Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-10-22 / 43. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 5 mODERN RUHAFESTÉS ííjí jT-á írn DT\I GALLÉROK GŐZMOSÁSA BÁRMILY PIVÄTSZINRE ■ H J L í\ Y ML tükörfénnyel hófehérre. Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A rom. kath. elemi fiúiskola mellett). reá ülve a lóra azt mondja : megmutatom, hogy tud ez futni. Mire azután, mint a szél elnyar­galt — most már az én lovammal. A rendőr­ség rögtön megindító!ta a nyomozást és még a hétfői nap délelőttjén sikerült a tréfás lóku- pecet elcsípni lovastól együtt. Sebök János a neve ennek a nagykárolyi cigánynak, Kit át is kisértek a bírósághoz. A lipcsei csata emléke Nagykároly­ban. Az 1813. október 16., 17. és 18. meg­vívott lipcsei ütközet, melyek az akkori, s je­lenlegi uralkodók a „népek csatájának“ ke­reszteltek el, ez évben érkezettel századik év­fordulójához. Becs és Lipcse hatalmas ünnepsé­gek keretében ünnepelte e napot. Becsben az osztrákok ünnepelték, Lipcsében a szövetsége­sek. A bécsi ünnepről a Pesti Hírlap többek között igy ir: A becsi hadseregmuzeum poros szögleteiből újra előkerültek és fö!vonultak a kétfejű sassal díszített, arannyal, ezüsttel hím­zett régi zászlók, amelyek valamikor Lipcse melletti a „népek csatájáéban lobogtak. A zászlókon sok a golyó és kardvágás állal oko­zott szakadás, a szónoklatok egymásután emel­ték ki azt, hogy a zászlók rongya milyen di­csőséges emléke az „osztrák hadseregének, hogy azok az „osztrák hősök“, akik ezek alatt a zászlók alatt küzdöttek, milyen dicsőséget hoztak az „osztrák hazá“-ra. Mindig csak „osz­trák hadsereg“-ről, „osztrák hösök“-ről és „osz­trák dicsőségéről volt szó, egyetlen egy szó, egyetlen egy hang nem emlékezett meg arról, hogy a népek csatájából a magyarok sem hiá­nyoztak, hogy a tépett kétfejű sasos zászlók j alatt magyar fiuk is véreztek. Pedig huszonöt- ezer magyar harcos is ott küzdött a hires, ne-j vezetes lipcsei csatában, és ezek a csatázok j nem csak a sereg anyagát szaporították, hanem hőstetteket is követtek el. A lipcsei csata elő estélyén már fontos döntő szolgálatot tett egy fiatal magyar tiszt a szövetségesek fővezéré­nek bravúros hírszolgálatával. E tiszt gróf Széchenyi István dzsidás-kapitány voll. Ugyan­csak ott tűnt ki vitézvári báró Simonyi József alezredes es még sok más magyar tűnt ott ki. Mindazon által a magyar virtusról és hadi­erényekről szó nem volt e napon. A szatmári 12-ik honvéd ezred Nagykárolyban székelő 4-ik zászlóalja e hó 18-án, katonai ünnepély­ben emlékezett meg a lipcsei csata évfordu- lójáról. Az egész zászlóalj szombaton reggel | kilenc órakor oszlopokban állott fel a kaszár­nya udvarán. Midőn Koncz őrnagy, zászlóalj parancsnok megjelent, a szabályszerű jelentést Materni százados adta le. Ezután Koncz őr­nagy felkérte a századost, hogy ismertesse a: legénységgel e nap jelentőségeit és történelmi jelentőségét. A beszéd után a legénység elvo- I nult és a szokásos kedvezményekben részesült. A szüret. Szerdán és csütörtökön folyt le vá­rosunkban az idei szüret. A szőlősgazdáknak bi­zony ezúttal igen kevés szüretelni valójuk akadt. De hát a szüretet ennek dacára is%megkel- lett tartani, s ha szőlő nem is termett bő­ven, maradt a régi jóból és a hagyományos i vendégszeretet ezúttal sem maradt el, s tar­tott világos viradtig, jó kedv és vig zeneszó mellett. Leszállított árak!! ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ / n d miért lett most olcsóbb a ► ► ► ► ► ► ► ► 4 cipő és csizma? £ m Azt megmondja ö, ha elmegy ^ ^ hozzá lievásárolui 1 ► Agarászverseny Nagykárolyban. A múlt hét I folyamán a vármegyei bizottság agarászverenyt rendezett Nagykárolyban. A szatmarmegyei agarász-egyesület rendezte a versenyt e hó 17 én és 18-án. Előzetesen 16-án ismerkedési estely volt a „Magyar Királyban*, ahol már 11 órakor táncra perdültek s 40 pár a reggeli órákig rakta a ropogós csárdást, régi jó ma­gyar nóták melleit. 17-én este bankett volt a megye székhazának diszlerméberr: még másnap reggel 9 órakor is hangzott a zene és jókedv. A verseny — mint értesülünk — jó sikerrel folyt le és belejezese Mátészalkán történt. Megérkeztek az ősz legszebb új­donságai Róth AiSolf posztó divatáru- \ házába (Nagykároly Deák-tér). Alkalmi vétel a legújabb divatu 140—150 széles gyapjú szövetekben 2 K 30-tól feljebb. Szatmárnémeti költségvetése. Figus Albert szatmárnémeti városi főszám vevő befe­jezte a város 1914. évi költségvetésének mun- \ kálalát. Dacára azon körülménynek, hogy al város a folyó évben rendkívül sok újabb ter­het veit magára, sikerült á költségvetés mér­leget úgy összeállítani, hogy a folyó évben megállapítva lé\ö 69°/0 községi adó megmarad a jövő évben is anélkül, hogy a költségvetés realitása kétségessé válnék. Az 1914. évi ösz- szes kiad.is 1,983.859 kor. Az 1914. évi ösz- szes bevetel 1,554.590 kor. Pótadóval fede­zendő hiány 429.269 kor., mely hiánynak fede­zésére 69 százalékos községi adó kivetése válik szükségessé. A folyó evben ez a hiány 341.649 koronát tett ki, tehát a város háztar­tása 87.620 koronával növekedett. A penyigei feleség-gyilkos. Garda Jó­zsef nevű penyigei pályaőr feleseget összeégve, halva találták lakásán. A férj azt vallotta, hogy öngyilkos lett a neje. Azonban az eddigi vizs­gálat alapján súlyos gyanuokok merültek lel az iránt, hogy Garda Józsefne nem önkezóvel ve­tett véget életének, de bűnténynek esett áldoza-J túl. Különben inár maga az is nehezen volt I föltehető első pillantásra is, hogy egy nő ilyen szörnyű módját válassza a hajainak. A fehér­gyarmati csendőrség e hó 12-én le is tartóz­tatta Garda József 38 éves vasúti pályaőrt hit­vesgyilkosság gyanúja miatt. Elfogott zsebtolvaj. A hétfői hetivásáron Farkas Teréz, notórius vásári zsebtolvaj, ki­lopta Balogh Antalné zsebéből 100 koronával terhelt pénztárcáját. A lopást észrevették, a pénz megkerült, az enyveskezü cigány asz - szonyt letartóztatták és minden tagadása mellett — mint ismert börtönvirágot — át­adták a szatmári kir. ügyészségnek. Gazdasági előadások. A nagykárolyi magy. kir. gazdasági felügyelőség az 1913—1914. év telén Szatmárvármegye 10 községében 10—10 népies gazdasági előadást rendez. Előadók a jegyzői és tanitói karból leltek felkérve. A községek, melyekben előadások tartatnak, a kö­vetkezők : Kaplony, Kálmánd, Vállaj, Mérk, Gebe, Aranyosmegyes, Patóháza, Józsefháza, Szamos, Tatárfalva, Csanálos. Nagy tüzek Börvelyben. A múlt héten Bör- velyben kigyuladt özv. Fodor Juliánná nád- fedeles istállója, amelytől a lakóház, Sajó Sándor háza, istállója, Végh Zsigmond háza, istállója, Osbáth Pál háza, istállója és mel­léképületei, valamint az egész termés és ta­karmány a lángok martalékaivá váltak. A kár összege 10,500 korona. Az épületek biz­tosítva voltak. A tűz keletkezésének oka is­meretlen, Ugyancsak a múlt héten Bör­velyben leégett Torzsás Pál, Rácz Pál, Bede Péter dr. Vakarcs Lajos, Balogh János, Ba­log Zsigmond gazdálkodók háza, istállója, az összes melléképületek és takarmánnyal együtt 14,000 korona értékben. A tüzet gyermekek játékból okozták. Három embernek kell meghalnia. Egy kántorral történt, hogy a finánc szűz dohányt talált nála. Meg is bírságolta azonnal tizenkét pengőre. A nappali utcai dalok hőse igyekezett magán uralkodni, de hát ez nem megy olyan í könnyen. A végén ki is tört. — Ezért három embernek kell meghalnia. Még aznap meginvitálták a rendőrségre. — Ki az a három ember akit meg akar­óim ? Én — csodálkozott a kántor. — Maga hát. Hiszen mondta. — Mondani mondtam, de csak Isten tudja, j kik lesznek ők. Szegény ember vagyok, négy I pengőt kapok egy temetésért, hát három halot­i tat kell a temetőbe kisérnem, hogy megkeres- | sem a bírságot. Ezért montam, hogy 3 embernek kell meghalnia. A kijárás. Egyik vicinálison utaztam a minap. Egy fülkében mentem a vidék egyik potentájával, akivel eldiskuráltunk, hogy milyen áldás a kör­nyékre egy ilyen vicinális vasút. Megfontolt, higgadt haladásra ad példát az embereknek, eleven állatban kárt nem csinál a gyorsaságá­val, még egy csigabigát sem gázol el soha. Mi­kor igy megdicsértük a kis vicinálist jobbról- balról, szerényen azt mondja a potentát: — Nagy áldás ez kérem. Egy ilyen vasút. És milyen nehezen ment a létesítése. Jóformán nektm köszönheti a nép. Én jártam Iá az en­gedélyt. Mennyi kijárásomba került! — De legalább nincs olyan állomása ennek a vonalnak, ahol meg ne lenne örökítve Nagy­ságodnak ez a tevékenysége. — Meg van örökítve ? — Meg az. Táblán van megörökítve. — Hogy én ezt nem láttam eddig. — Na majd én megmutatom a legközelebbi állomáson. Ember ritkán várta még olyan izgatottan, hogy a vonat állomást érjen, mint az én po­tentátom. Megérkeztünk és megmutatom a táblát neki, amely az ő tevékenységét örökiti meg. Egy öreg bakter szedi alatta a jegyeket és a táblán fehéren feketével van Írva : K m m f w íjaras. Bélteky Ferencné ■ szülésznő ■ m m H ■ ü ■ m lakását folyó évi ok­tóber 15-től Barom­vásártér 8 szám alól m m a 8 m m ■ m m m m ■ ■ ■ Nagyhajduváros- utca9-ikszám alá :: helyezte át :: m m m m m Egyház-iskola. Igazgatói véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nagykárolyi gazda­sági iskola agilis vezetőjét, Matuska Istvánt igazgatónak véglegesen kinevezte. A nagybá­nyai gazdasági szakiskola igazgatójául Váradi József neveztetett ki. A nagykárolyi felsőbb kereskedelmi iskola. Vasárnap délelőtt tisztelgett a debreczeni kereskedelmi és iparkamara elnökségénél Brichta Miksa a kereskedő-társulat elnöke és Pucser Károly alelnök, hogy a Nagyká­rolyban felállítandó felsőbb kereskedelmi is­kola létesítéséhez kinyerjék a kamara er­kölcsi és anyagi támogatását. A küldöttséget a távollevő Szentkirályi Tivadar elnök he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom