Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-06-11 / 24. szám

4 %(■ 2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ n I OLOZSYÁRI KRISTÁLY GÖZMOSÖ GYÁR Elvállal fehérnemüeket mosni és vasalni, bármilyen női- és férfi-ruhanemüeket vegyileg tisztítani és festeni. Csomagolás és szállítás dijta- o-o lan. o-o Nagykárolyban képviselve: ái kere­kedse által. A törvényhozás nemzeti felségjogának szen­télyébe rendőrközegeivel betör a végrehajtó hatalom s a készülődő okirathamisitás fedezé­sére kihurcolja a népképviselőket. Házszabálysértéssel délutáni ülésre rendeli az igy csonkává tett képviselőháznak párt- többségét. Mozgósítják a miniszterelnök, mint belügy­miniszter által rendelkezésre bocsátott fegy­veres erőnek minden tényezőjét. A közös had­sereg, honvédség, csendőrség, rendőrség szállja meg a fővárost és ostromállapotba helyezi a képviselöházat. A hadrereg szuronyai között hitelesítik a hazug tartalmú jegyzőkönyvet és a többség napirenden kivül felmentvényt ad elnöklő bűntársának. Hamis okirat jogforrásává lesz a nemzet és királyság védelmére hivatott hadseregnek. A rendiségnek korszellemet gúnyoló kivált­ságaiban dőzsölő főrendiház a hamis jegyző­könyv alapján, tudva annak ilyen keletkezését, hozzájárul a javaslathoz, mert biztosra várja a választási törvényből neki jutó viszontszolgálatot. A megtévesztett aggastyán király szentesí­tésével a törvénybe kerül és kihirdettetik az alkotmányos nemzetek történetében példa nél­kül álló visszaélések emléke. Királyi bizalom, kitüntető fejedelmi kegy sugározza körül a merénylőket. Kárba vesz a nemzetnek a törvényhozás tényezőinek alkotmányliszteletébe vetett utolsó bizakodás. Most már rohamosan fejlődhetnek az ese­mények. Rövid egy évnek leforgása alatt eltiporva hevernek egy évezred dicsőséges múltjából reánk maradt ereklyéink. A sajtószabadság lenyűgözve, a gyülekezési jog kigúnyolva. A szólásszabadság és a mentelmi jog eltö­rölve. Kizáratás, pénzbüntetés, kihurcoltatás vár a nemzet képviselőire, akik a törvény által öt évre szabott megbízatásukat a szólás- szabadságnak és mentelmi jognak feltételével, annak tudatában vállalták, hogy jogállamban, közmegbizatásuk tartama alatt még érvényesen keletkezett törvénnyel sem lehetnek szerzett jogaiktól megfoszthatók. (A választójog kijátszása.) Betetőzésül rövid néhány nap alatt meg­szavazták a büntanvává lett csonka képviselő- házban a választójogról, a választási eljárás­ról szóló, immár törvénynek hirdetett javaslatot, amelyben az általános szavazatjognak megcsú­folásával a munkáspolgárságnak millióit kire­kesztik jogaik gyakorlatából, megfosztják jogos érdekeik képviseletétől. A választási eljárásban furfangot furfangra halmoznak. A tömeges visszaéléseknek zsilip­jeit szaporítják, hogy igy szerzett hatalmukat továbbra is fentarthassák. A magyar szent koronának horvátországi területén az alkotmánynak felfüggesztésével a kormány bűneiért a magyar nemzet elleni gyűlöletre izgatják azokat is, akik még hívek az egységes magyar állam kötelékéhez. Most van soron a nemzeti önvédelem utolsó védőbástyájának, a megyei és községi önkor­mányzatnak a Lukácsok által központi kor­mányhatalom jármába való kiszolgáltatása. (Lukács üzletei.) A merényletek fertőjébe merült bűnszövet­ség elérkezett a bünhődésnek előtornácába. A panama miniszterelnöke bírái s a közvélemény itélőszéke elé került. A bizonyítás elől való bujkálásában meg­ingatja a bíróság függetlenségébe és pártat­lanságába vetett hitet, de a felsőbb bíróságnak példaadó Ítélkezésén megtörik a miniszterelnök bünpalástolási kísérlete. Bíróság előtt, nyilvánosan lefolytatott fő- tárgyalásnak eredményeként, köztiszteletben álló férfiaknak eskü alatt tett vallomásai alap­ján kihirdetett bírói Ítélettel igazolva áll előt­tünk a megdöbbentő igazság, hogy Lukács László, mint pénzügyminiszter, a kincstárral kötött szerződések megkötésének feltételeként mil­liókat követéit és kapott a vele szerződő felektől, hogy az államtól igy elvont jövedelmekből kor­mányának és pártjának támogatására és jog­fosztó terveinek végrehajtására vesztegetésekkel többséget toborozzon. A törvényhozási és kormányzati közéletnek érinthetetlen tisztasága szempontjából közöm­bös, hogy hűtlen kezelésnek, vagy lopásnak minősiti-e a büntető törvény Lukács László­nak és társainak bűnét. így is, úgy is a közerkölcsökbe ütközik, hogy a végrehajtó hatalom élén a megbélyeg­zett képviselhesse a magyar királyt. Bűnös visszaéléseinek ragadós példája már is rotha­dást terjesztett a közszolgálatban. Meglepetve értesül róla a nemzet, hogy eskü alatt szolgáló oszlopos állami tisztviselői, a megőrzésükre bízott államérdek iránt tartozó hűségnek megszegésével, az állam erkölcsi és anyagi javainak csorbításában részben tevéke­nyen közreműködtek, részben szándékosan lep­lezték a visszaéléseket. A bünpörnek tisztitó tüzében magától a Lukács-kormánynak volt vallás- és közoktatási miniszterétől a király engedelmével eskü alatt tett vallomásából szer­zett tudomást a nemzet s a közéletünkre figyelő külföld arról is, hogy Lukács László, mint pénzügyminiszter, áruba bocsátotta, vásár tár­gyává tette a királyi kinevezéshez fűzött örökös főrendiházi tagságot. Erkölcsi sülyedésének ilyen fokán minisz­terelnökségi terveinek istápolására megbecste- lenitette a magyar törvényhozást, aljas célok szolgálatábán tőkésítette a magyar királynak egyik legbecsesebb fejedelmi jogát. Egyszerre vétkezett a nemzet becsülete és a király bi­zalma ellen. A bizonyítékok súlya alatt jobb meggyőző­désre jutott bíróság igazságot kereső és erköl­csöt védő feladatának magaslatán nemes pél­dáját adja a magyar biró függetlenségének és pártatlanságának. Megdöbbenve a nemzetre nehezedő kor­mányzatnak végzetes következményeitől, Désy Zoltánt felmenti, megállapítja és kihirdeti, hogy amit Lukács László, a magyar miniszterelnök elkövetett, az erkölcstelen cselekedet volt. A vezér elbukott. A nemzet közvéleménye meghozza majd Ítéletét azok fölött is, akik az erkölcstelenséget vezérüknek elismerték és visz- szaéléseik gyümölcseiben osztozkodtak. (Várpalota.) Határainkon hónapok óta világtörténelmi jelentőségű háború ault. Pillanatokon fordult, s a veszély még el nem múlt, hogy egy európai háborúban vérál­dozattal kell vala tanúságot tennünk királyhü- ségünkről. Az önmagával tehetetlen külügyi kormány­zatunk egyik örvényből a másikba sodorja ál­lamhajónkat. A fejünk fölött tornyosuló ve­szélynek pillanataiban egységes nemzetre is súlyos feladatok várnak. A magyar nemzet mégis izeire bontva, vi­gasztalanul tekint sivár jövőjébe. A nemzeti védelem hadereje meg van bénítva. Az a hadsereg, amelynek újoncait hamis jegyzőkönyv alapján sorozzák, amelynek fegy­veres erejét a kapuink előtt leskelődő külső ellenség szemeláttára a népképviselők kihurco- lására használják, s amelynek meg kell tagad­nia nemzeti nyelvét, lelkesedéssel nem tölt­heti be önfeláldozó hivatását. Aggasztó jelenségek egész sorozata külön is a hadseregre utalja figyelmünket. A napirenden levő kémkedések ijesztő mérveket öltenek. Köztudomásra jutott tények bizonyítják, hogy a nemzet vagyoni áldozatkészsége a had­seregnél kettőzötten kötelező éber gondosság­nak hiányából meg nem engedhető üzérke­désre lett felhasználva. I A honvéd tüzérség még csak csirájában van, s máris kiderül, hogy a várpalotai lövőtér­nek értékén felüli megvásárlásánálidegeneknekjut­tatott vételár címén milliókkal károsodott a kincs­tár, csak azért, hogy a vételnél érdekelt köz­vetítők között, akiknek élén a gróf Tisza Ist­ván testőrségének revolverhöse állott, 459.000 korona, 8°/0-os alkuszdij felosztás alá kerül­hessen. Az ágyugyár felállításánál a gyáriparosok országos szövetségének szakférfia által közzé­tett számítások szerint ismét idegeneknek, a Skoda-gyárnak 16—18 százalékig fokozódó osztalék biztosittatik, csak azért, hogy a rokon­üzemekkel foglalkozó vámterületi akadályokkal küzdő magyar gyáriparunk fennállásában ve­szélyeztessék. A sűrűn felmerülő újabb és újabb jelensé­gek a visszaéléseknek vagy a gondatlanságnak okából rosszul felszerelt Sedánnál, Mukdennél, Csuzimánál és Lüleburgásznál megalázott had­seregeknek sorsára figyelmeztetik a nemzetet és a királyt. Íme a nemzet előtt áll az állampénzen vásárolt többséggel uralkodó kormányzatnak a mai évfordulóval letakart egy éves története. (Aggodalmak.) A múltak példáin okulva, bízva hisszük, hogy a világ népeinek tiszteletével környezett király az eddig előtte elrejtett tények ismere­tével nem tűri tovább, hogy nevében, a bűn kormányozzon. A nemzetre és a királyságra egyaránt vég­zetesen nehéz viszonyok között a súlyossá lett kötelességnek hü teljesítése mégis elsősorban a nép képviselőire vár. Az aggodalmakból osztályrész jut a király családra is. A ránk váró feladatokat, akadályokat nem ismerve, szilárd eltökéléssel, férfiasán telje­sítik. Az alkotmányos tanácskozásoknak mesgyéje el van torlaszolva. a mumm Am természetes ásványvíz győgyhatása hurotos bántalmaknál páratlan. — §f|; A legutóbbi termésű savanyu uj bor­ral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kivánatra küld a bikszádi fürdöigazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom