Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-09-17 / 38. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 5 minden elhanyagolt — protekció nélküli — utcájának a kérdése. Hasonló ridegséggel utasította el a képvi­selőtestület a pénzügyigazgatóságtól a Gencs- utcáig kért átjáró létesítését is. Mert ide tartozik ez a kérdés is. Nagykárolyi polgárok kérelmezték ezt az átjárót, a nagykárolyi polgármester a küldött­ségnek ígéretet tett. Mi lett az eredmény ? Vagy harminc kocsi tőidet oda hozattak, városi fuvarokon. Való-, szinüleg, hogy a hangulatot leszereljék. És mikor megoldásra kerül a sor: a képviselő- testület leszavazza. Mikor arról volt szó, hogy a pénzügyigaz­gatóságot elviszik Nagykárolyból, akkor szinte beteges igérgetési mánia lepte meg a városi magisztrátust, a képviselőtestületet — és kü­lönösen egy benszülött ügyvéd urat. A városi tanács kapkodott fühöz-fához, sőt még a Károlyiakhoz is, a képviselőtestü­let irt rögtön párisi bankárjának, hogy folyó­sítson azonnal egy-pár milliót egy nagykárolyi pénzügyigazgatósági épület felépítési költsé­geire, az ügy véd ur pedig — tudomásunk szerint — bejárta az épületet, minden egyes tisztviselő- j vei kezet fogott és Ígért nekik még . márvány köpőcsészéket is. És mi történik mostan? Mikor arról van szó, hogy a nagykárolyi pénzügyigazgatóság két' épülete egy egyenes vonalban köttessék össze1 egy gyalog kőjárdával, amely előállítható há­zilag vagy máskép 2—300 koronából, — akkor | mindenki hallgat és még ezt az elemi figyel- i mességet is megtagadja. Képviselőtestületi urak! Nem gondolják-e önök, hogy a szomszédban nagyon szeretik ezeket a furcsaságokat ? ! Jó lesz gondolkozni ! Személyi hir. Demidor Ignác rendőrkapitány I f. hó 17-től folyó hó 27-ig szabadságon van. Ez idő alatt helyettese : Csorba Gyula alkapi- tány. Kinevezés. A pénzügyminiszter Filep Imre helybeli pénzügyi számgyakornokot a balassa- j gyarmati pénzügy igazgatóság mellé rendelt: számvevőséghez a XI. fizetési osztályba ideig- j lenes minőségi pénzügyi számtisztté nevezte ki. | Vármegyénk állandó választmánya folyó hó , 19-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház emeleti üléstermében kezdődőleg ülést tart, melynek tárgya az 1914. évi költségelőirányzat megállapítása. Uj elnök a nagykárolyi Kath. Le­gényegyesületben. Boromissza Tibor me­gyés püspök a Kecskemétre áthelyezett Tihanyi Béla kegyesrendi tanárt a Kath. Legényegylet elnöki tiszte alól felmentette és helyére Zoboki Vincét nevezte ki. A vármegye közigazgatási bizott­sága f. hó 12-én tartotta meg rendes havi j ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. Az ülésen a bizottság választott tagjai közül részt vettek: Kende Zsigmond, Falussy Árpád, j Szuhányi Ferenc, Jékey Zsigmond, N. Szabó Antal, Jármy András, Madarassy Dezső, va­lamint hivatalból Kövessy Győző, a folyam-1 mérnökség főnöke. Az elmaradt tagok igazo­lása után Falussy Árpád szólalt fel a közép­birtokosoknak és kisbirtokosságnak nyújtandó; vetőmag szükséglet tárgyában. Elnöklő főispán felvilágosító szavaival megnyugtató választ adott. Kende Zsigmond interpellálta az alispánt, hogy a múlt hónapban tartott tiszti értekez-! letnek még ma sincs meg az eredménye, in­tézkedést kért, hogy a földeken még mindig álló vizek levezettessenek s az ezek levezeté­sét gátló akadályok elhárittassanak. Az alispán válaszában a késedelem okául a kultúrmérnöki hivatal túlterheltségét hozza fel okul s meg­jegyzi, hogy az akadályok egy kis jóakarattal közmunkával is elhárithatók volnának. Péchy István vármegyei főjegyző által előadott alis- páni jelentés szerint az árvizkárosuttakról a számvevőséggel a kimutatást elkészíttette, melyet a kormányhoz felterjesztett s kérte, hogy az országos könyöradományból begyült összeg aránylagos részét sürgősen utalja ki, hogy a szétosztás iránt intézkedhessen. Ugyanis az 1 millió 700 ezer korona kár­összeg nagyságára tekintettel a rendelkezésére ; álló mintegy 16 ezer korona eddigi adomány oly csekély, hogy az a károsultak között cél-1 szerűen fel nőm osztható, mert alig néhány koronával a károsultak bajain enyhítve nem lenne. A jelentés ezután a Berzó patak ismé­telt áradásával okozott károkról számol be. A legjobban sújtott Nagykörtvélyes és Törökfalu községek lakosai segélyezésére 500 koronát küldött az alispán. Útlevelet kért 593, kapott 293, visszavándorolt 27 egyén. Nagykárolyiak a győri kongresszu­son. Győrött lesz e hó 20—22-én, a az állami tisztviselők kongresszusán a nagykárolyi pénz­ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségrészéről részt vesz Thury Mihály p. ü. tanácsos, Szi­lágyi István számtanácsos, Lévay Béla szám- vizsgáló és Kozsár József számtiszt. Szatmármegye az árviz után. A múlt heti vármegyei közigazgatási ülésen Kacsó Ká­roly műszaki tanácsos jelentette, hogy a vár­megye területén átvonuló állami és a törvény- hatósági közutak a folytonos esőzés és árvizek miatt sokat rongálódtak. A Tiszabecs—Kölese— Zsarolyáni és Kölese—turistvándii útvonal hely­színi bejárása augusztus 21—22-én megtörtént s a jelzett közutaknak házi kezelésbe való sür­gős kiépítésére az áliamépitészeti hivatal uta- sittatott. Útadóból befolyt 22005 korona, a hátralék 306,303 korona. A jelentés megemlé­kezik a Berzó pataknak a nagysomkuti járás­ban véghez vitt pusztításairól. Az utakon oko­zott kár 20 ezer K. A közlekedés ideiglenes hely­reállítására az intézkedés megtétetett. Szatmármegye aiigusztus havi adózása. A múlt héten megtartott megyei közigazgatási ülésen olvastatott Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató jelentése az augusztus" havi adózásról. Befolyt egyenes adóban 228,745 K, 31.224 K-val kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában, haddijban 573 K, bélyeg- és jog­illetékben 49.346 K, fogyasztási és italadóban 15.875 K. A penzügyigazgató ezután felkérte a bizottságot, hogy állapítsa meg, mely közsé­gek tartozzanak a felállított erdödi kir. adóhi­vatal körzetébe. A bizottság a járás összes községeit az erdődi kir. adóhivatal körzetébe helyezte Hirip és Oroszfalu kivételével, mely községeknek azon kérelmét, hogy a jobban és könnyebben megközelíthető szatmári kir. adó­hivatal körzetébe sorozlassanak, figyelembe vette. Koszorumegváltás. Néhai Rooz Samu elhalálozása alkalmából Rooz Samu és neje (Szatmár) 20 koronát, Rooz Gyula és neje (Szatmár) 20 koronát és Spitz Dénes és neje 10 koronát juttattak koszorumegváltás címén a nagykárolyi izr. Nőegylet elnökségéhez. Halálozás. Hahn János nagykárolyi gyógy­szerészt mély gyászba borította testvérének Hahu Annának elhunyta, ki Budapesten folyó hó 13-án, szombaton, d. u. 2 órakor meghalt. Az elhunyt holttestét "a. gyászoló család Nagy­károlyba hozatta, hol is ma, szerdán d. u. he­lyezik a Temető-utcai sirkert családi sírboltjá­ban nyugalomra a temetői kápolnában tartandó gyászertartás után. Szerenád a nagykárolyi hölgyeknek. A nagy­károlyi dalegyesület kedves figyelmet fog gya­korolni több nagykárolyi hölggyel szemben. A szent István-napi népünnepély sors és belépő­jegyeit, az ünnepély előtt, ugyanis a rendező­ség a nagykárolyi hölgyek között osztja szét elárusitás végett. Az egyesület háláját most azzal rójja le, hogy a legtöbb jegyet eladó há­rom hölgynek szombat este szerenádot ád. Húsárak emelkedése Nagykárolyban. Kit, még 1779-ik évben kelt, elsárgult számla jutott birtokunkba, melyet annak idején Koppi Ferenc nagykárolyi sáfár állított ki arról, hogy „Károlyi Mészárszékből a Méltóságos udvar számára“ különféle húsokat percipiált. Megtud­juk ezekből, hogy mi volt a hús ára annak idején. Eszerint a hárányhus fontja akkor há­rom krajcár, a borjúhús fontja négy, a sertés­hús fontja négy és a tehénhus fontja két kraj­cár volt. Százharmincnégy esztendő múlt el azóta s a hús ára azóta átlagba véve mintegy megtizenötszörösödött. Járványkórház Nagykárolyban. A kolera-járványra való tekintettel a városi ha­tóság a maga részéről szintén folyamatba tette az intézkedéseit. így gondoskodott járvány­kórházról. A Terem-utcai gazdasági iskola fogja, a netán bekövetkező szükség esetén, ezt a célt szolgálni. Nagyon k'vánatos volna azon­ban, ha a hatóság többek között a Piac-téri bacillus-fészkeket venné a legszigorúbb ellen­őrzés alá, amely tér valóságos melegágya min­denféle járványnak. Panaszok a vasúti vendéglő ellen. A „Nagykároly és Vidéke“ két ízben is szóvá tette azt a rendellenes állapotot, mely a vasúti ál­domás vendéglőjében, valamit a várótermekben, különösen tisztaság szempontjából, kifogás alá esik. Erre vonatkozólag a „Közérdek“ legutóbbi számában Szilágyi Béla budapesti lakos, keres i kedelmi utazó nyilalkozik, hogy ő, bár huszon­két éve étkezik a vasúti vendéglőben átuta­zásai alkalmával, panaszra oka nem volt. E nyilatkozat jóhiszeműségét egyáltalában nem akarjuk kétségbe vonni, ezzel szemben azon­ban állításainkat teljes egészében tentartjuk j most is. Magunk részéről, az esetleges vizsgá­lat elé nyugodtan nézünk, melynek folyamán, meghallgatásunk esetén, állításainkat igazolni is tudjuk. Több mondani valónk ez ügyben nincs. Szatmárvármegye múlt havi állat­egészségügye. A vármegyei közigazgatási bizottsági ülésén a vármegyei főállatorvos je­lentette, hogy az állategészségügy nem volt I kedvező, amennyiben lépfene és sertésvész több községben lépett fel. A m. kir. földmi- velésügyi miniszter a sertésvész elleni véde- | kezesről uj rendeletet bocsátott ki, mely ok­tóber 1-én lép életbe. Az uj rendelet legfőkép abban tér el a régitől, a mi különben általános közóhajt képezett, hogy a község nem jön zár alá a betegségnek szórványos fellépte eseté­ben, hanem az első megbetegedési eset be­jelentése és a betegség tovaterjedésének meg- gátlása lesz a feladata a községnek. Az uj rendelet szerint a betegség szórványos ural- gása esetén a fertőzött udvarok, tanyák jön­nek zár alá. Az egészséges sertéseknek fertő­zött községekből való elszállítása is megköny- nyebbittetett, amennyiben szállítási engedélyek adásával az elsőfokú hatóságok bízattak meg a rendeltetési hely hatóságának hozzájárulása nélkül. Gyilkoló szerelem Nagysomkuton. Meg­rendítő dráma színhelye volt az elmúlt napokban Nagysomkut egyik csöndes ut­cája. A dráma főhőse dr. Olsavszky Gyula ottani ügyvéd fia: Olsavszky Endre másodéves joghallgató. A vakációzó ifjú szive őrült szerelemre gyuladt a község­ben nyaraló leányrokona iránt. Több­ször említette is édesanyjának, hogy ha a leány felesége nem lesz, ő véget vet életének. Szülei azonban ezt nem vették komolyan. A türelmetlen ifjú azonban nem győzte várni az időt, amikor áb­rándjai valóra válhatnak. Mert most, hogy tanulmányai folytatása végett válnia kel­lett a leánytól — beváltotta Ígéretét. Mi­dőn szülei lefeküdtek, az ablakon keresz­tül kiszökött a házból. Egész éjjel cigány­zene mellett mulatott. Hajnalban elment a leány ablaka hlá s ott, miközben né­hány nótát huzatott imádottjának, revol­vert vett elő s szivén lőtte magát. A sze­rencsétlen ifjú háromnegyed órai szen­vedés után meghalt. Nagysomkuton álta­lános a részvét a tragikus sorsú ifjú szülei iránt. Körözött egyén letartóztatása Nagykároly­ban. A rendőri közlöny egyik legutóbbi számá­ban a rendőrhatóságok figyelme felhivatott Smialovits Izidor és Hermanra, kiket ez év feb­ruárjában Máramarosszigeten Strohli Mózes kárára elkövetett betöréses lopással gyanúsí­tottak. A nagykárolyi rendőrség e körözés alap­ján a nyomozást megindította és működését j siker jutalmazta. Smialovits Izidort ugyanis si- j került a város területén feltalálni. A 16 éves ] szolgalegény Kínál József szikvizgyárosnál van alkalmazva. Ennek révén megállapított az is, hogy bátyja Herman Szatmáron tartózkodik. A tettesek tényleg ők voltak. Smialovits Izidor egyelőre szabadlábon hagyatott, rendőri felü- i gyelet alatt. A nagykárolyi tűzoltók zárógyakorlata. A j nagykárolyi önkéntes tüzoltó-egvesület vasárnap l délután négy órakor tartotta évi rendes záró j gyakorlatát a piactéren a pénzügyigazgatósági ! épület felhasználásával. A gyakorlatokat, mely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom