Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-07-23 / 30. szám
3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE ■ S^S Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, teritök, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! Haöffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59. mm Bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek tos kilátásba helyezi önmagának a leghíresebb nyaralóhelyek egyikét. — „Nem tudom még“ — a gyámoltalanság jele; „Még nem határoztunk“ — vétkes gondatlanságra mutat. A tisztességes embernek már februárban tudnia kell, hogy hol fog elbújni a nyár heve elől. (Még akkor is, ha. mint pl. az idén „nincs sem nyár, sem kikelet“ pardon sem nyár, sem hőség!) Ha eziránt nincs tisztában, akkor „micsoda ember ?“ Legboldogabb még az, akinek egy jó máj - betegsége van. Azt mindenki igy szólítja meg: „Hol nyaral ön az idén ? Persze, Karlsbadban... Az ön mája . . . mhm.“ A szegény flótás szeretné ugyan egy negyed órára elfelejteni a má ját. De nem lehet. A minden szellem, minden társalgó képesség híjján levő jó barátok emlékezetébe hozzák. Mert ők szerelnek beszélgetni és ne.ii tudnak másról, mint a nyaralásról. De az ilyen ember legalább nem kénytelen felelni. .A kérdő maga is kitalálja Karlsbadot és aztán abba hagyja a fürkészést. Most pedig előkerül a sztereotip: Ön még itthon van ? Ami vagy valamely mentegetődzéssel, vagy mint föntebb mutattuk, kötekedéssel végződik. De se baj! A „társalgás“ meg volt. Szeptemberben aztán változik a formula, — majd azt Írtam, hogy az „ischli formula“. Szeptembertől késő októberig minden embert azzal szólítanak meg: hogy „hol voltak önök az idén?“ Ez aztán már kritikus. Ezzel a kérdéssel szemben már szint kell vallani. Nincs menekvés. Tavaszkor, mikor a nyaralás fanatikusai még csak a tervezgetés zsenge korát élik, lehet habozni, bizonytalankodni, mérlegelni, válogatni. Az ember akkor még ötöl-hatol, amint kedve tartja és a kérdező engedi. De őszkor már minden közbecsülésre igényt tartó embernek befejezelt tényekkel keli előállania: számolnia kell eltöltőit napjairól; semmi kitérés többé meg nem engedhető. Mikor azt kérdik, hogy „hol volt ön?“ — nem lehet azzal felelni, hogy „nem tudom még!“ Az őszi hónapokra tehát minden komoly férfiúnak és tekintésre vágyó asszonynak el kell készülnie egy j elmúlt nyaralással. Különben a-csodálkozás, a ! sajnálat, a szánakozás tárgyává lesz, ami pe- i dig nem kellemes. Ősszel minden ember fegyverkezzek fel azzal, hogy valahonnan hazajött, I mert máskép nem fogják neki elhinni, hogy — itthon van! Arató mulatság. — A Katholikus Legényegyesület napja. — Vasárnap tartotta meg a. helybeli Katholikus Legényegyesület aratómulatságát. A mulatságot, amely este 9 órakor kezdődött, megelőzte a szokatlan f< nyü felvonulás. Már reggel 7 órakor az egyesület épületén 2 zászló jelezte a nap esemenyet. Délulán 2 órakor gyülekezett a rendezőség az egyesület helyisegebe, hova 3 órakor egymásután érkeztek a szekerek, melyekkel a kaszások elindultak p, marokszedő lányokért. Négy órakor megeredt az eg csatornája és bizony a már felvirágozott szekereket eresz alá kellett állítani. Midőn az eső délután 5 órakor megcsendesült, egymásután gyülekeztek a szebbnél-szebb arató párok az általuk feldíszített szekereken az egyesület helyiségébe, ahová fél 6 órakor a 15 tagból álló igazi magyar népviseletben felöltözött lovasok is megérkeztek. Kevéssel fel 6 óra után elindult a menet a földes ur lakására, a Kaplony és Ágoston-utcán át, melyet vezetett 13 lovas lobogókkal, ezután az egyesület zászlóját vivő szekér, s az elnökök kocsija következett. A menetet 2 lovas zárta be. Fézer János földes ur lakásán VacRter Mariska gyönyörű csokorral a kezében üdvözölte a földes urat és kedves nejét a következő beszéddel : Szeretett Földes Urunk ! Midőn az idei aratás szerencsés befejezését ünnepeljük, a leghálásabb köszönetünket fejezzük ki, hogy nekünk, kik most kedves hajlékában megjelentünk, munkát adott és igy biztosította egy évi kenyerünket. Fogadja Földes Urunk legcsekélyebb ajándékunkat e virágcsokort, mely buzakalászok- ! kai van ékesítve a legnagyobb örömmel. Mi, mint szegény munkások nem vagyunk abban a helyzetben, hogy erőnket meghaladó nagyobb ajándékot nyújtsunk, amiért szives volt munkát adni. Azonban, ha megkívánná, ! hogy szebb dologgal kedveskedjünk, vegyen magának egy kis fáradságot és tüntessen ki I bennünket azzal, hogy munkásaival tölti a mai napot. Jöjjön el velünk egy kis seta- ! kocsizásra — kepzeletileg a városba a mező ! helyett — tekintse meg a még napokkal ezelőtt aranykalászokkal ringatott földjét s látni fogja, hogy vállalkozásunknak derekasan megfeleltünk. Derekasan, szorgalommal dolgoztunk, mint a hangyák. Gyűjtöttük a markot, kévékbe kötöttük, melyek most már keresztekbe várnak reánk, hogy a Földes Ur rendelkezése szerint gépekkel kicsépeljük és ! a magtárba szállítsuk. Én, mint a marokszedésre még gyenge leányka, nem szedtem markot, csak kisebb munkát végeztem. A jelenlevő társaimat a hőség idején hol borral, hol vízzel itattam, i kinálgattam, s mig ők a rendet vágták és a markot szedték, én a korsóval, kulacscsal állandóan köztük voltam, s munka közben, mintegy lelkesítőén megkezdtem a nótát. Bőség, megelégedés, béke és boldogság legyen szeretett jó Földes Urnák és kedves Nejének munkaadásukért jutalmuk ; érezzék magukat az egész világban, az egész életen át oly kellemesen, ahogy mi érezzük magunkat környezetükben, vendégszerető házuknál. Szeretett Földes Urunkat és áldott jó Feleségét az Ég sokáig éltesse ! A beszédre az ünnepelt válaszolt, majd Tihanyi Béla elnök beszélt. EZÜST EREMMEL ES OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE! Fog- és gyökérhuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek eltávolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: .: :: VALIIRA AiTAL, vizsgázott fogtechnikus. van összezsúfolva s ennek folytán a családi drámák és házasságtörések száma is óriás, de mégis úgy látszik, ez a legmegfelelőbb, mert ez fejlődött ki általános szokássá. A ruházkodásban is sokáig ragaszkodik a kivándorló a hazai szokásokhoz s csak lassan- kint kezd hozzásimulni az amerikai viszonyokhoz. Ottis fekete ruhában, rövid zekében jár, csak a csizmanadrág helyett vesz tel panta- lont s a csizma helyett cipőt. De a ruházkodásán mindig meg lehet ismerni azt, hogy idegen, mert színes ruhát, sárga cipőt, hosszabb felöltőt csak hosszu- hosszu amerikai időzés után hajlandó magára venni. A legtöbben azonban a bajuszukat, — amire itthon olyan büszkék, — levágatják s nyírott bajuszt hordanak, hogy amerikaiaknak lehessen őket nézni, ami reájuk a munkavállalásnál némi előnnyel jár. Legkonzervativebb a kivándorló magyarban a gyomra. Az ételek kiválasztásában és elkészítésében az alkalmazkodásnak halavány jelei sincsenek meg. Nem lehet az alkalmazkodás szempontjából jelentőséget tulajdonítani annak, hogy a bevándorolt magyar Amerikában több húst eszik, mint otthon evett, mert mindössze csak az történt, hogy az igényeit, amelyek otthon, is megvoltak s melyeket a drágaság miatt nem tudott kielégíteni, Amerikában ki tudja. De nagy változáson megy át a bevándorló a szeszes italok tekintetében. Amerikában a bor drága és rossz s a sör . is izetlen és egészségtelen, de olcsó s azért ezt isszák; inkább ezt, mint az amerikai munkás italát, a whiskyt. Glevelandban Ohio államban van a legnagyobb magyar kolónia az Egyesült Államok egész területén s azért amerikai Debreczennek hívják, a Clevelandból származó bort aztán az Unió területén lakó magyarok minden indok nélkül hazai bornak tekintik s abban a meggyőződésben s azzal a hittel isszák, hogy hazai vinkót isznak. A bevándorló magyarok nagyobb előszeretettel viseltetnek a szeszesitalok iránt, mint amennyivel itthon viseltettek. Az okát ennek Hoffmann abban látja, hogy a nagy tömegekben együtt élő férfiak számára az ital a legolcsóbb és legegyszerűbb időtöltés. A korcsmárosok magyarok, akik „salon“- nak keresztelik el a csapszékeiket, viszont a magyar paraszt is igyekszik minél amerikaibbnak látszani. Gyorsan eltanulja a „bar“-ban ivó amerikainak sajátságos testtartását, a könyökét kényelmesen rátámasztja az asztalra, az egyik lábát felteszi az egyenesen erre a célra szolgáló deszkára vagy rézrudra és szorgalmasan köpköd. Kötelezőnek tartja magára nézve a sajátságos amerikai vendégszeretet is, a „treatingot“, ami abban áll, hogy mindenki, amint a sor rákerül, megvendégli asztaltársait s igy mindenki annyi pohár sört, vagy whiskyt iszik, ahányan az asztal körül ülnek. Ennek a két szokásnak gyors elsajátításába helyezi a büszkeségét, hogy legalábh ebben a tekintetben már igazi amerikai lett. Az antialkoholista mozgalom nem tud a bevándorló magyarok közt elterjedni. A családi élete a felborulás képét mutatja. Gyakran évekig van távol a családjától, uj viszonyt köt Amerikában, gyakran pieg is házasodik anélkül, hogy első házasságát felbontotta volna, amihez nagyban hozzájárulnak az amerikai papok, akik elhitetik, hogy az amerikai házasság nem is igazi házasság, mert nem az egyház előtt kötik meg s az a köny- nyüség, amellyel Amerikában egy házasságot fel lehet bontani. És a „szabadságot“ is furán fogja fel a kultúrának aránylag alacsony fokán álló magyar kivándorló, mert a „szabadságot“ a férj a megünt feleség elkergetésére használja fel s az asszony is azt hiszi, csak a „szabadsággal“ él, ha elszökik az urától. De megbomlik a viszony a szülő és gyermek között is s a családi életnek ez az elzül- lése az oka, hogy a második generációban már ijesztő arányokat tüntet fel a bűnügyi statisztika a bevándorolt magyarok közt. De két sajátságos körülményt ki kell emelni: az első az, hogy a bevándoroltak közt ugrásszerűen emelkedik a születések száma, ami
