Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-03 / 22. szám
7 szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazott törvényes, valamint utólagos házasság által vagy királyi kegyelem utján törvényesített gyermekének is abban az esetben, ha az alkalmazott életét, minden kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény következtében vesztette el. Ez a ha- tározmány az olyan alkalmazottak gyermekeire is kiterjed, akik a jelen törvény alapján beszámítható szolgálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életevüket már betöltötték volt. A második bekezdésben említett esetben a nevelési járulékot csak olyan esetekben lehet engedélyezni, ha a halált okozó baleset vagy rendkívüli esemény és az alkalmazott halálánek napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el. Azt a gyermek, aki az alkalmazottnak olyan házasságából származik, amelyet a bíróság utóbb jogerősen felbontott, vagy érvénytelennek nyilvánított, nevelési járuléka igénnyel bir, tekintet nélkül arra, hogy édes anyjának van-e igénye özvegyi nyugdíjra, vay sem. Nevelési járulékra igénye van az alkalmazott olyan gyermekének is, aki a házasság megszűnésének, vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számitolt tiz hónapon helül! születik. A nőalkalmazottnak gyermeke elhalt anyja után csak akkor tarthat igén"t nevelési járulékra, ha édes atyja már meghalt, vagy holttá nyilváníttatott, vagy teljesen vagyontalan és . keresetképtelen. A királyi kegyelem utján törvényesített gyermeket a jelen szabályrendelet határozmanyai szempontjából az anyával szemben i= törvényesített gyermeknek kell tekinteni. Az a körülmény, hogy az alkalmazottnak halnia öngyilkosság következtében állott be, valamint azon körülmény, hogy a gyermek a tényleges szolgálat tartama alatt, vagy az alkalmazottnak nyugalomba helyezése után született, amennyiben a jelen szakasz halározmá- nyaiból más nem következik, a nevelési járu lókra való igényre befolyással nincsen. 41. §. A 2. szakaszban felsorolt eseteken kívül nevelési járulékra igényt nem tarlhat : a) az a gyermek, aki nem magyar állampolgár ; ...... b) az a gyermek, akit a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre Ítélt, vagy a kit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt Ítéltj el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amely- lyel a közhivatalnak, vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; c) a végkielégitett s ezen város szolgálatában újabb alkalmazást nem nyert alkalmazottnak gyermeke. Az alkalmazott által örökbefogadott gyermeknek nincsen igénye nevelési járulékra, viszont az a körülmény, hogy az alkalmazottnak gyermekét harmadik személy örökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényt nem szünteti meg. 42. §. A tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzeti tag és dijnok minden egyes gyermekének nevelési járuléka annak az összegnek egy ötödével állapittatik meg, amelyet a gyermeknek édes, vagy mostoha anyja a 32. szakasz első bekezdése alapján özvegyi nyugdíj címén élvez, illetőleg, ha az anya a 32. szakasz második bekezdése alapján nagyobb özvegyi nyugdijat élvez, annak az összegnek egy ötödével, amely az anyát — a törvényes előfeltételek fennforgása esetén — a 32. szakasz első bekezdése alapján özvegyi nyugdíj címén megilletné. Ha az özvegyi nyugdíj a 31. szakasz értei-; mében több nő között oszlik meg, a nevelési járulék megállapításánál az özvegyi nyugdíjnak a 32. szakasz első bekezdése alapján járó egész összegét kell alapul venni. A nőtisztviselő gyermekeit megillető nevelési járulékok megállapításánál azt az összeget kell alapul venni, amely az ugyanolyan összegű beszámítható javadalmazás élvezetében állott férfitisztviselőnek özvegyét, a 32. szakasz első bekezdése alapján özvegyi nyugdíj címen megilleti. 43. §. Az 1. §-ban felsorolt alkalmazottak közül a 42. §-ban nem említett többi alkalmazott minden egyes gyermekének nevelési járuléka évi 72 koronában állapittatik meg. 44. §. Szülődén, vagy a szülötlenekkel egyenlőnek tekintendő árvák fejenkint a 42. és 43. szakaszok szerint egy gyermeket megillető nevelési járuléknak másfélszeres összegére tarthatnak igényt abban az esetben, ha az ilyen árvák száma kettőnél döbb ; ha pedig csak egy vagy két szülőllen, vagy a szülötlenekkel egyenlőknek tekintendő árva maradt hátra, azok fejenkint a 42. és 43. szakaszok szerint egy gyermeket megillető nevelési járuléknak kétszeres összegére tarthatnak igényt. A szülőtlen árvákkai egyenlőknek azokat az atyádan árvákat kell tekinteni, akiknek anyja —- azt azokat kivéve, hogy a férje a 16. sza- i kasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét meg nem töltötte be — özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdiját bármely okból elvesztette. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek kell tekinteni, továbbá a nőalkalmazottnak anyátlan árváit akkor, ha az árváknak édes atyja telje- sen vagyontalan és keresetképtelen. Ha a nevelési járulék élvezetében álló atyát- lan árvák időközben szülőtlen, vagy a szülötlenekkel egyenlőknek, tekintendő árvákká lesznek, nevelési járulékokat az első bekezdés ha- tározmányaihoz képest az eddig élvezett nevelési járuléknak másfélszeres, illetőleg kétszeresére kell felemelni. A szülődén árvákkal egyenlőknek tekintendő s a jelen szakasz értelmében a nevelési járuléknak másfélszeresét, illetőleg kétszeresét élvező árváknak nevelési járulékát ismét az egyszeres összegre kell leszállítani akkor, ha megszűnik az az ok, amely miatt az illető árvák szülődén árváknak voltak tekintendők. A jelen szakasz értelmében a nevelési járuléknak másfélszeresét élvező árváknak nevelési járulékát a kétszeres összegre kell felemelni akkor, ha a szülötten, vagy szülödenek- kel egyenlőknek tekintendő árvák száma kettőre leszáll. Azok a szülőtlen árvák, akiknek atyja is> anyja is a jelen szabályrendelet határozmánya.i alá tartozó alkalmazott volt, abban az esetben*, i ha nevelési járulékra már mind a két szülő után igényük lenne, nevelési járulékra csak az egyik szülő után tarthatnak igényt, még pe- dig arra a nevelési járulékra, amely reájuk nézve kedvezőbb. (Folyt, köv.) NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Politzer Ignáez la^ybárol^bau elvállal babát javítani, szalmakalapot takarítani. Továbbá a raktáron levő összes úri- és női divat,. rövidáru, játék- és kézimunka-cikkek kerülnek eladásra rendkívül olcsón, minden elfogadható árért. Hirdetések jutányos, áron felvétetnek lapunk kiadóhivatalában. Egy nyersolaj-motoros cséplőgarnitura amely 2 éves, a motor 12 HP. Munkatelj., a esépkő 900 m/m Hoffherr 1914. junius hó 14-én nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek eladat ife. Czim: JLudeseher Alajosné Csanálos (Szatmármegye.) WW W W TT Nagykárolyi Petőfi-nyomda j Telefon szám : 76. Részvénytársaság. Telefon szám: 76. Nagykároly, Széchenyi-utcza 37. szám (a zárdával szemben). NAGYKÁROLY ÉSVIDÉKE társadalmi hetiiap kiadóhivatala. ▼ TV ! i i A Készít mindenféle könyvnyomdái — mm munkákat u. m.: névjegyeket, báli- és lakodalmi meghívókat, eljegyzési kártyákat, pénzintézetiegyházi és iskolai nyomtat, ványokat, folyóiratokat, müveket ízléses kivitelben, jutányos ár mellett. SB || M M M I < j NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKeS 4 társadalmi hetilap (M kiadóhivatala. >1 Raktáron tart mindenféle ügyvédi r.y~-látványokat. Pl ****>*********'+* ■*****»&:
