Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-05-14 / 20. szám

6 Mindahárom beszapanozott arccal, fehér kö­penyekbe burkolva ültek a helyükön, amikor a magas látogatás történt. Persze — szappan­hab ide, fésülőköpeny oda — felugrottak a helyükről és feszesen vágták haptákba magu­kat. A kir. herceg köszönt nekik, Zita hercegnő pedig diszkréten mosolyodott el erre a képre. Azután válogatni kezdték a fésűket. Hama­rosan találtak egy megfelelőt és a fiatal her­ceg megkérdezte az árát. „Két korona“ — felelte a tulajdonos, mire a fenséges vendég elvővette a pénztárcáját és fizetett. De nem volt nála elég pénz. Csak 1 korona és 90 fillérje volt, amit kiöntött a kaszára és miután bizonyára nem vette észre, hogy 10 fillérrel kevesebb, még megkérdezte Gyürét: Stimmt ? És a gazda is volt olyan udvarias, hogy mélyen meghajtotta magát és nem kérte a különbözetet. Aztán szépen, amint jöttek, tá­voztak, egy kis csomaggal ^kezükben. Amikor pedig ezt a kis epizódot igy elmeséljük eszünkbe jut, hogy a kis dolgok a legjellem­zőbbek, ez a bájos, mosolygó kis história legszebben mutatja, hogy mennyi közvetlen­ség, őszinte egyszerűség van ott, ahol mi csak a fényt, a pózt sejtjük . . . Lopás az állomás várótermében. Weisz Jakab helybeli tollkereskedő feljelentést a rend­őrségnél, hogy e hó 9-én az állomás várótér mében otthagyott csomagjából több értékes ruhaneműt lopott el ismeretlen tettes. A meg­indított nyomozás sikerrel járt, amennyiben a tettest sikerült letartóztatni Mezei Máli oláh- gyürüsi illetőségű asszony személyében. A rendőrség tudakozódott Mezei Máli múltjáról az erdődi csendörségtől, mikor is azt az érte­sítést kapta, hogy Mezei Máli ismert utazó tol­vaj, akinek még más is van a rováson és ké­rik őt nekik átadni. A rendőrség egyelőre át­adta az ügyet a járásbíróságnak, s mikor ezért az utóbbi lopásért a büntetését kiszenvedte, fogja az erdődi csendőrségnek átadni. Szalma kalap tisztítást elfogad Po­litzer Ignác úri, női divat, játék, rövid­áru és kézimunka üzlete Nagykároly. Ismeretlen öngyilkos. A múlt héten 8-án, úgy dél tájban a Postaréten az átjáró­nál egy ismeretlen körülbelül 70 éves öreg asszonyt elgázolt a vonat s fejét, egyik kar­ját, lábát levágta. A rendőrség s a városi or­vos azonnal kiszálltak a helyszínére s a holt­testet beszállitatták a hullaházba. Az öreg asszony személyazonosságát még nem sikerült mégállapitani. A rendőrség úgy véli, hogy öngyilkosság esete forog fenn, az asszony szán­dékosan feküdt a vonat elé. Az egyik tanú állítása szerint ugyanis tőle megkérdezte az anyóka, mikor jön legközelebb arra a vonat s aztán letelepedett a sínek mellett. — Nem le­hetetlen azonban az sem, hogy az öreg asz- szony csak át akart menni a sínen, közben talán meg is pihent egy kicsit s ez okozhatta vesztét. Mint lapzártakor értesülünk az isme­retlen öreg asszony szentély azonosságát már megállapította a rendőrség. Az öreg asszony ugyanis Pap János nagykárolyi utkaparó 70 éves édesanyja, kiről az is megállapittatott, hogy tettét öngyilkossági szándékból követte el. Zinner István étterme Nagykároly, Nagypiac. Kitűnő ételek és italok. Ju­tányos árak. Pontos kiszolgálás. Friss villásreggeli. Abonoma. Máriavölavi VÍZ kristáltiszta, kellemes . — zamatos. Vasúti szerencsétlenség Püspökla­dányon. Súlyos és végzetes baleset történt pünkösd hétfőjén délután a püspökladányi vasúti állomásnál. A szerencsétlenség — mint egy nagykárolyi átutazó szemtanútól ér­tesültünk — a következőképen történt. Nede- lán Albert távirda felv. gyakornok szolgálatot teljesítve tartózkodott a püspökladányi állomás pályáján a mondott nap délutánján épen akkor, amidőn a budapesti gyors beérkezik az egyi­dejűleg Nagykárolyból érkező vonattal. Nede- lán Alber, ki a sínek között tartózkodott, kitérni szándékozván a robogó vonat elől ■visszalépett egy pár lépést, de figyelmen kívül hagyta az ellenkező oldalral jövő másik, bu- j dapesti gyorsat. E vonat harmadik vagy ne­gyedik kocsija oly erővel ütközött a szeren­csétlen ember koponyájába, hogy csontrepe­dést szenvedett. Az orvosi vélemény kevés reményt fűz az életbemaradásához. A baleset | egyedül Nedelan Albert vigyázatlansága foly­tán történt. Öngyilkos nagykárolyi pincérfiu. Hisszük, hogy igen kevés kávéházjáró az, ki nem ismerte volna Lajost, a „Magyar Király" kávéház feketehaju, mosolygós szemű kis ugrifiilés „piccoló“-ját. Ő volt a kávéház szivarosa, ki az ő hatalmas szivaros ládájá­val uralta a nikotin kedvelők százait. A milyen ügyes volt a „Lajos“ épen olyan konfidens is volt alkalom adtán, a köteles­ségét azonban jól teljesítette. Szerdán dél­ben azután nagy dolog történt a Lajossal, Klein Lajossal, miként az most az „esete“ révén kitudódott. Szerdán délután kiment a postarétre, megvárta a Szatmár felé robogó gyorsvonatot és alája vetette magát. A ro­hanó gyorsvonat mintegy tizenkét méter távolságra magával hurcolta a szerencsétlen gyereket, azután kidobta a töltés mellett fekvő rétre. Csak egy perc müve volt és a mosolygós arcú gyermekből örök életre te- j hetetlen koldus lett — ha ugyan megmarad a szomorú életnek. A száguldó gyorsvonat kerekei ugyanis mindkét lábát a térd felett levágták, úgy, hogy három részben feküdt a megcsonkított test. Belső zsebtáucája, a mely nála találtatott teljesen üres volt, a derekára erősített aprópénzes táskájában 2 fillért találtak. A szerencsétlen pincérfiut beszállították a váro=i közkórházba, ahol a rendőrség megkísérelte a kihalgatását. Ezt azonban Lajos megtagadta. Azután pedig elvesztette eszméletét. Öngyilkosságának okául azt sejtik, hogy a főpincértől kapott kölcsön pénzzel nem tudott elszámolni. Ez | természetesen puszta feltevés. A valóságot majd a bíróság fogja kideríteni, hová az ügyet a rendőrség áttette, vagy pedig titok marad örökre, mert Kdein Lajos a 16 éves pincérfiu csak az örök bírónak fog vele számolni. A stettini szállítók szállítási szabályzata. A dereceni kereskedelmi és iparkamara a szál­lító vállalkozó érdekeltség figyelmét felhívja, hogy a stettini szállítók egyesülete szállí­tási szabályait s feltételeit megküldötte a kamarának, hol e szabályok és feltételek betekinthetők. Üdülőhelyek a Székelyföldön. A marosvá­sárhelyi „Székely Társaság“ a Székelyföld 23 egészséges, pormentes, kitűnő levegővel és vízzel bíró helyén — legtöbb hires gyógy­fürdők közelébe — nyári üdülő telepeket szervezett, melyeken tanítók és szegényebb sorsú tisztviselők olcsón juthatnak lakáshoz és ellátáshoz. Az ezekről szóló tájékoztatást bárkinek díjtalanul küldi meg Szentgyörgyi Dénes a társaság titkára, Marosvásárhelyt. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Népmozgalmi kimutatás. 1913. május 5-tól — 1913. május 12-ig. Születtek: Fehér Zsuzsanna cseléd leánya : Emma gör. kath., Danó István sármunkás leánye : Erzsébet róm. kath., Danó István sár­munkás leánye : Rozália róm. kath., Jakab János vasúti munkás leánya : Róza róm. kath., Venczel Katalin cseléd leánya: Mária róm. j kath., Braun Ábrahám tolkereskedő fia : Far- | kas izr., Szávulcsik József gyólcsós kereskedő fia : József róm. kath., Boros István mezőőr j fia: Zsigmond ref., Héb Ferenc ács fia: Jó­zsef róm. kát., Izsák Márton vallástanitó fia : Efrem izr. Ez évben születtek száma 186. Kihirdetésre jelentkeztek: Patrovicza Ferenc Dobrádi Máriával. Házasságot kötöttek: Hauler József cipész­segéd róm. kath. Müller Annával róm. kath. Meghaltak: Fátyol Rozália sármunkás ref. 43 éves, dermedés. Özv. Fazekas Károlyné sz. Mangold Rozália róm. kath. 64 éves, rostnyás j tüdőlob. Teleky László géplakatossegéd ref. 19 éves, hasihagymáz. Özv. Papp Mihályné sz. Nyikita Borbála gör. kath. 80 éves öngyil- j kosság. Kiss Julianna ref. 45 éves, genyvérü- ség. Strela Ida gör. kath. 1 hónapos, tüdőlob. Rosenblatt Lipót kéregető izr. 57 éves, szesz­mérgezés. Márka Terézia kéjnö gör. kath. 19 eves, gégegümőkór. Balogh István gör. kath, 9 éves, szamárhurut. Panyik Emma róm. kath.. 18 hónapos, tüdőgyulladás. Ez évben a meg­haltak száma 186. Egyház-iskola. Törvényjavaslat az uj gör. hath, püspökségről. Bennünket nagykárolyiakat és szatmár- megyeieket általában közelről érdekel minden mozzanat, mely az uj gör. kath. püspökségség ügyével kapcsolatos. A hajdudorogi gör. kath. püspökségről szóló törvényjavaslat e hó 6-án nyújtotta be a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter. A törvényjavaslat egyetlen szakasza a kö­vetkező : A hajdudorogi gör. kath. egyházmegyének fölállítása jörvénybe iktaltatik és ennek az egyháznak mindenkori püspöke az 1885. évi VII. törvénycikk 7. szakasza értelmében a fő­rendiházi tagság jogával ruháztatik fel. A inegokolás ezt mondja: Uj gör. kath. püspökség létesítése görög szertartásu magyarságnak régi szükséglete volt. Az 1900. évi népszámlálás az ország egész területén 246.628 gör. kath. vallásu magyart talált. A gör. kath. magyar anyanyelvűek kö­zül 168.756 lélek a munkácsi es az eperjesi ruthén szertartásu gör. kath. szertartásu püs­pökök joghatósága alatt állott, az ó-orosz li­turgikus nyelvű istentiszteletekben volt kény­telen résztvenni; 70,597 gör. kath. magyar anyaayelvü lakosra, akik a balázsfalvi gör. kath. érsek, nagyváradi és szamosujvári gör. kath. püspökök joghatóságaihoz tartoztak, a román liturgikus nyelv volt kötelező. E nagy­számú gör. kath. magyarság egyre jobban sé­relmesnek érezte az ó-orosz, illetőleg aromán liturgikus nyelv használatát, minthogy e litur­gikus nyelvek miatt nem magyarnak, hanem román vagy ruthén nemzetiségnek tartotta a közvélemény. Ily körülmények között a gör. kath. magyarság mindinkább elidegenedett is­tentiszteletétől és oly helyzetbe jutott, hogy lelki szükségletei a saját gör. kath. rítusa sze­rint kielégítésre nem találtak. A nehézségek azonban, amelyek kívánsá­gok megvalósulása elé gördültek, csak akkor váltak elhárithatókká, mikor a kormány az ó-gö­rög nyelvnek, mint az uj egyházmegyében használandó liturgikus nyelvnek alapjára he­lyezkedve, kezdte meg a tárgyalásokat az apostoli szentszékkel. Az apostoli szentszék az ó-görög nyelvnek liturgikus ténykedésekben való használatához hozzájárult és a ki.ály, Zichy János gróf javaslatára, 1912. május 6 án kelt elhatározásával a hajdudorogi gör. kath. egyházmegyét felállította. Az uj egyház­megyét fölállította. Az uj egyházmegye 190.097 gör. kath. hívőt számláló százhatvankét plé­bániából áll, amelyek az esztergomi érsek­ségből, a gyulafehérvár—fogarasi gör. kath. érsekségből, a munkácsi, az eperjesi, a nagy­váradi és a szamosujvári gör. kath. püspök­ségekből hasittattak ki. Hogy az uj egyházmegye mindenkori püs­pöke, a többi felekezet egyháznagyjaihoz ha­sonlóan és hivatala nemzeti jelentőségének és méltóságának megfelelően, a főrendiházban he­lyet foglalhasson, az 1835. évi VII. törvény­cikk 7-ik szakasza értelmében a törvényhozás külön intézkedés szükséges. Értesítés. A nagykárolyi ref. egyház vá­lasztóinak névsora f. évi május 15-től 25-ig terjedő időben az egyházi tanácsteremben közszemlére kitétetik, ahol is az egyházi jegyző közbejöttével — a hivatalos órák alatt — megtekinthető. Ez idő alatt lehet a névjegyzék ellen Írásban felszólamlást be­adni. A felszólamlás felett a presbyterium junius 5-ig határoz, e határozat ellen pedig espereshez junius 25-ig lehet felebbezni. A választóknak esperes által hitelesített név­jegyzéke f. évi julius 1-től a jövő év junius 30-ig érvényes. Választó — az egyházi tör­vények értelmében — csak az lehet, ki az előző évben adófizető volt és a kiíráshoz adóhátraléka nem állott fenn. Nagykároly* 1913. május 14. Az egyházi elnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom