerül, vagy halála be nem bizonyul, vagy amig j őt a bíróság holttá nem nyilvánítja, ha csak az ellátást a jelen szabályrendelet határozmányai szerint már korábban nem kell beszüntetni. Á jelen szakasz alapján ideiglenes utalvá- [ nyozott ellátás visszatéritését akkor sem lehet [követelni, ha a férj, vagy atya később elő is kerül. 51. §. Az özvegyi nyugdijat, a nevelési járulékot, az özvegyeket és árvákat megillető végkielégítést, az 50. szakasz alapján utalványozható ellátásokat és a temetési járulékot csak az azok felvételére jogosítottak kérelmére lehet megállapítani és folyósítani. A kérelmet a 13. szakaszban meghatározott | időponttól számított egy éven belül kell előterjeszteni. A később előterjesztett kérelmek alapján egyszersmindenkorra szóló ellátást egyáltalán nem lehet megállapítani, az állandó ellátást pedig csak a kérelem előterjesztésének napját követő hó elsejétől kezdve lehet folyósítani. Ez a határozmány nem nyer alkalmazást az árvákat megillető ellátások megállapításánál abban az esetben, ha hitelt érdemlőleg beigazolható, hogy a kérelemnek elkésett előterjesztését a gyámnak, vagy gondnoknak késedelmes kirendelése, illetőleg n gyámnak, vagy gondnoknak mulasztása okozta. IV. FEJEZET. A temetési járulékokról. 52. §. Az 1. §-ban felsorolt — akár tényleges szolgálatban, akár nyugdíjazott állapotban — elhalt alkalmazott után temetési járulék jár azoknak, akik az elhaltnak gyógykezeltetéséről gondoskodtak, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazott mennyi időt töltött a város szolgálatában. Ha az elhaltnak gyógykezeltetéséről és eltemettetéséről két vagy több személy gondoskodott, a temetési járulékot részükre a gyógykezeltetésre és eltemettetésre tényleg fordított költségek arányában megosztva kell folyósítani. (Folyt, köv.) Népmozgalmi kimutatás. — 1914. junius 23-tól 1914. junius 30-ig. — Születtek : Fazekas Vilmos vm. irodasegédtiszt leánya Sári izr. Akkermann József napszámos leánya Róza rk. Varga Károly cipész fia József rk. Szűcs Mária leánya Irma ref.
