Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-01-22 / 4. szám

4 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE kodik a szöveghez, bár azon is erősen meg­érzik a Strauss-ötletesség. A társulat minden igyekezetét belevitte az előadásba. Jókedvűen mókáztak, civakodtak és táncoltak, de azért jóformán mindenkin az a hangulat látszott, hogy ők maguk is szeretnék, ha már vége lenne a zenés ügynek. Csáky Antal énekelte az obiigát tenort. Szinte lehetetlenség tőle jobbat várni, mint amit adott, hiszen ez a színész nap-nap után ott van a színpadon és mindig vezető sze­repben. Partnere Füzes Lenke volt; rajta látszott meg leginkább az unalom, ezzel szemben ki­vételesen igen csinos toilettet mutatott be. Nagyobb szerepet játszott a Neményi-pár. Egy ügyes, formás „kis barátnőt“ alakított. A jókedvből ő adott a legtöbbet. Neményi Lipót, a büszke Artois Henri gróf, úgy látszik elfe­ledte, hogy frakkhoz nem szokás oldalzsebes nadrágot használni. Az előjátékban levő csókjelenetet elég si­kerrel énekelte Juhos Margit, csak több gon­dot fordítana az öltözködésére. Csengeri, Kun, Zöldi Hermin és Pelsőczy egészítették ki az együttest sok igyekezettel. A közönség hangulata langyos volt. A piros bugyelláris. Vasárnap este az ezidei színházi idény első népszínmű-előadása volt. Az előadó színészek igyekezete nagyon köze­pes eredményt termelt, ügy látszik a színtár­sulat nincs népszínműre berendezve. A legjobb alakítást aránylag még N. Szelényi Ilonka és Gáspár Jenő produkálta. Bár Török Zsófi és Peták János szinte fogalommá kövesedett alak­ját halovány színekben láttuk. Bay László Csil­lag őrmestere egészen elhomályosult. A közön- j ség ennek dacára hálás volt s mulatott is. Lili. Szinte akaratlanul Hegyi Aranka jut eszünkbe, valahányszor Herve bájos operettje kerül színre. Hiszen a Lili volt az ö legszebb, legnagyobb diadala. Ezzel a hangulattal ter­mészetesen nehezen lehet felemelő véleményt mondani a hétfőn este, betegség folytán, hir­telen előrántott előadásról. Az énekes társaság különben is nagyon igénybe van véve s így nem is csoda, ha az előadások kissé színtele­nek. Szigethy Irén különben bájosan játszotta meg Lilit, partnerén, Csáky Antalon, erősen látszott a kimerültség. Az öreg báró és a nagy­bácsi szerepében Lrnyei János és Gáspár Jenő produkáltak elfogadható alakítást. A közönség érthetetlen módon gyengén lá­togatja az előadásokat. (km.) Füzes Anna szatmári szerződtetése. A tár­sulat drámai szendéje: Füzes Arina, mint ér­tesülünk, Heves Béla szatmári színtársulatához szerződött az őszi idénytől kezdve. A társulat drámai tagjaira mindenesetre érzékeny veszte­ség Füzes Anna távozása, mert az ő egyéni­sége igen figyelemre méltó, értékes, s még növekvő drámai anyagot fed. A Góth házaspár Nagykárolyban. Neményi Lipót, színtársulatunk igazgatója, e hó végére három előadásra vendégszereplésre lehozatja a a fővárosból a Gót házaspárt. Ha a kitűnő müvészpár a meghívást elfogadja, úgy Nagy­károly közönsége három oly estélyben gyönyör­ködhetik, milyenben nem mindig lehet része. polgáriskolai tanár „Az állatok alkalmazkodása, a környezethez“ (létért való küzdelem) címmel fog felolvasni. Ilosvay György halála. Megdöbbentő hir kelt villámgyorsan szárnyra a hétfői napon. A hír Budapestről érkezett, mely szerint Ilosvay György, a vármegye alispánjának fia ott hir­telen meghalt. Ilosvay Aladár alispán és neje azonnal a fővárosba utazlak szerencsétlen gyermekükhöz. A halál okát nem sikerült meg­tudnunk. Beszélnek véletlen szerencsétlenség­ről, párbajról és végül öngyilkosságról. Bár­melyik fog igaznak bizonyulni, egy, a megdönt­hetetlen, halál az megmarad. Bartók-iinnspély Erdődön. Az erdődi kaszinó emléktáblával szándékszik megjelölni Bartók Lajosnak, a neves poétának és publicistának, a Petőfi Társaság megalapítójának szülőházát Erdődön. Mint értesülünk, az emléktábla el­készült, egyik fiatal művészünk, Somló Sárika, a Nemzeti Színház volt igazgatójának tehetsé­ges leánya készítette el. Ugyan ö faragta Bar­tók Lajosnak a kerepesi temetőben levő sír­emlékét is. Az emléktábla leleplezése tavasz- szal lesz ünnepség keretében, melyre hivatalo­sak lesznek a Petőfi Társaság, a vármegye es az irodalmi egyesületek. Uj orvos városunkban. Dr. Scheiner Tibor orvos városunkban telepedett meg és megkezdette orvosi működését. Felmentés. A földmivelésügyi miniszter Mándy Zoltán vármegyei közgazdasági előadót ebbeli teendői alól felmentette és neki eddigi munkásságáért köszönetét fejezte ki. A Polgári Olvasókör táncmulatsága. A helybeli Polgári Olvasókör február 4-én nagy tombolával összekötött táncmulatságot rendez. A tombolán mintegy 200 szebbnélszebb, prak­tikus tárgy kerül kisorsolásra. Egy tombolajegy 60 fillér. A táncrendezést Borody Dezső dr. és Reök Béla vállalták magukra, akiknek agilitása garancia arra, hogy ez lesz a szezon egyik legsikerültebb mulatsága. Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. A meghívók még e hélen küldetnek szét. MáríaVÖigyi VÍZ faraktara Kerekes Ödönnél ! Kaufmann Jakab fia uraknál HÍREK. Személyi hir. Debreceni István kir. ta- j nácsos városunk polgármestere állapotában a javulás állandóan tart. A polgármester hétfőn vagy 19 percet már a hivatalban töltött, de kezelő orvosa még nem engedi meg, hogy hivatalos teendőket végezzen. A Kölcsey Egyesület legközelebbi szabadli- ceális előadását folyó hó 25-én szombaton, d. u. 6 órakor tartja, amikor is Sarkady Sándor A taanádi közjegyző halála. Tasnád társadalmának gyásza van. A város köztiszte­letben áLlott közjegyzője : Sántha Dezső életé­pek 70 ik évében elhalt. Halálát elsősorban felesége: özv. csiktusnádi Sántha Dezsőné, született Tarcali Lenke, gyermekei György, Evelin, Irén : veje ; dr. Dávid István és menye : ludányi Bay Leona gyászolják. Ezenkívül nagy és előkelő rokonság, amelynek ágai Nagyká­rolyig is elnyúlnak. A gyásszertartás e hó 21-én volt, melyután örök nyugalomra helyezték az értővisedi tanyán levő sirkertben. Érendróden az Országos Szabadoktatási Tanács által országosan tervezett ismeretter­jesztő téli felolvasó illetőleg előadó estélyek is megkezdődtek a múlt év decemberében. Ezen estélyeken Csutoros Albert ref. lelkész, Szaleczki Miklós áll. isk. igazgató-tanitó, Pruner Mihály áll. isk. tanító oktatták a hall­gatóságot ismeretterjesztő előadásaikkal, mig a komoly tárgyat egy-egy iskolás gyermek vidám szavalata váltotta fel. Csutoros Albert ref. lelkész „Vallás erkölcsi életről“, „Pénz drágaságról“ tartott szabad előadást. Szaleczki Miklós áll. isk. igazgató-tanitó „A tüdővész“, „A háború és annak borzalmairól“ Prunár Mihály áll. isk. tanító „A könyv meg a vasút“, „Á gyufa keletkezése és gyártásáról“ tartot­tak szabad előadást, mely előadásokat min­denkor szép számú közönség hallgatta. A nagykárclyi pénzintézetek köz­gyűlése. Lázas tevékenység uralkodik most a takarékpénztárak hivatalos helyiségeiben, j Készül a mérleg. E héttől kezdve a következő sorrendben lesznek közgyűlések: a „Nagy­károlyi Hitelbank r.-t.“ f. hó 26-án, a „Nagy­károlyi Takarékpénztár-Egyesület1' f. hó 28-án, a „Központi Takarékpénztár r.-t.“ f. hó 30-án, a „Fillérbank mint Szövetkezet“ f. évi február hó 2-án, a „Közgazdasági Bank r.-t.“ február hó 2-án tartják évi rendes közgyűlésüket. Az intézetek évi mérlegeit lapunk legközelebbi számában részletesen ismertetjük. Szatmárvármegyei uj törvényhatósági bizott­sági tag. Kismajtény községben e hó folya­mán megtarlott megye bizottsági tagválasz­tás alkalmával Egeli Mihály roplonyi tanitó választatott meg. A Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület igazgatósága volt szives múlt évi nyereményé­ből az orth. izr. elemi iskolának 10 koronát juitatni, melyért ezúton is hálás köszönetét mond. Nagykárolyban 1913. jan. 20-án. Kauf­man Dezső iskolás/, elnök, A Katholikus Legenyegylet tánces­tély®. Vasárnap este vette kezdetét az idei farsang hivatalosan is. A nagykárolyi legény­egyesület rendezte ugyanis uj helyiségeiben táncestélyét. A sikerült táncmulatság egész hajnalig tartott. A jelenvolt hölgyek névsorát itt közöljük: Asszonyok: Görög Józsefné, Orosi Istvánné, Torna Istvánná, Akkermann Jánosné, Szedlák Lajosnó, L íb >y Dánielné stb. Leányok: Mihályka Mariska, Kínál Teruska, Leib Teruska, Lőrincz Erzsiké, Lőrincz Mariska, Reszler Erzsiké, Hebe Juliska, Torna Margit, Pfaff Teruska, Seffler Husira, Pakocs Vilmácska, Rencz Emmuska, Rencz Mariska, Takács Ezsike, Zámbó Annuska, Gindele Teruska, Vachtor Emmuska, Vachter Erzsiké Vachter Mariska, Tézer Erzsiké, Pósz Mariska, Kínái Mariska, Rencz Erzsiké, Lőrincz Rózsika, Altfater Teruska, Makari Erzsiké. Közszemlére kitétel. A hegyközség 1912. évi zárszámadása es azt jóváhagyó 1—1913. évi Kgy. sz. határozat január 24-től bezárólag február hó 7-ig a városi számvevő hivatalban közszemlére kitétetvén, miről az érdekelt bir- lokosság azzal értesittetik, hogy hivatalos órák időközében a zárszámadás és határozat betekinthető és az elleni észrevételek Írásban beadhatók. Nagykárolyban, 1913. január 19-én. Hegybíró. Radványi Dezsőt körözik. Ismert alakja volt a városnak Radvanyi Dezső az álfestőinüvész. Temérdek hiszékeny nagykárolyit csapott be a művész ur. Legutóbb az ungvári rendőrségnek volt némi számolni valója vele, de miután valahogy az ügyet elintézte, szabadon bocsátot­ták. Tartózkodási helye most ismeretlen. A nagykárolyi rendőrség köröző levelet adott ki ellene. Nagykárolyban letartóztatott szerb kém. Nevezetes eset fordult elő vasárnap Nagykárolyban : a cirkáló csendőrség egy gya­nús idegent figyelt meg, s végül mikor igazo­lásra szólították fel, s az idegen kellőképen igazolni magát nem tudta, a római katholikus templom elől a gyanús idegent beszállították a csendőrségi laktanyába, Itt midőn erősebben szemügyre vették, azt észlelte a csendőrség, hogy az idegen, valószínűleg megtévesztésből, olyan hajtincseket ragasztott fel magának, ami­nőt az orthodox izraeliták szoktak viselni. Mi­dőn azután keresztkérdések alá fogták, meg­állapították, hogy ö szerb kém. Erre azután vasra verték és egy fél óra múlva — felakasz­tották. Ez a hir volt hétfőn, kedden elterjedve a városunkban. Természetesen utána jártunk a dolognak és megállapítottuk, hogy az egész egy pompás — kacsa. Az uj gör. kath. magyar püspökség. A görög katholikusok országos bizottsága állást foglalt az uj püspökségnek Nagykárolyban leendő fel­állítása mellett. Azt hisszük, hogy ez a hir megyeszerte örömet kelthet. Most még Róma és a kormánynak hozzájárulása szükséges, a mi nemsokára meg lesz. A legközelebb össze­hívandó rendkívüli vármegyei közgyűlés külön­ben szintén foglalkozni fog evvel a tárgygyal. Mindennemű ruhanemüek, csipkék’ felöltök, függönyök, térítők, sző­nyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! Haúffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kőlcsey-utca I. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59. Bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek r

Next

/
Oldalképek
Tartalom