Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-12-10 / 50. szám
2 NAGYKÁROLYÉSVIDÉKE Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés I ! Haúffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett rubafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59' Bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Ezután Kaufmann Jenő elnök felolvastatja az igazgatóság javaslatát a felszámolásról. A javaslat itt következik : Mondja ki a közgyűlés, hogy a felszámolást elrendeli és hogy a felszámolás nyugodt mederben folyhassék, feljogosítja a felszámolókat, hogy a társaság összes aktiv vagyonát •átruházzák azon helybeli, vagy idegen intézetek javára, akik elvállalják, hogy a társaság összes passzíváit kiegyenlítik és ennek teljesítése és a költségek levonása utáni maradványt a részvényesek közötti felosztás végett visszaadják. Eszerint a felszámoló takarékpénztár összes passzíváit és aktíváit a segédkező takarékpénztárakra ruházza át azzal, hogy a betevők kielégítése után esetleg fenmaradt összeget a részvényesek között, osszák fel. A felszámoló bizottságba — az indítvány szerint beválasztanak : Rólh Károly, Szokolovszky Lajos, Sternberg Endre dr., Vetzák Ede dr. es Peisner Lajos. A közgyűlés ezzel véget ért. FIQTELE I G Herman Samu cipő- ás csizma-üzietében mától kezdve 20 olcsónál*. Meseszép áru! Tessék próbavásárlást tenni ! Városi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Rég tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg a vasárnapi városi képviselőtestületi közgyűlésen. A tanácsterem majdnem minden helye elfoglaltatott s az egyes kérdések széles mederben tárgyaltatok, sőt egyes pontoknál szinte izzóan folyt a vita. A tárgysorozat 15. és 16-ik pontja alatt szerényen meghúzódó tárgy támasztott nem várt vitát, melynek különös kifejezései azt az aggodalmat keltették egyes képviselőtestületi tagokban, hogy azok nyilvánosságra hozatala ártalmára válna a nagykárolyi pénzintézetek jó hitelének. A közgyűlés kiemelkedőbb részeivel és tárgyaival e tudósítás keretében számolunk be, több tárgyról pedig hírrovatunkban tudósítunk. A közgyűlést Debreceni István polgármester vasarnap délelőtt 10 órakor nyitotta meg. A tárgysorozat első pontjaként bejelentetett, hogy Neumann Ferenc nyugdíjas városi adótiszt meghalt. Polgármester javaslatára az üresedésben levő bizottsági tagsági helyeket töltötték be, majd a városi villamos műre vonatkozó 1914. évi költségvetést állapították meg. A peéri vasút ügye. Következett a Nagykároly—peéri vasút segélyezésének tárgyalása. E tárgyban — mint már említettük is múlt számunkban — a képviselőtestület már hozott határozatot, amelyet azonban a kereskedelemügyi miniszter feloldott és uj határozathozatalra utasította a városi képviselőtestületei. Az eredetileg Margittáig tervezett uj vasutat technikai nehézségek miatt csak Szilágy- peérig óhajtja a vállalat megépíteni. A város eme tervhez is évi 10,000 koronánként kamatmentesen fizetendő 100,000 korona ‘segéllyel járult volna hozzá, minek ellenében 85 ezer korona értékű vasún részvényt kapott volna. A képviselőtestületnek eme határozatát a miniszter feloldotta, mert egyrészről a városra nézve megterhelőnek tartotta, a vállalat engedményese dr. Farkas Imre által pedig az a módosítás tétetett, hogy a vasút kiindulási pontja ne Nagykároly, hanem-csak Mezőterem legyen. Eme akadályok miatt az eredeti hatá- i rozat feloldatott. A pénzügji bizottság újból tárgyalta az ügyet, lényegileg ugyanolyan alapon, mint azt 1 az első határozatában tette. Ahoz a módosi- j fáshoz, hogy a koqsik csak Mezöteremtől köz- I lekedjenek, nem járulhat hozzá a város és amint a pénzügyi bizottság javasolta, igy nem ! is részesíti segélyben, mert ezzel a megoldással Nagykároly város érdekeit nem elégíti ki. Más oldalról a város eme tetemes hozzájárulása fejében azt a kívánságát is leszögezte, hogy az épitendő uj vasútnak Nagykároly— mezöteremi szakasza es a csúcsai állami ut keresztezésénél, tehát ^ Szentháromság kápolna környékén egy uj megállóhely építtessék. Továbbá kiköti a város, hogy Szilágypeérig Szalacs j érintésével haladjon a vasút. Minthogy eme - kívánságok teljesítése Nagykároly város jövő j fejlődésére, kereskedelmenek fellendülésére kedvező hatással volnának, ellenértékűi a miniszteri feloldás után is fenntartja előbbi határozatát, hogy a vasutat 100,000 korona segélyben részesíti. A miniszteri leirat aggályos hangjából, melyben a várost nagy megterheléstől félti, az olvasható ki, hogy előnyösebbnek találná a segélyt 50 éves amortizációs kölesönképen felvéve egy összegben bocsátani az épitő vállalat rendelkezésére. Az igaz, hogy a mostani terv szerint, ha évi 10,000 koronát utal ki a, város, az 10 évig pótadóval terheli meg a költségvetést, de viszont egy 50 éves amortizációs kölcsön 50 évig évi 21/a"0 pótaaóval terhelné meg a várost, ami megfelelne 130—140 ezer korona megterhelésnek a mostani 100 ezer korona hozzájáruláshoz képest. Ez volna tehát a pénzügyi bizottság javaslata, melyet a képviselőtestület névszerinti szavazással elfogadott. A szavazás eredményű a következő volt: Leadatott összesen 81 szavazat, ebből 77 elfogadta a tanács javaslatát 4 szavazat pedig nem. Városi pénzek felvétele. Mint lapunk múlt heti számában már említettük is, a városi hatóság a kezelése alatt álló pénzek, valamint a gyarnpénztari pénzek pénzintézeti elhelyezésére vonatkozólag bizonyos feltételeket kiván a jövőben maga részére kikötni, E feltételek különösen a betett összegek felvetele, illetőleg felmondására vonatkoznak. A tanacs ugyanis javasolta, hogy kösse ki a város azt, hogy elhelyezett betétjeiből 1000 korona minden felmondás nélkül azonnal, 5000 korona három, nap alatt és ennél nagyobb összeg pedig két héten belül minden j körülmények közt kifizetendő a takarékpénztár i állal. Ez az intézkedés — mint a javaslat indoklása mondta — egy adott esetből kifolyólag vallott aktuálissá. Lukácsovits Janos képviselőtestületi tag szólalt fel elsőnek a tárgyhoz és azt kívánja meg hozzáfűzni a tett javaslathoz, hogy a varos csakis olyan takarékpénztáruknál helyezzen el tökei, a melynek az igazgatósága egyenként és együttesen Írásban kötelezi magát az elhelyezett töké biztosítására vagyoniiag is. Nemesiúthi Szabó- Antal képviselő bizottsági tag nem járul hozza az indítványhoz, mert nem tartja szükségesnek annak vagyoni ielelőség lekötését. Keök Gyula képviselőtestületi tag a javaslat ama -indítványát a maga részéről nem tartja helyesnek, hogy fix napokat állapítanak meg a fizetést illetőleg. A polgármester felviiágositó szavai után újólag Lukácsovits Janos szólalt fei es azt fejtegette, hogy a takarékpénztári igazgatók a városi tökék anyagi felelőssége alól teljesen kibújnak, ha ezt az általa most tett indítványt nem hajtják végre. Midőn ugyanis a városi tőkék elhelyezése felett szoszerint történik a szavazás, az egyes takarékpénztáruk igazgatói, mint érdekelt felek, nem szavaznak. t Gábor Armand képviselőtestületi tag is hozzászólt ezután a kérdéshez. Azzal kezdte felszólalását, hogy ha idegen hallaná azokat az aggályokat, melyeket Lukscsovits János elmondott, úgy azt kellene hinnie, hogy Nagykárolyban minden takarékpénztár insolvens. Ha ezek a kijelentések a nagy nyilvánossá ra jutnának a maguk egész súlyában, úgy csak ártalmára válnának az összes nagykárolyi takarékpénztáraknak. A- felvetett egyetemleges felelősségvállalás nein uzus. Ilyent egy önérzetes takarékpénztár sem fog adni. S mi lesz akkor? Hová helyezi el pénzét a város kamatozás végett? Idegenbe viszi. Ez technikai nehézség. Kamatjövedelem pedig kell. Nem fogadja el, Lukácsovits János indítványát, hanem a tanács javaslatát fogadja el azzal a kijelentéssel, hogy annak a feltételnek a helybeli takarékpénztárak minden nehézség nélkül fognak megfelelhetni. Lukácsovits János utólagos felszólalásában ff- • a • * természetes ásványvíz gyógyhatása hurotos bántalmaknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a bikszádi fiirdöigazgatóság. A BIKSZÁDI