Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-21 / 3. szám
4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ Síi ).Sig)0Tg) sx ) oTg)SYg)^Y<£ s>T<g> 'eJíé W).,'W) A BlkiZADE természetes ásványvíz gyógyhatása hurotos bántalmaknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyiive kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kivnatra küld a bikszádi fürdöigazgatóság. íM i? irányú munkának, aztán inog senkinek sem jutott eszébe, hogy egy olyan mü, amelyet szakemberek vizsgáltak, felül s mondottak jónak — ne feleljen meg rendeltetésének a kétségbeejtő tévedések miatt. A törvényhatósági bizottság • említett határozata így jogerőre emelkedett. A mü kiadását Tóth József (egyik helyen Manyákkal, más helyen ismét Róihtal szerepel, mint cégtársakkal) nagykárolyi nyomdatulajdonos kapta meg, ki is mihelyt elkészült vele, azonnal megküldötte a községeknek, könyvenként csekély 25 koronáért. Szó se róla, nem megvetendő összeg, egy nem is túlságosan pazarul kiállított könyvért ma, amikor 25 koronáért majdnem ugyanannyi kiló könyvet lehet kapni — különösen, ha itt egy pillanatra megállapodva, egy kis számítást csinálunk. Megyénkben circa 400 község van ; 400-szor 25 korona, az 10,000 korona. Ennyit fizettek ki a községek a távolsági mutatóér*. Ez azonban nem volna baj. Hanem az már igenis baj, hogy ezért az óriási összegért a községek nyakába sóztak egy olyan könyvet, amelyben egyik hiba a másikat kergeti, s olyanok, hogy az emberben hétrét áll a lélek a csudálkozástól. A könyvben egymást érik a kiadó cég által Szatmárvármegye geográfiája ellen gondatlanságból okozott súlyos inzultusok. Mert eszünk ágában sincs llosvay számvizsgáló urat, vagy a felülvizsgáló állainépitészeti hivatalt e tekintben felületességgel vádolni ; ők bizonyára alapos munkát vegeztek, hanem a kiadók végeztek nagyon is alaptalant. llosvay csak annyiban hibáztatható, ameny- nyiben az első, gép alól kikerülő példányt átnézve, nem figyelmeztette a kiadókat a rettenetes tévedésekre. Ezt elsősorban a köz, de mindenesetre a saját reputációja a érdekében is megtehette volna. Elég az hozzá, hogy amint rájöttek a községek képviselőtestületei arra, hogy a munka- j ban rengeteg a tévedés: egyszerűen nem fizették ki a könyv árát, nagyon okosan úgy gon- I dolkozván, hogy ha már 25 koronát fizetnek egy könyvért, hát az aztán legyen kifogástalanul jó. Érsekújvárra, a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, mert Rákócziéknak nem akartak amnesztiát adni. A nemzeti fölkelés ily körülmények között mindnagyobb méreteket öltött és Rákóczi | kénytelen volt megvívni a trencséni csatát (1708). Elvesztése után Bercsényivel együtt megsebesülve fordult ismét Lengyelországba, ahol Sieniawska, a jóságos, hű barátnő, időközben Péter cárral uj szövetség szálait kezdte kötözni. Rákóczi most Franciaországban XIV. Lajosnál keresett segítséget. Ver- saillesben a legszeretetreméltóbban fogadták,! háborús vállalkozása azonban mégsem talált többé támogatásra. Lajos király meghalt. Rá- j kóczi Törökországba ment. Azután következett a nagy csönd és a halál ... Rövid vonásokban ez Rákóczinak, a nagy hősnek és még nagyobb jellemnek története. Belőle szőttem Rákóczi-trilogiám szövegét, j Szivem vérével irtain meg. Vájjon sikerült-e, nem tudom. Egyet azonban tudok: fájdalmam és lelkesedésem, amit irás közben í éreztem, igaz volt és valódi. (Ezt a tárcát néhány évvel ezelőtt egy breslaui lap számára német nyelven irta az illusztris költő és zeneszerző abból az alkalomból, hogy ott előadták trilógiájának első részét). ♦ A trilógia utolsó részét: „Rodostóit, most adják elő a Pozsonyi Városi Színházban. Igen ám, csakhogy a kiadóknak kellett a pénz s szintén nagyon helyesen úgy okoskodva, hogy a könyvet elfogadták, de az árát elfelejtették megküldeni, — ügyvéd kézbe adták a dolgot. Dr. Antal István nagykárolyi ügyvéd fel is szólilolla a községi elöljáróságokat a 25 koronának 8 nap alatti kifizetésére. A legtöbb község a felszólításra az összeget tényleg kifizette. I Nagyar község elöljárósága azonban dr. An-j tál Istvánnak adott válaszában megírta, hogy a könyv árát annak sok hibája miatt nem fizeti ki, egyben a könyvet a kiadónak visszakül- dötle. A visszaküldött távolsági mutató meg sem pihent Nagykárolyban, forduló postával visszament Nagyarba. Követte 21359—1911. számú alispáni leirat, mely ugyancsak meghagyta a községi elöljáróságnak, hogy a mü árul 30 nap alatt kifizesse. A képviselőtestület erre 18—1911. kgy. sz. ; alatt hozott határozatával a sok téves adatot ! tartalmazó távolsági kimutatás árának községi j elöljárós ig által való kifizetését megtiltotta, egyben kerte az alispánt, hogy a mü beszerzésére vonatkozó 21359— 191Í. számú rendeletét „a közérdek szempontjából vonja vissza.“ Mentek aztán az ulasitasok, rendeletek csőstül s mivel a dolognak a vege csak az volt, hogy a távolsági mutató ára nem lett kifizetve, a hatóságok radikális eszközökhöz nyúltak. 6376—1913. szám alatt a fehérgyarmati főszolgabírói hivatal felszólította a nagyari bi- J rőt, Fekete Józsefet, (most már névszerinti hogy a távolsági kimutatás árát 48 óra alatt fegyelmi vizsgálat terhe alatt fizesse ki. S mivel Fekete József a képviselőtestület tiltó hatá- j rozatára való hivatkozással a felszólításnak j nem telt eleget, 7019—1913. szám alatt 10 korona rendbírsággal sujtatott. A 7386—1913. sz. főszolgabírói rendelettel aztán, dacára, hogy a távolsági kimutatás árát [ — további zaklatást és kellemetlenkedést elkerülendő — kifizette, állásától felfüggeszletelt. Hogy a távolsági kimutatás hiányait és tévedéseit. az illetékes körök is belátták, mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy most az ösz- szes példányokat bevonták a használatból, il- j letve a használhatatlanságból kijavítás végett. Ezt tudva, most már csak kettőre vagyunk j kiváncsiak: mire való volt a könyv árának | mindenképpen való kierőszakolása, ha a hatóságok is meg voltak győződve a mü tévedései- | ről és miért kellett ennek tetejében Fekete József nagyari bírót állásától felfüggeszteni? A „Szamos*-ból. (k. v.) HÍREK. Eljegyzés. Kopucseli Boér Endre mezö- petri-i földbirtokos és neje péchujfalusi Péchyj Sarolta leányát Emyt, eljegyezte tyukodi Gyene ! István porcsalmai földbirtokos. A Kölcsey-egyesület szabad lyceuma. Vasárnap délután tartotta a nagykárolyi Köt- | csey-egyesület második szabad előadását a városháza nagytermében. Ez előadásra szinte zsúfolásig megtelt a nagyterem, mely jelenség a szabad előadások eszméjének sikerét és a nagy közönség nemes ízlését igazolja. Kevés-1 sei öt óra után az előadói asztalhoz lépett | Antal István dr. és megkezdette előadását. Szellemes bevezetéssel megokolta az előadás címét. Előadásában ugyanis, melyet a minden napi élet problémái címén tartott, a haza, a vallás és a társadalom eszmekörében felbukkanó fonákságokat boncolta ötletesen, finom elmélettel. Előadása mindvégig vonzó volt és j a figyelmes hallgatóság élénken megtapsolta a mintegy háromnegyed óráig tartó előadás befejezése után az előadót. Házasság. Dr. Porges Ármin liptószent- miklósi ügyvéd hétfőn keit egybe Brichta Miksa helybeli nagykereskedő, a Kereskedő- Társulat elnöke es neje leányával: Alicovel. A polgári eskotésnél tanuk voltak a menyasszony részéröl Sternberg D mos gazdálkodó helybeli,-a vőlegény részéröl pedig Kaufmann Jakab nagykereskedő, csarnaí lakosok. Az egyházi szertartás kedden Debrecenben volt. Ennek végeztével a Frohner-szallodában a menyasszony szülei ebédet adtak, melyen mindkét család nagyszámú tagjai és barátai, közlük városunkból is többen vetlek részt. A fiatul pár ebed végeztével nászúira ment. Idők jele. Mig az 1912-ik évben járásbíróságunk telekkönyvi osztályánál 546 volt a végrehajtások száma és 158 az árverés, addig az 1913. év folyamán 1005 volt a végrehajtások száma és 326 az árveres. Tehát a végrehajtás majdnem kétszerese, az árverés pedig több mint kétszerese volt az előző évinek. Az óvások száma a kir. közjegyzőnél az 1912-ik évben volt 2242, az 1913-ik évben pedig 3300. Gyászeset. Balogh Kálmán ügyvéd, a „Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület“ titkára tegnap rövid szenvedés után 85 éves korában elhunyt. Temetése holnap délután 3 órakor fog végbemenői. Balogh Kálmán — kit állandóan Kálmán bácsinak hívtak — 1848-ban mint honvéd hagynagy szolgálta hazáját, az alkotmányos élet helyreállta után esküdt lett, majd letéve az ügyvédi vizsgát, ügyvédi gyakorlatot folytatott, aztán a Nagykárolyi Takarékpénztárnak lett ügyésze, majd nyugdíjaztatása után titkára s ebbeli teendőit egész haláláig végezte. A helybeli ügyvédi kar testületileg jelenik meg a temetésen és koszorút helyez az elhunyt ravatalára. Halálát egyetlen gyermeke Balogh Terézia gyászolja, ki a következő gyászjelentést adta ki : Alulírott a gyermeki szív legnagyobb fájdalmával jelentein, hogy forrón szeretett jó atyám Tólócsai Balogh Kálmán ügyvéd 1848—49-iki Honvéd hadnagy, a nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület ti'kára, f. hó 20-án délelőtt 10 óvakor rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtalos lelvötele után eleiének 85 ik évében az Urban csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványai január 22-én csütörtökön délután 3 órakor fognak a Könyök-utcai gyászháztól a római kath. egyház szertartása szerint a Mesterrészi temetőben az anya- földnek átadatni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 22-ón reggel 7 órakor fog a Egek Urának beinutattatni. Nagykároly, 1914 január hó 20 Balogh Terézia. Nyugodjék békében! A Polgári Olvasókör bálja február 1-én lesz A rendezőség a meghívókat e héten küldle széjjel. A kör elnöke pedig személyesen válogatja össze Budapesten a tomboiatárgya- kat. A bál iránt nagy érdeklődés nyilvánul, s igy erősen reméljük, hogy ez is, mint a múlt évi, kitünően fog sikerülni. Uj teiefonelöfizetö. Nagykároly város tanácsa dr. Falussy Alajos rendőrkapitány lakására a telefont bevezettstte. Szám 44. Zsidó ifjak estélye. A nagykárolyi zsidó ifjak egyesülete f. hó 25-én a helybeli izr. iskola nagytermében estélyt rendez. Az estély programmja: Bar Kochba szabadságharca, felolvasás. Tartja: Liszer Jakab igazgató- tanitó. Kiss József: Simon Judit előadja: Grósz Adolf bankkönyvelő. Belépti dij nincs. Figyelmeztetés. A hegyközség 1913. évi zárszámadása és azt elfogadó 1—1914. sz. közgyűlési határozat 19 L4. évi január hó’ 21-től bezárólag február hó 5-ig a városi számvevőség hivatalos helyiségében közszemlére kitétetvén, az érdeklődő birtokosság által hivatalos órák időközében betekinthető és az elleni felebbezés írásban benyújtható. Hegybi- rósdg.
