Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-06-04 / 23. szám
6 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Megyei községek állami segélye. Tichy Gyula gazd. felügyelőnk, mint a hegyvidéki kirendeltség szatmármegyei képviselője erős akciót fejt ki jó ivóvízben szűkölködő községeink érdekében ; mint értesülünk legújabban felügyelőnk közbenjárására Géberjén község 2000 K, Mezöterem 4000 K, Gebe szintén 4000 K államsegélyt kapott mélyfúrású kutak létesítésére. A nagykárolyi vásárvámjog. Nagykároly város közönsége megvásárolta vásár- vámszedési jogot és a gróf Károlyi György- térnek Károlyi Georgina grófnőt illető részét 200,000 koronáért. Az eladás a grófnő részéről csupán azzal a korlátozással történt, hogy a gróf Károlyi-család tagjai soha vásárvámot fizetni nem fognak. A vételárból 100.000 korona f. évi augusztus hó 1-én, 50.000 K 1913. évben és 50.000 K 1914. évben esedékes. Ezt az adásvételi szerződést a város jog- és pénzügyi bizottsága mindenekben jóváhagyta. A nagykárolyi pénzintézetek elhatározták, hogy az augusztus hó 1-én esedékes 100.000 K az Osztrák Magyar Bank által számítandó kamatláb mellett minden haszon nélkül fogják a városnak kölcsönözni. Nagy István érendrédi jegyző, a jegyzői egyesület főjegyzője. Az első szám élőnk, változatos tartalommal jelent meg. A lap a nagykárolyi .Pátria“ nyomdában jelenik meg. A kénes gyufa. Az 1911. V. t.-c. értelmében a fehér vagy sárga foszforral készített gyujtóárut raktáron tartani, árusítani, vagy bárminemű módon forgalomba hozni — tilos. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara értesíti az érdekelteket, hogy a tilalom folyó évi julius hó 1-én lép életbe. — Az érdekelt kereskedők tehát saját érdekükben cselekszenek, ha az említett módon készült gyujtó- áru készleteiket a jelzett időpontig elárusitják. Máriavölgyi VÍZ kr>stáltiszta,^ kellem es MáriaVÖlgyi VÍZ f®ra,ctara Kerekes Ödönnél í Kaufmann Jakab fia uraknál Kerületi munkásbiztositó pénztár 1912. évi jelentése és zárszámadása. A nagykarolyi kerületi munkásbiztositó pénztár 1912. évi junius 8-án tartja meg évi közgyűlését a nagykárolyi kath. Legényegyesület nagytermében. Az igazgatóság jelentéséből, amelyet a közgyűlés elé terjeszt, örömmel állapítjuk meg azt, hogy az 1912. évben jól sáfárkodott, amennyiben nem csak az 1911. évi 15000 korona kezelési hiányt I hozta be, de megszaporodott igények dacára, az 1912. évi zárszámadás 424 kor. 84 fill, kezelési felesleggel zárult. Tagadhatatlan az, j hogy ezt a fényesnek mondható eredményt csak az igazgatóság és a tisztviselők buzgó! munkálkodásával lehetett elérni, pláne akkor, amidőn köztudomású dolog az, hogy a pénztár két főtisztviselője — az igazgató és pénz- í tárnok — egy év óta beteg és az ő munkájuk is a pénztárnál alkalmazott tisztviselők vállaira nehezedett s a tisztviselőknek a közönség nagyfokú indolenciája mellett a nehéz gazdasági viszonyokkal is meg kelleti küzdenie, a melyek „a tagdijak bahajtásánál kíméletet követeltek. Örvendetes jelenségnek tartjuk azt is, hogy a pénztár a taglétszám emelésénél is kedvező eredményt ért el, ami azt bizonyítja, hogy a vezetőségnek sikerült előzékeny, de erélyes eljárással a munkaadókat a kötelező bejelentések megtételére szorítani. Az elért siker tehát azt bizonyítja, hogy úgy az igazgatóság, mint a fáradhatlan tisztikar eredményes és értékes munkát teljesített s jóllehet a közönség idegenkedése a pénztár iránt még mindig tart, az elért üzleti tevékenység elis- í mérést és dicséretet érdemel. Nem került rá a sor. Eltűnt az élők sorából Papp Elek, miután 3 esztendeje eltűnt a képviselőház tagjai sorából délceg, sugár- termetű, izmos, fiatalos alakja, a Csanády Sándorok és Csatár Zsigák kései utóda. Vagy négy évtizeden át ismert ember volt a parlamentben, a hol magyar ruhájával és magyaros kiszólásaival vonta magára a figyelmet. Valamikor nagyon szerette a szép asszonyokat, a nótás éjszakákat és a tüzes bort. Erre ment el kis vagyonkája. Maga beszélje el, hogy a mikor kocsist fogadott, kikötötte: — Dupla bért és konvenciót kapsz, fiam, csak áz a föltételem, hogy nem szabad akkor innod, amikor én iszom, mert egyazon időben valamelyikünknek józannak kell lenni. Egy év múlva beállít hozzá a kocsis. — Felmondok Szentgyörgy napra, nagyságos uram. — Hát nem bántam veled jól ? — Dehogy nem, nagyságos uram. — Talán keveselled a béred? — Az is elegendő, nagyságos uram. Hát akkor mi a pokol bánt ? — Csak az nagyságos uram, hogy még eddig nem került rám az ivás sora. Uj nagykárolyi hetilap. „A Vármegye“ címen uj hetilap indult meg Nagykárolyban. ; A szatmárvármegyei jegyző egyesület hivatalos közlönye az uj lap s felelős szerkesztője yaba javítást, szalma-kalap takarítást elfogad Politzer Ignác úri, nöi-divat, játék, rövidáru és kézimunka üzlete Nagy- j károly. Zinner István étterme Nagykároly, Nagypiac. Kitűnő ételek és italok. Jutányos árak. Pontos kiszolgálás. Friss villásreggeli. Abonoma. Saját érdekében cselekszik, ha mielőtt férfi- és gyermeköltönyökre posztó- vagy í gyapjúszöveteket megvásárolná, győződne meg előbb Róth Adolf újonnan nyílt posztóüzletében, az árak rendkívüli olcsóságáról. Hol raktáron vannak a legújabb divatu hazai és angol gyártmányú gyapjúszövetek, továbbá mindenféle mosóvásznak és lüszterek, valamint az összes hozzátartozó kellékek. Egyház-iskola. Tanítók gyűlése Nagykárolyban. A Szatmárvármegyei Általános Tanítóegyesület Nagykároly—mátészalkai köre t. évi junius hó 9-én d. e. 10 órakor Nagykárolyban a városháza tanácstermében gyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó, tartja Téglás Lajos, köri elnök. 2. „A tanítóság feladata a tüdővész j elleni küzdelemben“, felolvassa: Tóth Imre] mátészalkai ref. tanító. 3. „A tanító teendője] állása tekintélyének emelésére/' felolvassa: Szaleczki Miklós, érendrédi áll. isk. igazgató- tanító. 4. A tanfelügyelet reformja, felolvassa: í Téglás Lajos, nagyeesedi áll. isk. igazgató-ta- 1 nitó. 5. Indítványok. Gyűlés után közebéd. j Akik az ebéden részt akarnak venni, junius hó 8-ig levelező-lapon jelentkezzenek Téglás Lajos köri elnöknél. A nagykárolyi róm. kath. főgimnázium tornaversenye 1913. junius 18-án d. u. 5 órakor a Lövöldében tartatik meg. A tornaverseny bírói: Csaba Adorján főispán, ] Cseh Lajos gimn. igazgató, Debreceni István, polgármester, Demidor Ignác főkapitány, Ilos- í vay Aladár alispán, dr. Jékel László, Jakab ] Gyula gimn. tanár, Kacsó Károly műszaki tanácsos, dr. Kovács József városi főorvos, Koncz Ödön zászlóalj parancsnok, Norm Gyula magánzó, Papp János gimn. tanár, Péchy j István várm. főjegyző, dr. Stenberg Géza, j Schönflug Richárd várm. főügyész, dr. Schönp- flug Béla, Schönpflug Viktor mérnök, Szolo- májer János tornatanár. Pályázati hirdetés a nagykárolyi állami iskola tanítói állásaira. A vallás-j és közoktatásügyi miniszter meghirdette a pályázatot a szeptember hó 1-én megnyíló nagykárolyi m. kir. állami elemi népiskola tanítói állásaira. A „Néptanítók Lapjában“ közzétett: pályázati hirdetés igy hangzik: „Nagykároly1 2 tanítói (róm. kath.), 2 tanitói (ref.), 1 tanítói | (ág. ev. kántor), 3 tanítónői (róm. kath.), 1 ] tanítónői (gör. kath.) és 1 tanítónői (ref.).“ A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszterhez címzett kinevezés iránti kérvény, melyben a folyamodó pontos lakcíme feltüntetendő, születési anyakönyvi kivonattal (keresztlevéllel) elemi népiskolai tanitói oklevéllel, kétes esetben a honosságot igazoló okmánnyal esetleg eddigi működési bizonyítványokkal, kántori vagy más képesítés, úgyszintén a katonai kötelezettség teljesítését igazoló okmányokkal, a családi és anyagi helyzetre vonatkozó elöljárósági és az egészségi állapotot tiszti orvosi bizonyítvánnyal szerelendő fel s csakis a pályázati határidőn belül (junius 1—15 között) nyújtható be. A „Néptanítók lapjának“ I ugyanezen száma közli, hogy a miniszter Krespay Gyula huszti all. el. isk. tanítót a j nagykárolyi áll. el. népiskolához áthelyezte. Ez utóbbinál mindenesetre érdekes az, hogy a i miniszter a pályázati hirdetés közzétételével egyidejűleg illetve még azt megelőzőleg már nevez ki tanítót még pedig olyan állásra, amilyenre pályázat hirdetve nincs is t. i. gör. kath. férfi tanitói állásra. Az egyik nagykárolyi egyház felekezeti iskoláját a folyó tanév végével beszünteti, mivel a miniszter által kívánt követeléseket képtelen teljesíteni. Hogy ez az egyház tanítójának jövendő sorsát biztosítsa, idejekorán kérte a minisztert, — az átvétel előzetes megengedése alapján, — hogy tanítóját a helybeli áll. el. népiskolához vegye át illetve nevezze ki. A miniszter visszaküldte a kérvényt, hogy a majd kiírandó pályázat hirdetéskor nyújtsa csak be az egyház kérvényét. — IDyan a huszti tanító ur mikor kérhette Nagykárolyba való áthelyezését, midőn még pályázathirdetés előtt döntött a miniszter kérvénye ügyében. Vagy talán nem is kérte s mégis áthelyezték? — ez is s igy is megtörténhet. Hiszen mai napság nincs már semmi lehetetlenség a nap alatt ! Érettségi vizsgálatok. Géresi Kálmán, tankerületi főigazgató és dr. Károlyi Irén min. biztos városunkban érkeztek, hogy az érettségin elnököljenek. A szóbeli 4., 5., 6. és 7-én lesz. Az előadások ezen napokon szünetelnek, mert az ifjúság egy része Papp János főgimnáziumi tanár vezetése mellett Nagybányára, Felsőbányára, Aknasugatagra és Máramaros- szigetre kirándulást rendez. Az osztályvizsgák 12-én kezdődnek, amikor a vallástanból lesz a vizsga. Junius 13 án magántanulók Írásbelije, 14-én szóbelije, 14-én d. u. évzáró ünnepély érettségi bankettel, 16—23-ig pedig a többi vizsgák lesznek megtartva. 18-án d. u. 5 órakor tornaverseny a Lövöldében, 29-én Te Deum és bizonyilványkiosztás. Az érendrédi áll. el. iskola tanulmányútja. Az érendrédi áll. el. iskola tantestülete már az elmúlt évben létesített tanulmányalapot és ebből az iskola felsőbb osztályú növendékeit Debreczenbe vitte. Majd a kiránduláson résztvett tanulók elbeszélésein felbuzdulva, utódaik már a tanév elején elhatározták, miszerint a következő hasznos ismereteket nyújtó kiránduláson minél többen fognak részt venni. E végből már a tanév elején kezdték filléreiket összegyűjteni s a postatakarékba deponálni, hogy minél kevesebb hozzájárulással nyerhessék ki szüleik ez irányú beleegyezését. A folyó tanévben május hó 29-én rendeztetett a tanulmányi kirándulás, mikor is Szaleczki Miklós ig.-tanitó és Prunár Mihály tanító vezetése alatt az azon résztvett 38 tanuló Szatmárnémeti város nevezetességeit tekintették meg. Kedves volt látni a kis nebullókat, amikor már reggel 4 óra előtt jóval kezdtek gyülekezni az iskola udvarán, nehogy lemaradjanak az 5 órakor induló s őket szállító fogatokról. Talán senkinek sem tetszett oly hosszúnak az érendréd—reszegei ut, mint a vig csapatnak. Hisz oly türelmetlenül várták a tanítóik által előadásban és képben ismertetett vonat megtekintését. A vonat beérkezésésesor kellő rendben és biztonsággal szálltak fel a részükre fentartott kocsiba. A tova robogó vonatról lázas érdeklődéssel szemlélték a már itthon ismertetett és előre jelzett földrajzi és történelmi nevezetességeket. A kiránduló csapat a „Tanitókházá“-ban voltak megszállva. Megtekintették a kath. és ref. gymn. múzeumát, a kath., ref. és izr. templomot, a kenyérgyárat, vashidakat, Szamost, Kossuth- kertet és a nevezetesebb köz- és magánépületeket. Az esti vonattal pedig kellemes hangulatban tért vissza a tudni vágyó kis sereg, élénk érdeklődést keltve az egyes állomásoknál több hangra énekelt dalaikkal. A község az állomástól 13 kilóméternyire van ugyan, de ezen nehézség is legyőzetett az által, hogy a szülőkkel való gyakori érintkezés folytán, a gazdák a szükséges fogatokat díjmentesen bocsátották a tantestület rendelkezésére.
