Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-10-15 / 42. szám

1 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE a Lithiumban legdu- OzlatvÍnÍ„Aniia“g y ()w*yÍ01 1 clS, a legjobb hugyhajtó és sabb ásványvíz a ---------—-----------------------—- hugysavoldó gyógyvíz !! Ny ákhártya megbetegedéseknél, hólyag, veselob és tüdőhurutnál, valamint kösz vénynél kiváltképen hasznos. — Kutkezelöség: SZEPESOLASZI. Forrástulajdonosok : MÁJUNKÉ GÉZA UTÓDAI. Központi iroda: RÓZSAHEGY. Kapható minden jobb füszerkereskedésben. Nagykároly! főraktár • • Ifj. MATOLCSI SÁNDORNÁL. —Tüjplffi Nagykároly! főraktár szag 25,000 embert állított Ezekből kitelt a 2, 3, 4 éves szolgálatba beosztott csapa­toknál 460,000 főnyi békelétszám ; a mostani 36,000 főnyi ujonctöbbk ttel ez 532,000 főre fog emelkedni. Ezt az uj létszámemelést fokozatosan 5 év alatt hajtanák végié — papíron. Tényleg azonban n ár most is megvan a gyakorlatra állandóan behívott tartaléko­sok és póttartalél osok révén. De ez mel­lékes. Ennek a létszámemelésnek a költsége kitenne épületek és E lszerelések elmén 25 millió koronát, az évi ellátás pedig 18 milliót. Ha ehhez most hozzávesszük, hogy a 36,000 ember a társadalom iészére kö­rüli) lül 36 rniliió korona veszteséget je­lent, amit azok a civil életben megke­restek volna, a tényleges teher az uj lét­számemeléssel az első évben 79 milliót, a további években pedig évi 54 milliót fog kitenni. 1914-től kezdve tehát 530 és egyné­hány milliónyi hadügyi kiadáson kívül, amibe a rendes békelétszám kerül, még vagy 500 milliót vészit évente a produk­tivitás terhére a monarchia. Keiek ösz- szegben tehát egy milliárdba kerül a had­sereg. Hogy ez hova fog vezetni, különösen ha még itt sem találna megállani a had- vezetőség, azt elképzelni is borzasztó. Ilyen megterhelést aligha bir el a mo­narchia. A gazdasági csőd szinte előre látható. Ez pedig feltétlen maga ulán vonja a hadsereg csődjét is. Nincs kizárva tehát, hogy a fegyver­kezési őrület éppen az ellenkező hatást fogja előidézni. De azért Tiszáéit meg fogják szavazni ezen újabb vér- és pénzáldozatot is Mert csak így lehetnek kedvesek és nélkülöz­hetetlen urak a paraucsolójuk előtt. Fiatal, egészséges, hasáb cser- és tölgy- tűzifa 1912. évi vágás, waggonszámra kap­ható kedvező árban Klein Zoltán fakereskedönél Nagykárolyban (Kálmánd-utca) készpénz vagy utánvét mellett. Megrendelhető 30 korona előleg le­fizetése mellett Frankel Dezső vaskereskedönél is. Szalmárvarmegye közgyűlése. Nagykároly, 1913. október hó. Szütmún ármegye törvényhatósága folyó hó 9-én tartotta meg őszi rendes közgyűlését. A közgyűlést Csaba Adorján főispán nyi- lolta meg s abból az alkalomból, hogy a mai közgyűlés utolsó Összejövetele ebben az évben a vármegye törvényhatóságának és mert az idén esedekes tisztviselőválasztások a kormány inlézkedése alapján elmaradnak tendenciózus- hangon megemlékezett a közigazgatás államo­sításának tervéről. A vármegye szervezetének — mondotta a főispán — tovább kell élni, sőt még szelesebb hatáskörre van tervezve a működése, amely tisztán a törvényhatóság ama jogkörében lesz megszorítva, hogy tisztviselőit nem maga vá­lasztja. Sokan sajnálni fogják, hogy most már elmaradnak a hagyományos restaurációk, de ezt a fájdalmat ei kell nyomni ama magasabb érdekek előtt, amelynek az államosítást szüksé­gessé teszik. A jövőben szabad lesz a közigaz­gatási tisztviselők útja a legmagasabb polcig, (mintha ez eddig el lett volna zárva !) még a minisztériumi hivatalok ajtaja is nyitva fog ál­lam részükre, mert a tervezet ilyen szellem­ben intézkedik. Ezáltal a tisztviselői kar ambí­ciója feltámadván, a közigazgatás magas szín­vonalra fog emelkedni. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a fő­ispán gróf Teleky Géza v. b. t. t. volt belügy- miniszler haláláról. Az elhunytnak páratlan mo­dora, áldott jó szive és közéleti tevékenysége nem engedik emlékét elmúlni. Mivel a megbol­dogult jó lelkülele nyilvánult meg abban is, hogy utolsó intézkedésében azt kérte, hogy a tfí JÓ MUNKA Kft ) \^J|^RSEmKÉPESSÉ^Jr^/ EZÜST ÉREMMEL ÉS OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE !----------------­Fog- és gyökérbuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek el­távolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: .: :: VALIIRA AITAL, vizsgázott fogtechuikus. \1 *A DEBRECZENI * I) MERESREOEl/A'ÉS IPARKAMARA/ — Anyám ! — könyörgölt rekedt hangon. Komolyan álltam mellette: — Most megjártad — mondottam szigorúan. Magam is izgatott voltam egy kicsit — mit szóljak majd ezeknek? — Gabi hallgatott. Odakünn ajtónyilás, a bosszú angyalai be­léptek a szalonba. Ez a bolond fiú engem is egészen elbolonditott. Arra gondoltam, hogy kellemetlen dolog odamondani egy fiatal leány­nak, aki az anyjával jön el hozzám a fiam szerelmi vallomásának hivatalból történendő el­ismeréséért. Bocsánatot kérek, de a fiam ittas fővel valami nagy bolondságot követett el tegnap. Ott hagytam a szepegő fiút és lementem a szalonba. A hölgyek nagyon kedvesen siettek felém, rögtön észrevettem, hogy akarnak tőlem vala­mit . . . Amikor már megtudtam jövetelük okát, egy ördögi tervet szőttem, hogy alapos gyógyulást érhessek el általa. A hölgyek látogatásának időtartalmát tőlem telhetőleg meghosszabbítot­tam. Szakadatlanul beszéltem és annyira lekö­töttem az érdeklődésüket, hogy szívesen ma­radtak. Gabi eközben tantalusi kínokat szenvedhe­tett ott fenn a terraszon. Amikor a látogatók eltávoztak, rosszkedvűen mentem vissza a fiúhoz és némán ültem le a helyemre. Izgatottan ugrott fel helyéről Gabi. — Mi történt ? — kérdezte. — Nagyon kellemellen dolog — mondtam lehangoltan — én megtettem a magamét, erő­sen lebeszéltem őket, de hiába, ők ragaszkod­nak a kívánságukhoz. — De kérlek mama, monthattad volna, hogy előbb a papával kell megbeszélned a dolgot — mondta a boldogtalan kérő, akaratlanul alávetve magát a „[ealázó szülői zsarnokoskodásnak“, mint ahogyan ő mondani szokta. — Bizonyos, hogy a papa egy véleményen van velem ! — mondta, sötéten. Gabi letörten lógatta a fejét. Megsajnáltam. — Te — kérdeztem szintéit csodálkozással — miért egzaminálsz ilyen izgatottan, neked ehhez tulajdonképpen semmi közöd. Gabi felfortyant. — Köszönöm szépen — mondta elkesere­detten — amikor főleg engem sújt I Vagy tán még másnak is van annyi köze hozzá ? — Hogyne, hármunknak. Imádott Terusod- nak — ezt erősen hangsúlyoztam — a mamá­jának és nekem. — Terusomnak! — dörmögte utánam a gyerek, de megjegyzem, hogy undorral. — Tőlem kérték kölcsön a hajtókocsit és a két tüzes ponnvlovat. Terus maga akart haj­tani. Nagyon lebeszéltem a veszélyes kísérlet­ről, de addig könyörgött, hizelgett, hogy végre odaígértem . . . Vőlegényt várni kocsizik át Egerbe és ha — ments Isten! — másfelé ra­gadják a tüzes csikók, a felelősség engem is suhajthatna! Gabinak percekig nem jött hang a torkára, én azonban könnyeztem a visszafolytott neve­téstől. Végre kitört belőle a méltatlankodás. — Nem hittelek ilyen kegyetlennek mama. Hihetetlen, hogy egy anya ennyire megkinozza a fiát egy tréfa kedvéért 1 Igazán nem értem, hogy lehet az ilyesmin olyan jól mulatni. Ez nem vicc 1 Mérgelődött csendesen. — Reményiem — mondtam én, ügyet sem vetve szemrehányásaira — hogy ez a kis ijed­ség kigyógyitott a gyermekbetegségeidből. De tud meg, ha a pályád befejezése előtt még egyszer eljegyzési szándékkal állsz elém, kö­nyörtelenül megkérem részedre a kiszemelt leány kezét. Ezt szentül megígérem neked. — Óvakodni fogok! — mondotta Gabi meg­könnyebbülten — és látod, az a pezsgős má­mor józanná tette a fiút. Azóta férfiasán ,le- küzdi esetleges ellágyulását és nem kéri meg a leányok kezét, akiknek kurizál. A jókedvű elbeszélés közben Ligethyné fel­vidul és most már ő is nevetve kezdte elme­sélni : — Tudod, amikor tavaly Gmundenben nya­raltunk, Sanyi még tizenhat éves volt, de ha­lálosan beleszeretett egy negyven éves bécsi asszonyba, képzelheted . . . — Csak ezt akartam, gondolta mosolyogva a szép és okos Roller ügyvédné és érdeklődés­sel hallgatta a megvigasztalt kis Ligethyné el­beszélését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom