Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-09-03 / 36. szám

6 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE TOODERN RUHAFESTÉS \AT{ ITT\ I CT D D 7\ ! GALLÉROK QŐZMOSÁSA BÁRMILY PIVÄTSZIN RE í\r\J I A J L K K ML tükörférmyel hófehérre. Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett). A Kenderes-utca kinyitása. Vasárnap d. lelőtt a várös képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tart', melynek egyetlen tárgya a Kenderes-utca megnyitásának a kérdése. Ta­lán egyetlen utcája ez a városnak, melynek kijárása nincs. Az odávaló lakosság már több Ízben kérte az utca megnyitását, most talán sikerülni fog ezt a kérdést is megoldani. A varos részéről csak kévés áldozatot kíván ez az'ügy, melyet meghozni kötelessége a vá­rosnak. Az uj csanálosi postamester, a nagy­váradi m. kir. posta- és távirda igazgatóság Peifer György csanálosi lakost csanálosi posta­mesterré kinevezte. A kölese—zsarolyáni és Kölese—turist- vandii törvényhatósági közutaknak házi keze­lésben leéndő kiépítését a kereskedelmi mi­niszter elrendelte. A jelzett útvonalak építését a jövő hó első felében már megkezdik, Máriavölqvi VÍZ krista,tiszta- kellemes---- — zamatos. Sz abad a nagysomkuti vonal. A nagykároly—nagysomkuti vasút forgalmi aka­dállyá, melyet az árvíz idézett elő, a múlt hó 16-án szűnt meg. Ez idő előtt öt héten át csak átszállással lehetett közlekedni, a teher szállí­tás pedig teljesen szünetelt. Alig állott helyre a forgalom akadálytalanul; a múlt hó 20-án este újabban kiöntött a Berszó patak és Nagy- fentös—Nagysomkut között a töltést újra át­törte, minek következtében a vasúti közlekedés lehetetlenné vált. Másnapon délután 5 órára helyreállították a töltést, de szerencsétlenségre este 7 órakor újabb felhőszakadás volt és az éppen bevégzett munkát teljesen elsodorta, melyet egész éjjel nagy munkaerővel sikerült a múlt hó 22-én déli órára helyreállítani, úgy, hogy a forgalom ismét helyreállott. A katonák emlékkeresztet kapnak. Az 1912. és az 1913. éveket nem oknélkül mondják háború éveinek ; méltó megörökítésük­képpen Ő felsége legfelsőbb elhatározásával „emlékkeresztnek“ nevezett olyan szolgálati jelt alapított, melyet az 1912—1913-i krízissel összefüggő különös katonai rendszabályok al­kalmából a cs. és kir. közöshadsereg, haditen­gerészet, a m. kir. hondvédség, csendőrség, pénzügyőrség, határrendőrség és az áll. erdé­szeti személyzet, valamint az önkéntes egész­ségügyi ápolás személyzetének az illetékes pa­rancsnokságok által kijelölt egyénei kapnak. A tényleges katonai szolgálatban levők az emlék­keresztet ünnepélyes módon, azok pedig, akik időközben szabadságolást nyertek, illetékes közigazgatási hatóságaik utján kapják meg. Dohányelárusitás elárusító nélkül. A vasúti indóház hatalmas előcsarnokának baloldali szegletében dohány és szivar elárusító hely van, illetve ezt hirdeti a felírás. Valószínű, hogy a felírás igazat is mond, lehetne ott kapni a közönségnek dohánycikkeket, — csak volna a ki kiszolgálja. Ismételten előfordul, hogy hiába keresi a közönség az elárusítót, mert az nem tartózkodik ott s végre is a tü­relmes utas türelmét veszítve bosszúsan hagyja el az elárusító helyet, hogy tájára se menjen újból hiába. Ha az utas a vasúti szolgáktól kérdezősködik az elárusító után, rendszerint ezt a lakonikus választ kapja: „Tudja az ör­dög, hol van!“ Hát vagy legyen az indóház- nál dohányelárusitó hely elárusítóval, vagy tá­volítsák el az elárusító helyet, aminek igy, a mostani viszonyok között, igazán nem sok ér­lelnie van. láncvizsga. ZelingerÁnéstér, ki mint egy 50 1 legélőkelöbb itrr'gyermekét meg­lepő szép eredménnyel képezett ki a; táncművészeire, f. hó 6-ári,; szombaton a „Polgári Olvasókör“ tánctermében este 7 órai kezdettel, színpadon bemutatandó különféléd' ínüvésiies '• tafrcék bemuta- í tásával tartja meg tánevizsgáját. Ez alkalommal sok bájos urj . Ipiyiykii gyö­nyörű láncokat fog lejteiii, \if. »tv, szer- péitió# Rózsa tündér, virág tánc, több­féle művésziesen betanított riiagyar táüco- j kát stb. Az úri körökben város szerte igen nagy a táncvi.zsga iránt az érdek­lődés. Football. Fiatal, törekvő football-csapa- j tunk a szatmári és debreceni csapatok után augusztus Jtó. 31j-én a 1Ziiahj.;Atiéfikái; Clubbal, mérkőzött, Á mérkőzésinek ... végre az idő is i kedvezett. Sőt tekintve, hogy a zilahi csapat korai hazautazása miatt a mérkőzést mar fél 4-kor kellett kezdeniök,. tűzésen sütött le rájuk a nyári nap sugára. A nagykárolyiak játékán meglátszott, hogy 2—3 jobb játékos helyét kevésbbé gyakorlottak töltötték be s igy 3:1 arányban a „Zilahi Atlétikái, pub “-bal szem­ben alul maradtak. A játékosok általában dü-, hősen játszottak s véletlenül rúgták és buk-1 tatták egymást. A nagykárojyi kapus egy ol­dalába kapott rúgás miatt mii>t egy tíz percre kiállott, egy- zilahi harcos pedig boka rúgás! miatt csak segítséggel tudott a vonatra fel­szállni. A zilahiak erősebb legények voltak s kapusuk kitűnő. A jobb eredményt ennek köszönhetik. Különösen a második félidőben a mieink folyton az ellenfél kapuja előtt har­coltak. Ha a jó goal rugói nem hiányzanak, győzelem bizonyos.-Közönség több is lehetett volna. Viszont a Sportegyésület gyakrabban rendez mérkőzést, mint kellene. Kevesebbet, de — jót! Postakocsi és parasztszekér karam­bolja. Nepp Ferenc, a nagykárolyi postako­csik vállalkozója, panaszt tett, hogy a leg­utóbbi piac-napon Spitz Rudolf börvelyi la­kos kocsijával olyan erővel hajtott neki egy: postakocsinak, hogy annak rudja eltört. A ka- i rambol a Deák-téren, a Jakobovits-féle üzlet előtt történt. Ki legyen a kereskedelmi kamara elnöke ? A debreceni kereskedelmi és ipar­kamara elnökségétől vettük az alábbi levelet: „A nyíregyházi ipartestület megkeresése a ka­mara leendő elnökének az iparos osztályból való választása érdekében mozgalom indítása iránt. — A kamara illetéktelennek s okadato- latlannak találja a nyíregyházi ipartestületnek a kamara legsajátabb belügyeibe való beavat­kozási kísérletét. A kamara életének rendjét törvény szabályozza, a törvény gondoskodik arról, hogy kiket ruházzon fel az elnökválasz­tások jogával s azok, akiket a kerület érde­keltsége e jogok gyakorlására tagokul a ka­marába beküld, mindenesetre képesek arra, hogy jogaikkal szabad meggyőződésük szerint külső befolyásoktól menten éljenek.“ yjjr természetes égvényes ----- savanyuviz a legolcsóbb Sz inházi Újság. Ezen a címen uj szín­házi hetilap indul meg a fővárosban, amely az egyetlen irodalmi nívón álló szinházi lap lesz. A lap főszerkesztője: Lux Terka, a kiváló Máriavölgyi----------------------’------------------------------------------­Ír ónő, akinek' pompás regényével kezdqflí'k a'Z első szám. A „Színházi Wjság“' felelős szer" kesztöje Rév Béla, t;irss?erkesztő Doby Andor Mellettük és,velük az, újságírás és az 'irodalom legkiválóbb művelői írják a lapot. A. Színházi Ujsqg’ szórakoztatója és mulattató ja akar lepni minden családnak és háznak. Hétröi-hétre képi­ben és irásbán hozza az uj darabok Bemuta­tását, a főszereplőket^ egyes jeleneteket, szóval mindazt, ami a közönségét érdekli. Behatol a kulisszák mögé és annak kedves és bájos <,titr kait Tölfedi olvasóinak. Nagy tért szép, á. lap a vidéki színházaknak és annak eseményeit min­dig soron tartja. Előfizetőinek,, rendkívül sok: kedvezményt nyújt. Ingyen kottamelléklet és gyönyörű színnyomású mümellékiet- lesz, csa­tolva már az első számhoz is. — Előfizetői az előfizetési szelvény ellenében féláru jegyet nyernek mindazon matinéira, amelyeket a lap úgy a fővárosban, mint a vidék nagyobb vá­rosaiban rendezni fog. — Rejtvény és címpá­lyázatai a legnagyszerűbbek és rendkívül érté­kesek. Előfizetési ára egy évre 8 K, félévre 4 K, negyedévre 2/40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Király-ü. 106. Mutatványszá­mot küld a kiadóhivatal. Máriavölgyi víz Kerekes Ödönnél Kaufmann Jakab fia uraknál A bácskai jókedv. Bácsbodrogmegye lesz Magyarország legre­gényesebb földje. Itt esznek isznak nagyokat az emberek, itt lekelik meg széles jókedvükben a nagybőgőt, vagy a mulatópajtás fejét és itt járatnak egymással áprilist még olyankor is, a mikor a nyarat tapossuk. Mert efféle történt a minap egy gazdag bácskai nagyközségben. Egy reggel arra ébred a község patikusa, hogy nagy gyermeksereg álldogál a haza előtt, s a hogy a boltot kinyitotta, csapatostul ömlőitek befelé a gyerekek. — Valamennyi lepkét hozott. — Tele volt a kezük, meg a kalapjuk lepké­vel. — Nagy fagattásra kiderült a valóság: valaki azt hiresztelte a gyermekek közt előző nap, hogy a patikus minden lepkéért egy krajcárt fizet. A patikus -eleinte türelmesen küldözgette el a gyerekeket, de aztán amikor a szomszéd falvak gyermekei is tolongva jártak búcsút a patikába, kezdte unni a dolgot. — Azt rögtön gondolta, hogy ezt a tréfát csak a főbíró csinál­hatta vele; gondolt tehát egyet és igy szólt a gyerekekhez : — Igaz csakugyan krajczárjával veszem a lepkét, de jól tudjátok, hogy apátok is csak passzussal adja el a lovat, menjetek a főbíró­hoz és kérjetek tőle — lepkepasszust. Most aztán a főbírón volt a mérgelődés sora. Százával mentek hozzá a gyermekek lepke­passzust kérni. De nem azért bácskai ember a főbíró, hogy a tréfát magán hagyja száradni. Mivel a határban a mezei egerek mód nélkül elszaporodtak, a következő ravasz mondókát intézte a gyerekekhez : — Adnék lepke-passzust fiaim, de nem engedi az alispán. Nem is lepke kell már a patikusnak, hanem mezeiegér. Abból akar ő hideglelés ellen port csinálni. Fogjatok mezei egeret, a patikus 10 krajcárt füzet darabjáért. Egérre már én is tudok passzust adni. — Nem fizet ám a patikus, — vélte egy kis parasztfiú. Ha nem fizet, bocsássátok el a patikába Kapható villanyszerelési üzletekben, víllanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MŰVEK-nél, Budapest. VI... Teréz-körut 36. GylF-utflH 13, A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75% árammegtakarüás

Next

/
Oldalképek
Tartalom