Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-10-29 / 44. szám
4 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE TOODERN RUHAFESTÉS ÍAJÍ |X"á ItTD D“Al GALLÉROK GŐZMOSÁSA BÁRMILY PIVÄTSZINRE í\r\J I H J L í\ KM L tükörfénnyel hófehérre. Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A rom. kath. elemi fiúiskola mellett). pflüg Béla és felesége Ujfalussy Amadi!, vala- I mint gyermekeik Magda és Klára, Schönpflug Viktor, Császy Etelka férj. Fógel Kálmánné, Lukács József és gyermekei Margit férj. Ná- dasdi Dezsőné és Lujza testvérei, sógornői, sógorai, unokaöcscsei és unoka húgai, Erős Juliska az elhunyt gyermekeinek nevelő anyja az összes rokonság nevében is mély bánattal és vigasztalan fájdalommal tudatják gamsen- j bergi dr. Schönpflug Richárd Szatmárvármegye j tiszti főügyészének folyó hó 23-án egy heti j szenvedés után életének 57-ik évében bekövet- kezes gyászos elhunytat. A megboldogult hült tetemei a róm. kath. egyház szertartásai szerint f. hó 25-én délután fél 4 órakor fognak Nagykárolyban beszenteltetni és f. hó 26-án délelőtt 11 órakor Sárközujlakon a családi sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 25-én reggel 9 órakor fog a nagykárolyi róm. kath. plébánia templomban bemutattatni. Nagykároly, 1913. október hó 23-án. Áldás legyen emléken ! A vármegye tisztikara külön gyászjelentésben tudatta veszteségét. A gyászjelentés igy szól: Szatmárvármegye tisztikara mély fájdalommal tudatja szeretett tiszttársának gamsenbergi dr. Schönpflug Richárd vármegyei tiszti főügyésznek, érdemes közszolgálata 30-ik évében folyó évi október hó 23-án történt gyászos elhunytét. Nagykároly, 1913. évi október hó 24-én. Igaz szerelet és kegyelet őrzi emlékét! Sárközujlakon vasárnap délelőtt volt a temetés, melyen úgy városunkból, mint a vármegyéből sokan veitek részt. A sárközujlaki plébános helyettessé újból beszentelte a halottat, aztán a sírbolt előtt Ilosvay Aladár vár megyénk alispánja a vármegye nevében egy kiválóan szép és megható beszédben vett búcsút az elhunyttól, ecsetelve azt a nagy veszteséget ami a vármegyét e jeles fia elhunytéval érte. Ezután elhelyezték a koporsót a családi sirbolta, melyben a megboldogult neje és két leánya már évek óta pihennek. Nyugodjék békében ! Megérkeztek az ősz legszebb újdonságai Róth Adolf posztó divatáru- házába (Nagykároly Deák-tér). Alkalmi vétel a legújabb divatu 140—150 széles gyapjú szövetekben 2 K 30-tól feljebb. Bizony a német főiskolák „ Bruderschaft“ - jai ugyané gyökérből eredtek és ezen régi es mégis élő népszokás alapja nélkül meg sem érthetők! Egész pogány jellegű szokások is fennmaradtak. Ilyen a sok vidéken Jánosnapján (junius 23-án) meggyujtani szokott tűz. így pl. a Szepességen régente összegyűjtötték az egész éven át elhasznált seprűket, melyeket szurokba és fenyőgyantába mártva a'hegyekre vittek és meggyujtottak. Ez égő fáklyákat aztán fejük fölött csóválták és tüzes karikákat rajzoltak velők a levegőbe. Végül az összes seprűket egy szurkos hordóba dobták. Ma e szokásnak csak romjai észlelhetők. A napfordulat ez ünneplési módja egyébként a legáltalánosabb elterjedésü népszokások körébe tartozik és alapjául az egyetemes emberinek nevezhető napimádás emlékei szolgálnak. íme csak pár töredéket mutattunk be, csak j egy pár szempontra utaltunk és a népszokások jelentősége már is szembetűnő. Azért gyűjtsön j mindenki ez irányban és járuljon hozzá ez ér-1 tékes anyag megmentéséhez, amig nem késő. j A kulturnépek által teremtett életrendek meg- | értéséhez szükséges ennek alapját gondos utánjárással helyreállítani és mindenkinek hazafias kötelessége, saját hazájának, szülőhelyé^ nek hagyományait megbecsülni és feldolgozni, hiszen azokban sokszor századok, esetleg év- ! ezredek gondolkodása, érzése kövesült meg. lECnjLzcLeleiim a,z irásfULd-atlanság* ellen. Az országos Népoktatási Egyesület legutóbbi közgyűlésén érdekes jelentést terjesztett elő az egyesület titkára. A jelentés első részében ismerteti azokat a tanfolyamokat, melyeket .felnőttek részére rendezett az egyesület, hogy azokkal megismertesse az irás-olvasás tudományát és bevezesse őket az egyszerűbb számtani műveletekbe. A felekszelek általános műveltség dolgában a jelentés szerint a következő sorrendben következnek egymás után: irni-olvasni tud az országban: izraelita 70.3 százalék, ág. evang. 69.7 százalék, református 64.2 százalék, unitárius 55.7 százalék, róm. katk. 54.1 százalék, görog-keleli 26.8 százalék és gór. kath. 20 százalék. Magyarországon 1907—8-ban összesen 1989 község volt iskola nélkül. A legtöbb iskola nélkül levő község — 94 — Tisza István vármegyéjében: Biharban volt. A jelentés megállapította, bogy a legtöbb analfabéta a Nagyalföld pusztáin, tanyain és ennek déli részén, a gazdag Bacska szállásain nő fel és csak ezután köveUeznek azok a nemzetiségi vidékek, ahol nincs iskola, vagy ha van, nyelve nem magyar. 130 községünk van az országban, ahol egyikben sincs magyarul tudó ember s ezekben a felnőtt anafabéták száma 77.2 százalék. Tizenkét olyan község van az országban, melyben egy lélek sem ért az irás-olvasás mesterségéhez. Ezekben 1939 ember lakik, akik közül csak 18-an tudnak magyarul. 143 olyan községünk van, ahol az irni- olvasni tudók száma nem éri el a tizet, ezeket 42.279 ember lakja és ezek közül csak 770 tud magyarul. Biharmegyében az 1130 lakossal biró Vaskohászodon 6 és a 874 lakosú hunyadmegyei Kékesfalván csak egy ember ismeri a betűt. Más államokhoz viszonyítva 100 ember közül Magyarországon 33.3 százalék az analfabéták száma. A sorrendben Magyarország a 13. helyet foglalja el, utánna mar csak Bulgária, Szerbia, Oroszország, Spanyolország, Portugália és Románia következik. Ez utóbbinál az analfabéták száma 75 százalék, mig Németországban, amely a müveit államok élen áll 0.04 százalék. Legrosszabbul áll műveltség tekintetében hazánkban Máramarosmegye, ahol a lakosságnak csak 26.1 százaléka ismeri a betűt. Városunkban is nem lenne-e üdvös dolog ilyen 1— teljesen ingyenes — tanfolyamot rendezni az analfabéták részére ? ! HÍREK. Meghívás. 10,005—1913. K. sz. Nagykároly város képviselőtestülete tagjait 1913. évi november hó 2. napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívja. Nagykároly, 1913. október 27. Debreczeni, polgármester. — Tárgysorozat: 1. Dr. Shönpüug Richárd virilis jogon volt képviselőtestületi tag elhalálozásának bejelentése s helyette a sorrendben következő póttagnak rendes tagul behívása 8384— 1913. k. sz. kj. 2. M. kir. belügyminiszter ur 108,101—1913. sz. leirata a rendőrség fejlesztésére kiutalt állami segély öszeg felhasználása tárgyában hozott képviselőtestületi véghalározat jóváhagyása tárgyában 9586—910. k. sz. kj. 3. Vallás- ps közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 123,345—1913. sz. leirata a Kosztra Ignác- féle alapítványi oklevél jóváhagyása tárgyában 8877—910. k. sz. fj. 4. Gróf Károlyi Antalnak a város ellen indított perében hozott m. kir. Guriai ítélet bemutatása 9479—1913. k. sz. fj. 5. A gazdasági ismétlő iskolai iskolaszék megszűntének bejelentése 9640—1913. k. sz. alj. 6. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1914. évi névjegyzékének megállapítása 9569 —1913. k. sz. kj. 7. Az 1912. évi LV1I1. t.-c. 19. §-a értelmében uj nyugdíj szabályrendelet alkotása. Ezzel kapcsolatban a rendőrlegénység Kérelme ay nyugdijigényjogosult városi .alkalmazottak közzé leendő felvételűk iránt 5713—8550/913. j k. sz. kj. 9. Előterjesztés a városi állatorvosi szolgálat ellátására vonatkozólag a 146—1913. í kgy. sz. véghatározat D. 14. i) pontja szerinti rendelkezés hatályon kívül helyezése iránt 10,000—1913. k. sz. kj. 9. A debreceni keres- ! kedeimi és iparkamara kérelme: ipari továbbképző tanfolyam segélyezése, illetve d 'Jogi szükségletének teljesítése iránt 8952—1913. k. sz. alj. 10. Az állami polgári leányiskola igaz- j gatójának kérelme a 146—1913. kgy. sz. veg- | határozat D. 2. pontjának oly módosítása iránt, hogy csak 16 rn:i fa árának s felvágási dijának megtérítésére köteleztessék szabad tűzifa használat ellenében 9850—1913. k. sz. kj. 11. Scheller János és tarsai kérelme a Ivenderes- uica kinyitása ügyében 9769—1913. k. sz. alj. 12. Szoloinájer János es társai kéielme a Körtefa-utcának köves úttal való kiépítése iránt 9271—913. k. sz. kj. 13. Lengyel Mária és Lengyel Vilma nevű kk. gyermeke illetőségi ügye 8521—1913. k. sz. fj. 14. Orosz Róza es Orosz Sándor nevű kk. fia illetőségi ügye 8769—1913. k. sz. tj. 15. Hirn Manó illetőségi ügye 9472—913. k. sz. fj. 16. Orosz János és ! kk. Orosz Ilona illetőségi ügye 7862—913. k. sz. Ij. 17. Kovács Ferenc Todor illetőségi ügye 9771—913. k. sz. fj. • Elsőrendű két éves vágású • cser hasábtiizifa 0 waggonszámra vagy méterenként, £ gb úgyszintén felapritva métermázsán- ^ ^ — ként, valamint —- - ■■■ — 2 porosz kőszén • és bükkfaszén M X waggonszámra és métermázsánként J nagyon jutányos árban kapható: n.,n öli-utca 24. sz. alatt. Kívánatra az áruk házhoz szállíttatnak. >•< A temetők ünnepe. Virágokkal ékes a temető. A nap, mely a halottaké, bánatos kegyeletünkké egyúttal s alig van ember, akinek a temetőben szerette ne nyugodnék. A Józsof Királyi Herceg Szanatórium Egyesület ismét hallatja esengö szavát. Csak egy szál virágot ! szól az ő esedező hangja, abból a koszorúból, melyet a kegyeletes szív szeretteinek sírjára szánt. És ebből az egy szál virágból tán egy hervadó élet fakad újra: hiszen az egyesület ebből az egy szál virágból országos alapot gyűjt a tüdőbetegek megmentésére. Gyönyörű intézményei ezreket gyógyítottak már, föntart két nagy, közel háromszáz ágyas tüdőbeteg gyógyító házat. És az ország minden táján tüdő- beteg rendelő intézetei vannak. Kiadásai a humánus célra évrql-évre nagyobbak és országos csapások, valamint a háború gazdasági viszonyai miatt ez az egyesület is kénytelen megérezni a nehéz időket. De a betegek, kiknek nem mindegy, hogy ma, vagy egy évmulva
