Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-09-10 / 37. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75®/« árammegtakaritás. Kapható villanyszerelési üzletekben, vlllanytolopeken As a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK-nél, Budapest, VL, Teréz-kémt 36. Byir-ytMi 13. E munka, mely egyidejűleg németül isi megjelent, igen nagy figyelmet keltett. Nemcsak itthon, hanem még inkább kül­földön, ahol Schmidt Julián, Fallmerayer, j Cherbuliez, Bluntschli és Laboulay Ed­várd európai hirü tudósok méltányol­ták. Amikor a nemzeti élet lassankint újra ébredni kezdett, nevezetes szerep jutott Eötvösnek. Része volt az Akadémia uj életre keltésében, a Kisfaludy Társaságot támasztotta föl és 59-ben, a Kazinczy- ünnepen ő mondta a beszédet, mely le­írhatatlan hatást tett és a remélni kezdő nemzet lelki erejét fokozta. Az országgyűlés megnyitása után Deák pártjához csatlakozott és Andrássy mi­nisztériumában 1867. februárjában átvette a vallás- és közoktatásügyi tárcát. Ezzel alkalma nyílt, hogy régi ideáljait legalább részben megvalósíthassa. A felekezetekkel szemben az egyenjogúság, viszonosság és az egyes felekezeteknek az állam ha­táskörét tiszteletben tartó autonómiája le­begett előtte. A nemzetiségekkel szemben az ország egységével megférő egyenjogú­ság volt a vezérelve. Legfontosabb alko­tása a népiskolai törvény volt, melyben a felekezetek jogának kímélésével az egysé­ges állami és művelődési szempontok szerint való rendezéshez, lerakta az ala­pot. Megmaradt a felekezeti iskola, de törvénybe iktatták a kötelező iskolázást, létrejött a községi iskola és népesebb he­lyeken a polgári iskola. Az állam felügye­leti jogának gyakorlására a tanfelügyelői intézményt szervezte. A zsidók emanci­pációját már 67-ben tői vénybe iktatta. A megfeszített munka aláásta gyönge szervezetét és 1871. február 2-án meg­halt Budapesten. Ercsiben temették el a nemzeti részvét impozáns megnyilvánu­lása melleit. Budapesten, a róla nevezett téren, 79 óta szobra áll. Ez a gazdag és áldott élet kezdődött száz esztendővel ezelőtt. A nemzet hálás lélekkel áldozik e nemes lélek emlékeze­tének ! A nagykárolyi football-csapat zilahi bírálata. A Zilálton megjelenő „Szilágyság“- ból vesszük át a következő sorokat, a melyek tárgyilagos tartalmuknál fogva a nagykárolyi fóotball-csapatnak csak elő­nyére szolgál. Az idézett cikkből a követ­kezőket közöljük: Tárgyilagos mérlegeléssel reális győze­lemnek kell tekintenünk csapatunk sikerét. Mert bár igaz, hogy a nagykárolyiak teknika s összjáték tekintetében felülmúlják a mi j még gyakorlatlan kezdő csapatunkat s nem a végeredményt, hanem a mérkőzés lefolyá- j sát a maga egészében nézve szebb, értéke­sebb játékot is produkáltak, mint a mi csa­patunk, de nem játszottak a. miéinkhez ha­sonló hévvel, energiával, s nem egy részle­tében a mérkőzésnek korántsem tanúsítottak ! olyan frappáns játékot, mint ami játékosaink. Dicséretet érdemel csapatunk minden tagja. Mindegyike azt vitte bele játékába, mit leg­jobb tudása, képessége s ereje megengedett, amit különösen ki kell emelnünk, nem re­mélt gyorsaságot s a pillanatok kihasználá­sának fürgeségét. Nyoma sem volt csapa­tunknál a durvaságnak, amitől ellenben a nagykárolyiak nem tudták magukat mente­síteni s ez volt az oka annak, hogy a kö­zönség szimpátiája kisérte mindvégig csapa­tunk játékát. Külön ki kell emelnünk a csapat kapi­tányát, Konkoly Thege Győzőt, aki mint center-csatár, igen értékes, s hasznos játé­kot produkált. De a sikert hagy részben ta­gadhatatlanul Ridwal István kapusnak kö­szönhetjük, ki bravúros játékával egészen elragadta a közönséget, számtalan éljent s tapsot csalván ki a saját csapata iránt haj­landó, de az ellenfél érdemeit méltányolni tudó nagykárolyiaktól. Nem szabad megfeledkeznünk Spira Béla játékbiróról sem, ki pártatlanságával mind­két csapat s a közönség teljes megelégedé­sét vívta ki magának. A mérkőzés 3—400 főnyi közönség előtt folyt le tikkasztó hőségben. A játék lassú, nehézkes tempóval indul. Sehogy se találja meg az általunk már megszokott jó formáját Ridwal István kapus sem, fogásai bizonytalanok, kiadásai gyen­gék. Ez az oka, hogy a 12. percben a nagykárolyiak a vezető, de az egyetlen goaljukhoz, jutnak. Ettől kezdve mind érde­kesebb s hevesebb lessz a játék. A zilahiak a csorbát kiköszörülni, a károlyiak a má­sodik goalt megszerezni törekszenek. A 15—16-ik percben bal habunk megsebesül, kiáll s nélküle játsza csapatunk a hátralevő félidő részét. A csatársor által előre tolt labdát a bal összekötő Ozsváth Zoltán, egy hirtelen mozdulattal az ellenfél kapujába dobja, melyet a kapus nem tud kivédeni. Nehány perc múlva követi ezt a második goal, melyet Konkoly lőtt. Közben ugyancsak erős munkát okoznak a károlyiak kapusunk­/ésík, T ÍZLÉSES M JÓ MUNKA jíjs \\%IRSEOTKÉP£SSÉcJ3r// va wi&puj# II EZÜST ÉREMMEL ÉS OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE ! ­--------------­Fog- és gyökérbuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek el­távolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: .: :: YALVKA AITAL, vizsgázott fo^tcclinikiii. \\ KERESKEDELMI ÉS IfiARKAMARAy V KITÜNTETŐ ÉRME^ képességeit néhány órára a minisztériumban igénybe vettem s igy ő csak a késő déli órák­ban szabadulhatván ki, magam fogom asszo­nyom, hazakisérni. — Erre az ott veszteglő autójába felsegítvén a szép asszonyt, elro­bogtak. Útközben előadta a miniszter, hogy Kerekes tanácsos kitűnő képességeit akként óhajtja ho­norálni, hogy a megüresedett pénzügyigazgatói állásra kinevezi, a kinevezési okiratot még ma kézbesitteti, két hónapon belül pedig osztály­tanácsosi rangban a minisztériumba rendeli be. Búcsúzóul a miniszter még ezeket intézte a szép asszonyhoz: — Még egy harmadik előléptetésben is kí­vánom részesíteni a tanácsos urat, de ennek részleteiről majd akkor fogok nyilatkozni asz- szonyomnak, ha majd budapesti tartózkodásuk alkalmával engem abba a helyzetbe juttat, hogy erről értekezzünk. A szép asszony, ki ekkorra már teljesen régi elemében volt, diplomatikusan hallgatott, nem akarta távolról sem a hatalmas ur eddigi jóakaratát eljátszani. Elváltak. IV. Délben Kerekes rosszkedvűen ebédelt a bu­dapesti rokonoknál. — A miniszternek más embere van a pénz­ügyigazgatói állásra, kár volt a sok költségért! Mariann asszony Csak vigasztalja, nem kell türelmetlenkedni. Csöngetnek. Kerekes majd leül a nagy ámulattól. « Kineveztek ! Valószínűleg elismerőleg refe­rált a tervezetre adott véleményemről az osz­tálytanácsos ! Csekis igy érhetem meg a kegyel­mes ur döntését! — Valószínűleg — felelte szemlesütve és hamiskásan Mariann asszony. V. Nagy feltűnést keltett a kinevezés a pénz­ügyigazgatóságon, de teljes volt a felháborodás, midőn másfél hónap múlva Kerekest osztály­tanácsosi ranggal a minisztériumba rendelték. — Ördöge van — mondogatták. — Meglátod Mariann — szólt Kerekes im­már ittasan a dicsőségtől, — három év múlva méltóságos asszony leszel; csak maradjon meg a miniszterünk addigra. Mariann asszony szive és becsülete ellen­ben igy szólalt meg belülről: „Nem lesz har­madik előléptetés, nem leszek méltóságos asz- szony. Bárcsak minél előbb buknék meg a kormány s vele a miniszterünk 1" Nem is hallgatta el Kerekes előtt, hogy: — Bizony meglátod, nem fogsz már többet előlépni! — Eh mit tudsz te ahhoz, ti asszonyok nem érthettek a politikához és a hivatalhoz. Ha már egyszer osztálytanácsos lettem ilyen fiatal létemre, úgy most már hivatalból ke^ 1 előlépnem a megasabb fizetési osztályba. Marian nem erősködött, asszonyi tisztes­sége már lezárta férje karrierjét. VI. Az évek bizony múltak. Kerekes nem lett miniszteri tanácsos. Mariann pedig folyton bújja az újságot, a politikát különösen. Egy­szerre csak nagy örömmel olvassa férjének az ebédnél: „A szélső párt pucscsa fényesen be­vált, a kabinet beadta a lemondását, melyet a király már el is fogadott . . .“ — Hát te ennek örülsz, no szép ? ! — No nem, tudod csak úgy, én nem értek a politikához, járatlan vagyok . . . Két hónap múlva az uj miniszter Kerekes osztálytanácsost, mint a legkiválóbbak egyikót, miniszteri tanácsossá nevezte ki. — No látod, te kis hitetlen, hogy nem volt igazad, mikor azt mondtad, hogy nem lépek előre . . . A szép Mariann asszony pedig szerelmes csókokkal borítva el az ő negyvenkét éves mi­niszteri tanácsosát, igy válaszolt urának : — Ha nem is volt igazam, de azért nem hibáztam ! Igaz, hogy ezen szavait csak ő és a kegyel­mes urak egyike érthette meg. Gazdik Róbert,

Next

/
Oldalképek
Tartalom