Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-01 / 26. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 7 azonnal tárcsázni vagy szántani. Hu ilyen tárcsázó géppel nem rendelkezünk, akkor ekékkel szántsuk a tarlót s úgy a tár­csázó, mint az ekék után járassunk azonnal boronát, hogy az teljesen elap­rózza a szántás felületét. Ha azután el­következik egy hirtelen eső, amely a föld felületét tömötté vagy cserepessé teszi, boronáltassuk azt ismét meg, majd pedig ősszel — vessünk abba akár őszit, akar tavaszit, — szántsuk a talajt mélyen s megint boronáltassuk. Az által tehát, hogy talajunk állandóan szántva és felülete ál­landóan boronáivá van, megakadályozzuk egyrészt a talajban levő viz elpárolgását, másrészt lehetségessé tesszük, hogy az ilyen talaj minden csepp vizet magába fogadjon és még a téli csapadékot is el­raktározza szárazabb időkre. Az ilyen módon megművelt és tavasziaknak szánt talaj beéredése is sokkalta jobb, mert a tél hidege inkább behatol a talaj mélyébe, inkább bomlasztja, érleli azt a tavaszi kalászosok részére. Az alkalmazott istálló vagy műtrágyák is inkább jutnak érvényre az ilyetén módon müveit talajban, mert az abban foglalt nagyobb mennyiségű vízben könnyen oldódnak és a növény által könnyen használhatók. De még egy ilyen fontos indok szól anjellett, hogy a tarló alászántását senki el ne mulassza, az t. i, hogy a gyomok irtását csakis ilyen módon lehet kellő eredménnyel végezni, mert az aratás közben kimúlott gyommagvak, mihelyt alászántjuk csírázásnak indulnak és az őszi mély szántás alkalmával s csak félig fejlődött gyomokat megsemmisítjük. Ha ellenben a tarlót nem szántjuk alá, a gyommagvak nem kapnak föld takarót, úgy csírázásuk csak a következő tavaszra marad, amikor is újabb magvakat érlel­nek és igy a gyom szaporodása állandó lesz. Senkinek sem szabad tehát elmulasz­tani a tarló alászántását, mert ez a gaz­dálkodásnak egyik legfontosabb munkája. Hivatalos rész. Hirdetmény. 4927—914. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága által 1914. évi má­jus hó 14 ik napján tartott közgyűlésén Nagy­károly r. t. város 1913. évi kövezetvám szá­madásának jóváhagyásira vonatkozólag hozott 631—914. bjkv. sz. véghatározat s a vonat­kozó összes számadásaira a városházánál a számvevői hivatalban 1914. évi Julius 1-től számított 15 napon át közszemlére ki lesz téve, s az a hivatalos órák alatt bárki által megte­kinthető s az ellen netalán! felebbezés 1914. évi julius hó 15 napjáig bezárólag Jpolgármes- ternél terjeszthető elő. Nagykároly, 1914. ju-1 nius 17-én. Debreczeni, polgármester. Hirdetmény. 5621—914. K. sz. Felhívom a szülőket, hogy az 1914—15. iskolai évi beira- | táshoz gyermekeik részére szükséges születési j tanúsítvány átvétele végett az állami anya­könyvi hivatalban már most jelentkezzenek, mert az iskolaév eleién előforduló ily nemű tömeges kérelmek ily módon megoszlanak és gyorsabban teljesíthetők. Nagykároly, 1914. junius 15-én. Debreczeni István polgármes- j tér. Árverési hirdetmény. 5566—914. Kőzhirété- tetik, hogy Mezőpetri községházában a közbir­tokosság tulajdonát képező 2460 hold 603 □-öl területen a vadászatijog a községi képviselő- testületi közgyűlés 7—914. kgy. sz. határozata értelmében az 1914. évi augusztus 1-től 1920 évi julius hó 31-ig terjedő 6 évre, folyó évi julius hó 12-én délelőtt 10 órakor Mezőpetri községházánál tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Főbb árverési feltetel. Vasárnap és ünnepnapokon hajtóvadászat tartása tiltva van a fenti számú képviselőtestületi határozat értelmében, a többi árverési feltétel a körjegyzői irodában megtud­ható. Nagykároly, 1914. junius 16-án. Debre­czeni István polgármester. Szabályrendelet Nagykároly r. t. város tiszti-, segéd-, kezelö- rendöri- és szolgaszemélyzete, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjellátásáról. Nyugdijszabályrendelet. III. FEJEZET. Az özvegyek ellátásáról s a gyermekek nevel­tetési járulékairól. ! 3., ha az árva nyilvános polgári tanintézet­ben, katonai tanintézetben, vagy bármilyen el­látási, vagy nevelőintézetben olyan ingyenes helyre helyeztetik el, 1 amelynek értéke az 1. pontban említett összeget eléri, vagy megha­ladja ; 4. ha az árva olyan alapítvány élvezetébe jut, vagy olyan alapítványi helyre helyeztetik el, amelynek értéke az 1. pontban említett ösz- szeget eléri, vagy meghaladja; 5., ha az árva olyan iskolai, vagy tanul­mányi ösztöndíj élvezetébe jut, amelynek ösz- szege az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja ; j 6., ha az árva kereskedelmi, ipari vagy más vállalatnál, illetőleg ^kereskedőnél, iparosnál vagy művésznél növendék, tanonc vagy inas minőségben alkalmazást nyer, de csak abban az esetben, ha az árvának összes fenntartási szükségleteit a munkaadó fedezi ellenszolgál­tatás nélkül ; 7., ha az árva önálló ipari, vagy más fog­lalkozást folytat, de csak abban az esetben, ha az ebből a foglalkozásból eredő jövedelem az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja; 8., ha az árva a hadseregbe, a haditenge­részethez, vagy a honvédséghez, havi-dij, vagy zsold élvezete mellett tényleges szolgálatba be­lép, de csak abban az esetben, ha illétményei- nek egy évre eső összege az 1. pontban em­I litett összeget eléri, vagy meghaladja. Az 1—8. pontok alatt említett valamely el­látás élvezetében álló árva részére nevelési já­rulékot pedig az 1., 3., 4., 5., 6., 7. és 8. pon- j tok alatt említett esetekben időlegesen, a 2. 1 pont alatt említett esetben pedig véglegesen ! be kell szüntetni. Az időlegesen beszüntetett nevelési járulé­kot újból folyósítani kell, ha az élvezett ollá- t tás a 45. szakaszban meghatározott életév be­töltése előtt teljesen megszűnik, vagy ha az élvezett ellátásnak összege, vagy értéke az 1. pontban említett összegnél kisebb összegre száll alá; még pedig azt a hónapot követő hó else­jétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a nevelési járulék beszüntet- tetett. Azt a körülményt, hogy az árva az 1—8. pontok alatt említett valamely ellátásnak élve­zetébe jutott, az köteles haladék nélkül a kifi­zető pénztárnak bejelenteni, akinek kezeihez a nevelési járulékot a 46. szakasz értelmében fo­lyósítani kell. 49. §. Az özvegyet és gyermekeket megil­lető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékok­nak összege együttvéve nem haladhatja meg azon nyugellátás összegét, amely a nyugdíja­zott állapotban elhalt alkalmazott részére meg­állapított, illetve a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazottat nyugdíjazás esetén megillethette volna. Nyugellátás alatt azt az összeget kell ér­teni, amelyet az elhalt alkalmazott nyugdíj és lakbérnyugdij címén együttvéve élvezett, illetve amely összeg az elhalt alkalmazott részére nyugdíj és lakbérnyugdij címén megállapítható lett volna. Ha a jelen szabályrendelet alapján járó öz­vegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak ösz- szege együttvéve meghaladná az elhalt alkal­mazottat megillethető nyugellátásnak az össze­gét, akkor a gyermekek nevelési járulékát, az özvegyi nyugdíj érintetlenül hagyása mellett, minden egyes gyermekre nézve azzal az ösz­\ szeggel kell megállapítani, amelyet az elhalt alkalmazottat megillethető nyugellátás és az özvegyi nyugdíj közötti különbözetnek a neve­lési járulékra igénnyel bíró gyermekek számá­val való elosztása eredményez. Ha pedig a szülőiden, vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákat a jelen sza­bályrendelet alapján megillető nevelési járulé­koknak összege együttvéve meghaladná az el­halt alkalmazottat megillethető nyugellátásnak az összegét, a nevelési járulékot minden egyes árvára nézve azzal az összeggel kell megálla­pítani, amelyet az elhalt alkalmazottat megil­lethető nyugellátás összegének a nevelési já­rulékra igénnyel biró árvák számával való el­osztása eredményez. A harmadik és negyedik bekezdésben em­lített esetekben, ha később a gyermekek vala­melyike a nevelési járulék élvezetéből kilép, a többi gyermekeknek nevelési járulékát megfe­lelően fel kell emelni mindaddig, amig egy-egy gyermeknek nevelési járuléka a 42., 43., vagy 44. szakasz szerint járó nevelési járulék össze­gét el nem éri. Ha a jelen szabályrendelet alapján járó öz­vegyi nyugdíj már a nevelési járulékok nélkül is meghaladná az alkalmazottat megillethető nyugellátásnak az összegét, az özvegyi nyug­dijat ennek nyugellátásnak az összegével kell megállapítani, h jelen bekezdésben említett esetben a gyermekeknek nevelési járulékra egyáltalában nincsen igényüké 50. §. Eltűnt és fel nem található alkalma­zott neje és gyermekei részére, ha egyébként a törvényes feltételek megvannak és ha az el­látás megállapítása a 2. szakasz szerint sem ütközik akadályba — az özvegyeket és árvákat a jelen szabályrendelet határozmányai alapján ; megillető végkielégítést, özvegyi nyugdijat és i nevelési járulékot ideiglenesen addig kell utal- I ványozni, amig a férj illetőleg atya elő nem , kerül, vagy halála be nem bizonyul, vagy amig j őt a bíróság holttá nem nyilvánítja, ha csak az ellátást a jelen szabályrendelet határozmá­nyai szerint már korábban nem kell beszüntetni. Á jelen szakasz alapján ideiglenes utalvá- [ nyozott ellátás visszatéritését akkor sem lehet [követelni, ha a férj, vagy atya később elő is kerül. 51. §. Az özvegyi nyugdijat, a nevelési já­rulékot, az özvegyeket és árvákat megillető végkielégítést, az 50. szakasz alapján utalvá­nyozható ellátásokat és a temetési járulékot csak az azok felvételére jogosítottak kérelmére lehet megállapítani és folyósítani. A kérelmet a 13. szakaszban meghatározott | időponttól számított egy éven belül kell elő­terjeszteni. A később előterjesztett kérelmek alapján egyszersmindenkorra szóló ellátást egyáltalán nem lehet megállapítani, az állandó ellátást pedig csak a kérelem előterjesztésének napját követő hó elsejétől kezdve lehet folyósítani. Ez a határozmány nem nyer alkalmazást az árvá­kat megillető ellátások megállapításánál abban az esetben, ha hitelt érdemlőleg beigazolható, hogy a kérelemnek elkésett előterjesztését a gyámnak, vagy gondnoknak késedelmes kiren­delése, illetőleg n gyámnak, vagy gondnoknak mulasztása okozta. IV. FEJEZET. A temetési járulékokról. 52. §. Az 1. §-ban felsorolt — akár tény­leges szolgálatban, akár nyugdíjazott állapot­ban — elhalt alkalmazott után temetési járu­lék jár azoknak, akik az elhaltnak gyógykezel­tetéséről gondoskodtak, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazott mennyi időt töltött a vá­ros szolgálatában. Ha az elhaltnak gyógykezeltetéséről és el­temettetéséről két vagy több személy gondos­kodott, a temetési járulékot részükre a gyógy­kezeltetésre és eltemettetésre tényleg fordított költségek arányában megosztva kell folyósítani. (Folyt, köv.) Népmozgalmi kimutatás. — 1914. junius 23-tól 1914. junius 30-ig. — Születtek : Fazekas Vilmos vm. irodasegéd­tiszt leánya Sári izr. Akkermann József nap­számos leánya Róza rk. Varga Károly cipész fia József rk. Szűcs Mária leánya Irma ref.

Next

/
Oldalképek
Tartalom