Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-01-15 / 3. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 Partnere Boros Emil volt. Rokonszenves szerepét kellemesen, diszkréten alakította, bár némi melegség semmikép sem ártott volna. Figyelemre méltó alakítást láttunk Horváth Józseftől a bibornok alakjában. A felvilágosult magasrangu főpap egyénisége teljesen kifejező­dött játékában. Ugyanez áll Radó Rózsi kereszt­mamájáról is, ki a szerepadta szellemessége­ket graciőz hozta tudomására mindazoknak, kiket illetett. Egy zárdái nővér szerepében mutatott be N. Szelényi Ilonka asszony egy tipikus alakot. Az egyszerű nővér parasztikus, de igaz szóki­mondása egész alakítását frissítette. Egyebekben az összjáték, a társalgási jele­neteknél döcögős, a diszletezés nagyon ízléses volt, Ernyei' ur pedig néhol nem tudta a lec­kéjét. A közönség művészi módon élvezett és hálásan tapsolt. * * * , Boccaccio'. Az Operette irodalom egy gyöngyszemét vette elő vasárnap este a szín- társulat. Szuppi Rtccacciója soha el nem múló melódiaival mindig frissítőén hat a kedélyre. Az énekes társulat a lehető legjobbat pro­dukálta. Kedvvel, tüzesen, a cselekményt gyor­san pergetve játszott mindnyája. A címszerepet Szigethy Irén énekelte pom­pás sikerrel, kit tisztelői színre léptekor ha­talmas virágkosárral és Ízléses szegfücsokor- ral leptek meg. Az est sikerében vele osztosz- kodott Juhos Margit, kinek szépen iskolázott hangja Fiametta szerepében teljesen érvényre jutott. A harmadik felvonásbeli olasz kettő­süket meg is ismételtette a hálás közönség. Az összjátékba kitünően illeszkedik be : Gáspár Jenő és Csáky Antal, a fölszarvazott férjek, Bay László az Operette herceg, a kika­pós menyecskék: Füzes Lenke és Szelényi Emilia. A kisebb szerepek is jó kezekben voltak, közönség állandó derült hangulatban volt. (km.) A zettel hallgatta a szebbnél-szebb számokat. A megnyitó beszédet Sze'ntiványi Béla, az egye­sület igazgatója mondotta a nála megszokott szónoki erővel. — A XX-ik század — úgy­mond — az erkölcsi sülyedés bélyegét hordja ma­gán. Az ez ellen küzdők sorában ott van az Oltáregyesület is, amely mindig a legtisztább darabokkal lép föl, hogy igy a közönség a leg­tisztábbat élvezze, tanulja, széjjelvigye és el­hintse családja körében. Megnyitója után a dalárda Rossini Semirasmi operájából énekelt köztetszést és tapsot aratva. Következett az estély fénypontja, dr. Wolkenbergnek az ün­nepi beszédje. Wolkenberg dr.-t közönségünk úgy beszédjei tartalmáért, mint azok szónoki előadásáért rajongással ; veszi körül minden egyes alkalomkor. Hosszas dicséretek helyett itt adjuk előadásának tartalmát: Beszédje ele­jén megköszöni az Oltáregyesület hálás szere- tetét, amellyel kitüntetik. — Itt kezdtem szó­noki pályámat, s ha bírtam repülni, ezt a nagykárolyi közönség figyelmességének köszö­nöm ; ezért a szeretetet visszahárítom. A nagykárolyi Oltáregyesület kiállítást rendez. Szeretetet és hódolatát akarja nyilvánítani Ura-Istene előtt. A szeretet, hódolat és buzgó- ság vezeti minden lépésében. Ezek az érzések aranyszálat képeznek abban a munkában, amelyre a kultúra törekszik. Én is ezt a kul­túrát hirdetem, amelynek a központját és cél­ját az ember teszi. Ennél bűbájosabb fogal­munk nincs. A boldogság neve igéző, de min­den boldogságot a kultúrától vár az ember. A kultúra oktat, felemel és gyönyörködtet. Csak a neve is rezgésbe hozza minden idegünket. Hatalmasabb gondolatot nem ismerünk, s a XX. század gyermeke dicsekszik vele, hogy kulturvilágban él. A müveit világhoz azonban müveit ember kell. A müveit világnak nemcsak szerzője, de tárgya és célja az ember, és pedig omnis homo, az egész ember. Nemcsak a vív­mányai, hanem a szive, s annak élete. Omnis homo! Az igazi kultúra a tudomány, ipari és társadalmi fejlődés alapján áll és van szivbeli, erkölcsi élete, van ethikája. A történelem a tudásvágyat és a vallásosságot, mint fejlődés­tényezőket az emberrel születni és fejlődni látta. Előbb jön a vallás, s azután a tudo­mány es a kultúra. Hol szűnt meg a vallásos­ság, s hol kezdett a kultúra gyermeke lenni ? Ezt a pontot senkisem tudta megfejteni. A vallás lényeges része minden igaz kultúrának. A lélektan is bizonyítja. Lelkünket lelkiismere­tünktől, elménket szivünktől el nem választ­hatjuk. Minden olyan kultúra, amely vallást nélkülöz, az ember természete ellen van. A vallás tényleges és hathatós összeköttetése az embernek az éggel. A vallás a legnagyobb szenvedelem, élénk szükségérzet, hogy a ma­gam lényét összekössön az Isten lényével sziv- belileg és eszmeileg. Igen, a vallás szenvede­lem, Isten bírásának ingere. A kultúra pírja ott van az emberiség arcán, de bizar ötlet, hogy : a kultúra a XX. század erénye. Csak akkor erény, ha erő van bennem de nem szu- ronyos, nem detektív erő, hanem az eszmék ereje, Isten ereje, a vallás, A történelem, a lélektan és a tapasztalat egyformán bizonyítja a vallásnak, mint alapnak fontosságát. Csak az lehet igaz kultúra, amely helyet ád a vallás­nak. Ha nem ilyen a kultúra, akkor az techni­kai kultúra, helyesebben az ösztönök kultúrája. Ez pedig pokoli erőket, ösztönöket szabadit ránk. Az ösztönös kultúrának céljai vannak, az Ur kultúrájának pedig ideáljai. A vallásos kultúra az Isten valódi, legszebb és legméltó- ságosabb szolgálata. A vallásos kultúra az Isten akarata. Lehet-e a világnak nagyobb feladata, mint betölteni az Isten akaratát? — Szavait aagy figyelemmel hallgatta a közönség és aosszu tapssal, s éljenzéssel honorálta. Gyö­nyörű szám volt Hermann Lászlónak a hege- iüszólója. Mély átérzés, mesés technika és a j egfinomabb színezés jellemzi zenéjét. Zongo- \ •án Kovács Lajosné kisérte. Dániel Katóka í (öltői tehetségre valló versekkel kedveskedett t publikumnak. Egy csokorra valót olvasott | öl; a leyszebbek „Az én barátom . . és ,Van egy ut . . .“ kezdetüek voltak. Szép gon- lolatait könnyed ruhába tudja öltöztetni. Az ilismerés, taps és több bokréta megérdemelt utalma volt. Pólyák Miklós elég jól bánik lágy lángjával, de fortéiban kevés az érc, a csen- ;és, s ha ülve énekel, hamar elfárad. Berényi largit és Nagy József dialógja harmonikus, kidolgozott előadás volt. A darab derűs jele­netei állandó jó hangulatban tartották a közön­séget. (A sikerhez azonban Luczay János is hozzájárult!) Az estély végeztével társas va­csora és tánc következett és persze a jól vég­zett munka után a legjobb kedvben reggelig tartott. Br. J. A Kölcsey egyesületben a múlt szombaton Császár Bertalan polgári iskolai tanár felolva­sását az újabb festészet hiányairól a közben jött akadályok miatt nem tarthatta meg. Az elmaradt előadás folyó hó 18-án, szombaton d. u. 6 órakor lesz megtartva a városháza nagytermében. Kinevezés a pénzügyigazgatóságnál. Kosztka Mihály a helybeli pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél működő számtisztet állomáshelyén való meghagyása mellett szám­ellenőrré nevezte ki á m. kir. pénzügymi­niszter. A mosterrészi közbirtokosság; e hó 12 én délután tartotta meg közgyűlését a Gencs-utcai Makranczi-féle vendéglőben. A közgyűlés • tárgysorozatán szerepelt az évi zárszámadás bemutatása, valamint a f. évi költségvetés letárgyalása. A közgyűlés, mely Makranczi Ignác elnöklete alatt vitatta az ügyeket, az előterjesztett számadást elfogadta és megállapította a folyó évi költségvetést. Egyúttal megerősítette állásukban a régi pásztorokat. Oltáregyesületi kiállítás. A nagykárolyi 01- tárgyesűlet tagjai az általuk évek hosszú során át hímzett gyönyörű templomi oltár- és szó­szék-térítőkből és misemondó ruhákból igen szép kiállítást rendeztek a zárda emeleti nagy­termében. A gyönyörű munkák, melyek a val­lás és egyház iránti mély szeretetnek alkotá­sai, két napon át voltak megtekinthetők s igen sokan felkeresték a kiállítást s gyönyörködve szemlélték a remek munkákat. Előléptetés. Suránszky János m. kir. hon­véd főhadnagy, ki hosszú időn városunkban volt állomásozva, századossá léptettetett elő. Áthelyezés. Litteczky Lajos honvéd hadnagy városunkból Debrecenbe helyeztetett át. Nyilvános nyugtázás. A nagykárolyi statusquv izr. hitközség szegényeinek téli fa­szükségletéhez a következő alant felsoroltak voltak szívesek hozzájárulni: Bing Mór és trsa 8 mtr. fa, Kardos Mihály 50 kor., Weisz Lajos 30 kor., Berger Armin, Kaufmann Jenő 25—25 kor., Lang Samu, Kaufmann Izidor, Veszel Manó 20—20 kor., id. Kaufmann Adolf, ifj. Kaufmann Adolf, ifj. Sternberg Sándor, Grün- feld Miksa, Sternberg Móric, dr. Sternberg Géza, Brichta Miksa, dr. Cukor Lajos, Kauf­mann Jakab, dr. Antal István, Cukor Márton, Fazekas Menyhért, Weisz Mózes, Berger Jenő 10—10 kor., dr. Adler Adolf 6 kor., Sternberg Jenő, özv. dr. Áldor Adolfné, Rosenberg Sámuel, Kaufmann József, Röbinsohn Mihály, Singer Márton, Kalafoni Jenő, Spitz Dénes, Gábor, dr. Melinda László, Rooz Móritz, Stern­berg Lipót, Rosenfeld Dezső, Weisz Antal, Illés József, id. Blau Ignátz, Kardos Lipót, Kardos Aurél, dr. Sternberg Endre és Zoltán, Rooz Samu 5—5 kor., Sternberg Dénes, Beck­mann, Weisz Jakab, Czutrin Bernát, Reiter Adolf, Eigner Simonné, dr. Hegedűs István, László Jenő, Weiler Mózes kertész, Fried Ber­nát 4—-4 kor., Kepeds Hermann, Politzer Ig­nátz, Klein József, Blau Sándor, Bródi Mihály, Lukács Lajos, dr. Somosi Ignátz, Rosenberg Bernát 3—3 kor., Markovics Dániel, Katz Sámuel, (Olvashatatlan.) Klein Ignátz, Breider, Weiszmann Jakab, (Olvashatatlan.) Ernts Miksa, Weinberger Mór, Deutsh Sándor, Markovics Márton, Fazekas Vilmos, Jakobovics József, Kemény Sándor, Peisner Lajos, Strausz Dezső, Taub Ede, Fényes Albert, Licatsehein Lajos, Schiff Gyula, Szegő Ödön, ifj. Blum Károly, (Olvashatatlan.) Weinberger Bence 2—2 kor., Kohn Antal, Káldor Mór, Adler Gyula, Kau- delné, N. N. 1—1 kor. Összesen 553 korona. Mely szives adakozásért, ezúton hálás köszö­netét mond Weisz Lajos főgondnok. Fiatal bűnös. Pete Károly gencsi lakos, ki alig 16 éves, Raizmann Mártontól nagyobb értékű ingóságokat, Páskuly Gábortól pedig egy zsebórát tulajdonított el. Tiltott szerenosejáték. Érmihályfalva és Szaniszló között a vonalon Fecske László és Treseu János tiltott szerencsejátékot játszot­ok. Feljelentették őket. HÍREK. Személyi hírek. Csaba Adorján, vár negyénk főispánja, vasárnap Szatmárra utazotl létfőn elnökölt a közigazgatási és a közgyülé en, hétfőn este visszatért székhelyére. Folyi ó 20-án Budapestre utazik. A főispán utazás; öbb hivatalos ügy elintézésén kívül a göröj ath. magyar püspökség székhelyének váró unkban leendő felállítása és a vármegyei táv eszélő létesítése kérelmével van kapcsolatban - Debreczeni István kir. tanácsos, polgármes 3r egészségi állapotában javulás állván be rvosi consultatió céljából kedden délután ; óvárosba utazott. Küldöttség;. Szombat délután Hetey Áb ahám főjegyző, helyettes polgármester ve etése alatt egy 10 tagú küldöttség nyújtotta t az újonnan rendszeresített gör. kath. ma- yar püspökség városunkban leendő felállítást gyében a vallásügyi miniszterhez intézett me íorandumot és ezen ügyben keletkezett kép iselőtestületi határozatot Csaba Adorján fő- ipánnak, kérve őt, hogy ebben az ügyben a árost támogassa. A főispán igen szívesen fo- adta a küldöttséget és örömének adott kife- izést, hogy ebben a vármegyére is nagy hord- "ejü kérdésben az ö közbenjárását is kérték a legmesszebb menő támogatást Ígérte meg. jelentvén, hogy a kérdést magyar nemzeti :empontból is nagy fontosságúnak tartja és keres keresztülvitele érdekében hajlandó ez jyben egy küldöttséget is vezetni. A küldött­ében dr. Adler Adolf, dr. Jékel László, Mitro- ts Elek, Néma Gusztáv, dr. Péehy István, amossy Miklós, dr. Sternberg Géza, Ne- estóthi Szabó Antal és dr. Vetzák Ede vet- k részt. Pénztárvizsgálat. Hetey Ábrahám helyettes algárrnester a városi hatóság alatt álló pénz­rakat küldöttségi tagok társaságában meg- zsgálta és rendbenlevőnek találta. Az Oltáregyesület estélye. A helybeli Itáregyesület e hó 12-én úgy erkölcsileg, mint lyagilag sikerült estélyt rendezett. Éste 6 akor kezdődött, amikorra szépszámú közön- g gyűlt egybe, amely figyelemmel és élve­

Next

/
Oldalképek
Tartalom