Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-14 / 2. szám

6 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE TTIODERN RUHAFESTÉS U'Á IT'Á ITD D'Ál GALLÉROK GŐZMOSÁSA BÁRMILY Pl VATSZ IN RE IMJLl\ r ML tükörfénnyel hófehérre Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett) ^ Leszállított árak!! ^ ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ miért lett most olcsóbb a ► ► ► ► ► < cipő és csizma? t 4 Azt megmondjaü, ha elmegy ► ^ hozzá lievásarolui! ► Mennyi a jogos kamat? 10 percent nem uzsora. A mai súlyos pénzügyi viszonyok között épen olyan nehéz helyzetben vannak a bankok, mint a bankok adósai. A bankoktól elvárja a közönség, hogy hiteligényeit kielegitsék, a ban­kok meg a mai pénzügyi válságban igazán nem tehetnek mást, minthogy kénytelenek pénzük után nyolcas kamatnál is nagyobb ka­matot szedni. De nem adhatják alább, mert ők maguk se kapják olcsóbban a nagyobb bankoktól nyolcas kamatnál. Valamivel pedig csak többért kell adniok tovább, amely többletből fedezik nagy összegű üzleti kiadásaikat. A közönség természetesen zúgolódik, mert a törvény csakis nyolc százalékig engedi a ka­matot, de'hat most csakugyan úgy van, hogy — a szükség törvényt bont. Hogy ez a szükség most milyen nagy és hogy mennyire elrontja a törvényt, szomorúan igazolja a következő eset: A mai nehéz pénz­ügyi helyzetben a debreceni járásbiróság nem tudott ítéletet hozni sommás pörösben a kö­vetelések után járó kamat megítélésére nézve. A felek ügyvédképviselői azzal érveltek, hogy a súlyos viszonyok között nem elegseges a törvény által biztosított nyolc százalék, mert ma a legelső bankok is drágábban adják a pénzt. A debreceni ítélőtábla több esetten ki­mondta, hogy a jelen viszonyok között tíz százalék kamatnak a megítélése jogos és min­dig az adós érdekében való, mert könnyebb a nagyobb kamatot fizetni, mintha a pénzintézet a kölcsönt fölmondja s egyszerre követeli. A tábla területén levő bíróságok e döntéshez al­kalmazkodnak ezután. Lopás a Majtóny-utoán. Kolb Sámuel nagykárolyi lakos panaszt tett a rendőrségnél, hogy Majtény-utcai lakásánál levő istállóból előtte ismeretlen tettes egy mintegy negyven korona értékű lóhám felszerelést ellopott. A tettest még nem sikerült kinyomozni. Tolvajlások a „Ma.gyar Király“ ban. Kertész Zsigmond a „Magyar Király“ kávéház és étterem föpincére panaszt tett a rendőrség­nél, hogy a gondjaira bízott leltári tárgyakat év végén átvizsgálván, tapasztalta, hogy több kanál, kés, villa, stb. mintegy hatvan korona értékben hiányzik. Az ismeretlen lelles ellen megtette a feljelentést. A csendőrs 'g a nyo­mozást megindította. Uj panasz a nagykárolyi papirtal- pak ellen. A rendőrséghez újabb panasz ér­kezett Weinberger Sámuel helybeli kereskedő j ellen elárusított rossz cipő miatt. Mi hál ka Pál volt ez esőiben a panaszos, illetőleg a káro-j sült. Mi hál ka Fal özv. Szikszay Jánosáénál, i mint tanonc volt alkalmazva. Cipőt ment vá­sárolni Weinberger Sámuelhez. Az üzletet meg j is csinálták, a fiú vett egy pár cipői. Egy j napig hordta s a talpa már is leválioit. Ekkor látták, hogy a cipő talpa papírból van. A rendőrség megindította az eljárná a papirtai- ! pákát áruló kereskedő elien. Szatmármegye adóügye. A közigazga­tási bizottság legutóbbi ülésén Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató a megye adó­ügyéről a következőkben telte meg jelentéséi. Egyenes aoóban 1912. évben volt hátralék j 627,648 K, 1913. övben 720,648 K, lehat a hátralék, növekedett 93,210 koronával. Huddij- ban 1912. évben volt a hátralék 69,069 K, 1913. évben 104,139 K, tehát 44,070 koroná­val növekedett. Bélyeg- és jogilletr'kben be­folyt 1913. év dec. havában 101,162 K, ital- j adóban 65,961 K. Üzletfeloszlatás miatt mélyen leszál­lított olcsó árakban vásárolhat férfi- és fiuöltönyökre való legfinomabb gyapjus szöveteket, valamint a hozzá szüksége- összes kellékeket Hóth Adolf, Deák- téri posztó divatáruházában. Eladó ház. mely áll: 2 szoba, konyha, kamarából, az udvarban 6—4m. deszkaszin, ^"g n «I A sertés ól, jutányos áron OlllilHI» Bővebb értesítés nyerhető az ott lakó Járay Józseftől. Nyárfa-utca 6. számú ház, Távbeszélő Érkávás és Sződemeter között. A kereskedelmi es iparkamara ezúton hozza érdekeltsége tudomására, hogy Érkávás és Sződemeteren Szilágyvermegyében távirat közvetítéssel is megbízott törvényhatósági táv­beszélő központ nyílt meg, mely a megnyitás­sal kapcsolatosan a teljes belföldi helyközi forgalomba is bevonatott. Egyház-iskola. A nagykárolyi st.-quo izr. hitközség f. hó 11-én tarlotlta évi kö/.gyülését, mely al­kalommal a képviselőtestület tudomásul vette elnöki évi jelentést. A számvizsgáló bizottság jelentése és javaslata alapján az 1913-ik évi zárszámadásokat helyeseknek és elfogadottak­nak jelentette ki. Elfogadta továbbá az 1914. évi költségvetést, mely 25,362 K 34 f bevétel­lel szemben 39,447 K 74 f kiadást tünteti fel,, tehát a hiányt 14,085 K 40 fülért kultuszadó­kivetés utján lógja a képviselőtestület fedezni. Ez a inai szűkös viszonyok között horribilis összeg volna, ht nem találkozóit volna nehány hilközs"gi tag, kil< a hitközségnek 5 • év alatt visszafizetendő 6000 koronás kamatnelküli köl­csönt nyújtanának. így a kultuszadj múlt évi fog maradni. — A lisztujitast Kaufmann Jenő választási elnök vezette. Megvalasztalott elnökké : Berger Ármin; fögondnokká: Weisz Lajos;, iskolaszéki elnökké — miután Peiszner Lajos isivolas/.eki elnök ezen állást többé elfoglalni hajlandó nem volt — Rooz Elemér dr.; pénz­tárossá: Bmdy Mihály; algondnokká: Han Ignátz és Rosenthal Jakab. A választmány tagjaivá leltek: Dr. Adíer Adolf, Cukor Márton,. Grünfeld Miksa, Kaufmann Jakab, Kaufmann Jenő, Kaufmann Adolf, Kaufmann Izidor, Lang Samu, Rosenberg Bern át, Steruberg Mór, ilj. Sternberg Sándor és Weisz Jakab. — Az 1914. évi adót kifogja vetni: Dr. Adler Adolf, dr. Antal István, Bing Mór, id. Blau Ignátz, Grün­feld Miksa, Kaufmann Jenő, Policer Ignátz, Sternberg Mór, ifj. Sternberg Sándor és Weisz Jakab. Jelentés a vármegye tanügyi álla­potáról. A vármegye közigazgatási bizottság j műit péntoki ülésén a kir. tanfelügyelő jelen- ‘ tette, hogy Genes községgel az allarni iskola ! szervezéséhez szükséges hozzájárulások meg- : ajánlására nezVe tárgyalt, melynek sikerét a I járás főszolgabirájának Madarassy Istvánnak I személyes jelenléte biztosította. Kidolgozta az 1915. évi allarni iskolai szervezési programmot s kellően indokolt javaslatot terjesztett a mi- i niszterhez. A folyo évi szeptemberre engedé- í lyezett állami iskolák közül ' Geneset, Szakál­lasfalut, Ilobát, Farkasaszót, Csengeruj falut, I Szamoslukácsit a megnyitásra előkészítette. Tiszta nyersanyagok! Tiszta gyárak! A Schicht „Szarvas“ mosószap­pan a legjobb, gondosan megvá­logatott és tisztított nyersanyagok­ból készült. Nemcsak, hogy minden készülék, kazan és gép, hanem a gyári helyiségek is a lehető legtisz­tábban vannak tartva, hogy igazán csakis teljesen tiszta szappan ke­rüljön ki a gyárból. A Schicht „Szarvas“ mosószappan tiszta­ságáért és utol nem ért jó minő­sége évtizedek tapasztalatainak eredménye. A ruha beáztatásához a legjobb az „ASSZONYDICSERET“ mosó­por. Tiszta szappan! Tiszta ruha! A ruhát csak úgy lehet kifogástalan fehérre mosni, anélkül, hogy az megrongálódjék, ha teljesen tiszta, hamisítatlan szappant használunk. Mi 25,000 koronával szavatolunk azért, hogy a „Szarvas“ védjegyű Schicht szappan teljesen tiszta és mentes minden káros alkatrésztől. Az újabb időknek minden vívmá­nyát és a tudomány és technika terén jelentkező találmányt felhasz­náljuk arra, hogy a Schicht „Szarvas“ mosószappan gyártá­sát a legolcsóbbá tegyük. Tökélete­sítésén folyton dolgozunk. A ruha beáztatásához legjobb az az „ASSZONYDICSERET“ mosó­por.

Next

/
Oldalképek
Tartalom