Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-21 / 3. szám
p NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ Homoki’!jl)orlitei'eiiként72filléi'éi*ika|)liató Kisded Sándor fűszer kereskedésében Nagykároly. fM- A borvásárló közönség saját érdekében is győződjék meg jóságáról és olcsóságáról. annak tudtunk, avagy amit Tisza István tanít? Nem hisszük, hogy akadna magyar ember, akinek lángba ne borulna az orcája, ökölbe ne szorulna a keze s el ne keserednék a szive, mikor ezt a fekete, gyűlöletes kérdést eléje vetik. Jól van, keresse Tisza az ő testvéreit a Hórák és Kloskák, a Hurbánok és Jellasicsok között, mi majd szintén megtaláljuk ami testvéreinket s ha talán nem leszünk a korszellem színvonalán állók abban, hogy kit szeressünk, ennek oka az lesz: hogy mi nem vagyunk — hazafiak. Színészet. Heferenciák a színházi hétről. A szinlap egy türelmes papír, mint minden papír. Sőt humoros is, rejtélyes, titokzatos. Tapasztaltuk ezt a legutóbb a Katonadolog híradásánál. Szerepelnek ott csodálatos nevű kínai nők: harmatcsöpp, lotuszkehely és hasonlók, számszerint hatan. A szinlap meg is nevezi őket névszerint, fájdalom mire a függöny fellebben, csak hárman vannak ők, uram, csak hárman. És hol vannak a többiek, kérdjük teljes tisztelettel. És ha nincsenek — kérdjük tovább egy kis szójátszással — miért nem vannak? Vagy a szinügyi bizottság nem kapott névsort a karról? Es ha kapott, csak ennyiről kapott? És megelégedett vele? Kérdések, melyek feletre várnak. Tolvaj. Január 14-én, szerdán B rnstein Henri 3 felvonásos színmüvét, a Tolvajt adták. A színmű komoly érzékeket tárgyal s igy a szereplők tehetségét és készültségét próbára teszi. } Kifogástalan művészi játékot mutatott Vécsey Hona az ura szerelmét föltétien megtartani J akaró asszony szerepében. El lehetett neki hinni, hogy csak azért lopott, hogy urát pazar öltözékeivel újra és újra meghódítva magához láncolja. A férj szerepében Marossy Géza már j nem volt oly tökéletes. Lehet, hogy ennek az is oka, hogy állandóan operettekben látjuk s nem tudjuk elhinni, hogy szenvedély kitöréséi komolyak. Jó színész, de nem drámai hős. De állandó szerepeltetése mellett ily nagy drámai szerepben teljes elmélyedésre nem is lehet ideje. Horváth József az erősebb indulatok kifejezésekor jól alakított, de a színmű meséje megértéséhez szükséges hosszú beszéde — szerep nem tudása miatt — unalmas, elnyújtott volt. R. Tóth József kis szerepében tökó- test nyújtott. Szigethy Antal és Parlagi Margit az összhatást nem rontották. A hónapos szoba. 15-én, csütörtökön „A hónapos szoba“, Farkas Imre énekes vigjátéka került bemutatásra. Akik a Farkas Imre verseit és az Iglói j diákokat ismerik, csalódottan távoztak a színházból s Farkas Imréből mondhatnám kiáb- | rándultak. Az a naiv kedvesség és bársonyos idealizmus, mely előbbi^nunkáit jellemzi, „A hónapos szobá“-ban nincs meg. Az egész vígjáték egymás mellé és nem egymásból folyó jelenetekben egy hiszterika szeretkezése és egy csomó alantas elménckedés. A szereplők igyekezete a hibákat azonban némileg feledtette és a közönséget megnevettette. Vécsey Ilona a hisz terika szerepében nagyon ügyes volt. Megmutatta, hogy lehet gyenge szerepet jól játszani. Szigethy Antal a versiró lehetetlen alakját komoly készültséggel játszotta. Éneke gyenge hangja miatt nem érvényesült. Marossy a bohém festő s R. Tóth József a kidobott képviselő szerepében ügyeskedtek. Gáspár Jenő, mint a „Havasi kiirt“ dalárda vezetője és Vá- radi Izsó, mint pózoló inas elemükben voltak. Megfelelő volt Parlagi Margit játéka is. Tom- bor Olgának, mint a hónapos szoba kiadója lányának rossz szerepe volt, de nem is ért el vele sikert. A zene egy-két dal betétből áll. Sokat nem ér. A farkas. Az elmúlt színházi héten „A farkas“-t adták elő zónában. Nagyon helyesen, t. i. zóna- nivón. A tavalyi színházi idényben szinte tanulmányképpen foglalkoztunk „A tarkas“-sal, j igy hát nem erhet az a vád, hogy felületesen szólunk hozzá. Az egész estből egy alakítás emelkedett ki, a Kelemen szerepe. R. Tóth József az első perctől az utolsóig, inig a szin- pádon mozgott, átgondolt, mindig a helyzethez mért husból-vérböl való alakot mutatott. Nem tudjuk, játszotta-e inár e szerepet máshol és máskor, de alakításán minden bizonnyal megértett a gondos, alapos készültség. A feleség i szerepét nem ejtette el Vécsey Ilona, de azokat a finomságokat, amelyeket az álomjelenet alatt át kell élnie, sehogysem tudta kifejezésre juttatni. Marossy Gézát, a szereplő színészt, Marossy Géza a rendező elfelejtette figyelmeztetni, hogy egy katonatisztnek fényes estélyén legalább is lakkcipőben, de minden esetre keztyü- sen kell megjelenni és hogy a diplomatáknak van díszruhájuk is. Tudja isten, hogy honnan alakul ki bensőnkben az a vélemény, hogy annyit áldoztál, mint ezredév óta senki. Te, aki százhúsz négyszögmérföldnyi magyar területet nevezhettél magadénak, végre-valahára mégis visszaszereztél belőle annyit, amennyi szükséges a koporsód befogadására! . . .“ Mint Thaly Kálmán tanítványa, két évig kutattam át vele együtt az egész Rákóczi- irodalmat és a nagy hős alakja mind elevenebben, mind kézzelfoghatóbban töltötte be az én lelkemet is. így írtam meg Rákóczi- trilógiám szövegkönyvét, azaz igy Írtam le, mert Rákóczi élete kész tragédia, mit maga a sors alkotott. íme alapvonásaiban ez az élettragédia. Rákóczi még csak tizenkétéves volt, midőn hőslelkü édesanyja, Zrínyi Ilona oldalán Munkács várát védelmezte az osztrákok ellen. Ab- solon várnagy árulása következtében a vár, miután hat esztendőn át tartotta magát, Ca- raffa tábornok hatalmába került, aki mitsem törődve a kapituláció föltételeivel, Rákóczit anyjával és nővérével együtt a wieni udvarnak szolgáltatja ki. Mindhármukat elválasztják egymástól. Kollonios érsek a fiút a jezsuiták, tizenbatéves nénjét, Júliát, a szalézi apácák kolostorába záratja. A szigorú papi neveléssel csirájában akarták elfojtani Rákóczi nemzeti érzését. De nagyon csalódtak, akik ebben reménykedtek, mert néhány év múlva, mint hazájáért forrón lelkesedő magyar hagyta el a zárda falait. Tizennyolc éves korában nőül vette Amáliát, a hessen-rheinfelsi uralkodó gróf leányát. Ez a csodaszép asszony sohasem értette meg Rákóczit. Szellemével époly kevéssé ért föl mint erkölcsi tartalmával. Hozzá méltó élettársra Sienianski herceg, lengyel koronamar- sall nejében, szül. Lubomirska Erzsébet hercegnőben akadt Rákóczi. Ez a fenköltlelkü asszony mindhalálig híven kitartott mellette, okos tanácsaival a diplomácia szövevényes utain, hősi bátorságával a háborúban, önfeláldozó barátsága kiapadhatatlan kincsével minden viszontagságban istápolta. Fiatal házasságának első éveit Rákóczi Felső-Magyarországon töltötte. Itt kötött szövetséget Bercsényi Miklós gróffal, legnemesebb- lelkű barátjával, aki a rodostái számkivetésbe is követte őt és ott karjaiban lehelte ki lelkét. Rákóczi és Bercsényi vérző szívvel s egyre növekvő keserűséggel nézték a császári szol- dateszka túlkapásait. Megkíséreltek minden lehetőt, hogy ezeken az állapotokon változtassanak. Rákóczi ismételten beadványokat intézett a kormányhoz és a királyhoz. De minden hiábavalónak bizonyult. Bécs messze volt és a kapott parancsot nem hajtották végre. Virágzó falvak lettek a lángok martalékává és a lakosság koldusbotra jutott. Ekkor a parasz- I tok Rákóczi kastélyába özönlöttek és kezeiket tördelve könyörögtek segítségért és védelemért. A felsőmagyarországi haderő parancsnoka j a kassai vezénylő tábornok volt, aki jóbarát- I ként gyakran megfordult Rákóczi vendégszerető házában, de a borzalmas állapotokon segíteni a tábornok sem volt képes. Nigrellinek hívták ezt a nemes osztrák tisztet, aki Rákóczit ismételten óvta döntő lépéstől. Nyíltan megvallotta neki: csak azért akarják őt lázadást G, 1/irr.i. hscy aztán összes javait elkobozhassák. Mert százhúsz négyszögmórföld, az akkori Magyarország majdnem harmadrésze, egy kézben : ez állandó veszélyt jelent az állam számára. A viszonyok egvre tarthatatlanabbak lettek. Ekkor egy belga származású kalandor, Lon- gueval kapitány, vetődött Rákóczi kastélyába. Ez az éleseszü, körmönfont világfi rövid időn belül megnyerte a fejedelemnek és nejének kegyét. Longueval heves szerelemre gyuiadt Sieniawska hercegnő iránt, aki akkor vendégként Rákóczi kastélyában időzött. Csakhamar azonban rejtett dühvei észre kellett vennie, hogy a hercegnő érzelmei a fejedelemnek szólnak. Ekkor ördögi alattomossággal rábírta a fejedelmet, hogy XIV. Lajos francia királynak levelet küldjön, melyben leírja az ország szomorú helyzetét és kéri őt, hogy az ország érdekében járjon közbe a bécsi udvarnál. Ezt a levelet Longueval Becsben Heister vezénylő tábornoknak szolgáltatta ki. Az árulás eredménye csakhamar mutatkozott: Rákóczit 1701. április 18 án sárosi várában elfogták és Bécs-Ujhelyre vitték. Itt ugyana zon börtönbe zárták, melyből nagyatyja, ZPnyi Péter harminc évvel azelőtt a vérpadra lépett. Neje hiába fáradozott, hogy szabadon bocsássák. Rákóczi börtönének őre, Lehmann német- származású dragonyoskapitány volt. Ez az alapjában szűkszavú és mogorva katona sokat érintkezett foglyával és idővel igaz és meleg baráti viszony fejlődött ki közöttük. Arról, hogy Rákóczi megvesztegesse Lehmannt, szó sem lehetett, mert hisz a fogoly nagyur szegény volt, mint a templom egere és még ki-
