Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-02-12 / 7. szám
XXX. évfolyam. Nagykároly, 1913. február 12. 7. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre ..................................8-— kor Fél évre.......................................4-— „ Eg ynedévre.........................1- — „ Eg yes szám............................—-20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6-— ,, Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Rédei Károly. S Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomiia Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-uteza 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A szocialisták. Aki egyszerűen csak lebecsüli a ma- gyai országi szociáldemokraták hatalmát, az abba a hibába esik, amiben a magyar kormányok leledzenek, amióta csak szociáldemokrácia létezik Magyarországon. Ez az időpont alig esik messzebb, mint ezelőtt tizenöt esztendőre, a rövid időt azonban alaposan kihasználták a szoci- áldemoki aták. Németországban, leginkább Berlinben tanulták nn-g a propaganda művészetét, s hogy a talaj idehaza nem volt eléggé elkészítve a szocializmus befogadására, az csak rövid időre való akadálya volt a párt megizmosodásának. A népet, különösen az értelmesebb, intelligensebb munkáselemet hamar megnyerték, s tagadhatatlan az, hogy egyoldalu- lag ugyan, de rövid időn sokkal többet tettek a népnevelés terén, mint ameny- nyire csak gondolhatna is az a néhány intézményünk, amely felnőttek oktatásával, tehát nem csupán az irás—olvasással foglalkozik. A szociálisták számára létfeltétel az intelligens tömeg. Tudatlan, tehát eo ipso érzéketlen plebssel, semmire se mennek. Tehát kinevelték. Könyvkiadóhivata- luk évek során át milliószámra adta ki a nép számára Írott olcsó, könnyen megszerezhető, pár krajcárért árusitott füzeteket. Ma már hatalmas hálózatuk van az országban. Megnyerték maguk számára a föld népét is. Ennek a hatalmas | szervezetnek rengeteg az ereje. Teljas- I séggel nem mondunk nagyot, ha azt ál- íliljuk, hogy tőlük függ minden magyar- országi gyár vagy műhely létele vagy nem létele s az ő kezükbe van létéve a kérdés, hogy aratunk-e vagy nem. S ha nem él a szociáldemokrácia abban az irányban ezzel a nagy hatalommal, hogy lehetetlenné tegye az ipari vagy mezőgazdasági munkát, annak az az oka, hogy ezzel haszon nélkül veszélyeztetné a munkástömegek ekszisztenciáját. A műhely és a föld nemcsak az iparost vagy a mezőgazdát tartja el, hanem mindazokat, akiknek munkás két kezét foglalkoztatja. Ami azonban még annál is fontosabb szempont: egy politikai pártállás, amely a magaérvényesülését követeli, nem mutatkozhatik be olyannak, mint aki csak rombolni képes, de építeni nem, s mint aki inig a világ megváltá-át követelő eszméket hirdet, aláássa a világ léteiének az alapját. Politikusok és nem politikusok egyaránt látjuk a szocializmus térfoglalását nemcsak abban, hogy számuk nö, hanem abban is, hogy az eszme hódit. S amily mértékben terjed a gondolat, oly arányban tapasztalnunk kell azt is, hogy nem csak a szocialista felfogás simul a mai társadalmi gondolkodáshoz, hanem azt is, hogy az uralkodó társadalom iránya is kezd hozzásimulni az alsónéprétegek megbecsüléséhez és felemelésének gondolatához. Ami azt a felfogásunkat igazolja teljesen, hogy a szociális eszme győzelme is csak úgy következhetik be, ha átalakító hatását gyakorolva, harmóniába jön a mai tárA LEGJOBB MINŐSÉGŰ VÁSZNAK, KÉSZ NŐI- ÉS FÉRFI FEHÉRNEMÜEK, FE- NÉR ÉS SZÍNES PANASZT terítékek, törülközők Rubletzky Kálmán DIVATÁRU ÜZLETÉBEN KAPHATÓK NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR. Tanuló felvétetik ! VÁSZON TÖRLŐK ÉS MINDENFÉLE FINOM ZSEBKENDŐK PjlNDIG A LEG- NAGYOBB VÁLASZTÉKBAN VANNAK RAKTÁRON 0-0 TÁRCZA. Rácz György - Boross Emil. — A „Sarkantyú“ bemutatója. — Az elmúlt héten, a hét elit napján : pénteken, a nemzeti színház konvencionális premier napján került a nagykárolyi városi színházban először színre Gábor Andor és Liptai Imre három felvonásos színmüve: a „Sarkantyú“. A szinmü témája nem uj. Uj benne csak a feldolgozás, a millió, a hallgatóság érdeklődésének felfokozása. Karcag: Lemondása jut eszembe, ki annak idején színmüvének megírása előtt már kijelentette: — Olyan darabot fogok Írni, hol a közönség a felvonások vége előtt nem fog felugrálni, hanem oda lesz szegezve a helyére. És úgy is történt. Olyan felvonás végek vannak a „Lemondás-“ban, hogy a közönség még mindig vár valamit. Ilyenféle a „Sarkantyú“ is. A felvonás végek éppen ilyen hatásosan vannak felépítve, meglátszik, hogy a szerzők alaposan tanulmányozták a színpadi hatás eszközeit. A szinmü meséje rövidesen a következő: Kovács Gábor (Horváth) bíró leányát : Elzát (Füzes Anna), megszereti Rácz György huszárhadnagy (Boross). Kaució nincs, tehát kilép a sarkantyus világból és protekció révén állam- vasuti tisztviselő lesz. Az apának nincs Ínyére a házasság, de mert a fiatalok minden áron egybe akarnak kelni, belenyugszik a házasságba, bár eleve megjósolja a házasság csődjét. Ez be is következik. A civil főhadnagy házába beköltözik a szegénység, s kihurcolkodik a nagy lángoló szerelem. A fiatalok idegesekké válnak, bizalmatlanok lesznek egymás iránt és napirenden vannak az apró, majd erősebb civódá- sok. Az ellentéteket az apa mesterségesen növeli, szítja. Végre beáll a válság. A férj fizetését betiltják, lakásán mindent lefoglalnak. Kitör a nagy jelenet az apa, férj, feleség és a hivatali főnök között, ki a protekciós főhadnagyot üldözi a hivatalban. A jelenet látszólag a férj erkölcsi diadalával végződik, mert felesége a megmutatott nyomorképe dacára is a férje mellett marad s nem követi apját. A befejezés gyors. A hivatalból kidobott férj cim- szallag írásból tengeti életét, s csak a legkétségbeesettebben tudja a száraz kenyeret megszerezni családjának. Mert ekkor megérkezett a jövevény is: a kis Laci. A gyermek beteg, halállal vivődik, s a házban egy fillér nincs. A katonaorvos gyógyszert ir és pezsgőt rendel. A férj pumpolás és zálogolás utján elhozza a pezsgőt. Különös hatást tesz reá az üveg pezsgő. Szinte öntudatlanul felbontja s megizleli. Egy pohár követi a másikat. Megjelenik a mámor és épülnek a légvárak a jövőről, az uj életről. A kis fiú pedig a mellékkamrában viaskodik halállal és elbukik: meghal. A mámoros férj dudolgat mikor belép az asszony, a halott gyermek anyja és sikoltva roskad az urára. Függöny. Nem akarok a szinmü kritikai méltatásába belemerülni, mert hiszen a mü számos és lényeges lélektani botlása dacára is erős irói tulajdonságokkal megirt iránydarab. E helyen a színészek munkájával kívánok foglalkozni, s elsősorban : Boross Emil alakításával. Erős fizikumú, becsületes embernek van megírva Rácz György alakja, kit a sors csak letörni tudott, de megtörni nem. Egyénisége tele van lobogó szenvedéllyel, ideges fellobba- nással és csökönyös szívóssággal a becsülethez. A becstelenség ravasz ujjakkal kopogtatja ke-
