Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-05-28 / 22. szám

4

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE

A Nagykárolyi Önkéntes Tűzoltó- Egyesület junius hó 1-én, vasárnap a Polgári Kaszinó kerthelyiségében (kedvezőtlen idő esetén a nagyteremben) tűzoltó-szerei gyarapítására saját pénztára javára a Dalegyesület és több helybeli műkedvelő szives közreműködésével dal és táncmulatsággal egybekötött zártkörű estélyt rendez. Az estély műsora: 1. Dalegyesület éneke. 2. Pálur István ref. s. lelkész megnyitó beszéde. 3. Patz Mariska és Csaná- losi József párbeszéde. 4. „Honvéd“ c. színjáték 2 részben. Szereplők: Balogh földbirtokos: Mózsa Pál; Pali fia egyetemi polgár: Kürthy Károly; Erzsiké, fogadott leánya: Vida Rózsika; János, öreg kerti sz: Kaizler Imre. 5. Dalegyesület éneke. Belépő-dij személyenkint 1 korona. Jegyek előre válthatók Luczay János, Gózner Kálmán uraknál és Szolomájer Gusztáv egyleti pénztárosnál a városi pénztárban és este a pénztárnál. Pénztárnyitás este 7 órakor. Előadás kezdete 8 órakor. Felül fizetések tekintettel a jótékonyságra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

Dalegyasület közgyűlése. A nagykárolyi dalegyesület május 25-én délután 3 órakor tartotta a kath. Legényegyesület dísztermében évi rendes közgyűlését. Récsei Ede, kegyesrendi házfőnök, a dalegyesület elnöke beszámoló beszéde során örömmel emlékezett meg azon erkölcsi sikerről, melyet az egyesület 1912. év junius havában a Budapesten tartott országos dalversenyen aratott; egyidejűleg szomorúan kellett megállapítania, hogy közönségünknek az egyesület iránt való kellő anyagi támogatása hiányzik, a mi már-már ( az egyesület fenmaradását veszélyezteti, pedig alig volt városunkban hazafias nagy jubiláns ünnepség, estély, vagy hangverseny, hol a dalegyesület közre ne működött volna. 1912. évben összesen 21-szer szerepelt. Ezután az 1912. évi zárszámadás tárgyaltatott s Tömpe 'Károly pénztárnoknak a felmentvény megadatott. Az 1913. évi költségvetés megállapítása után a közgyűlés a tisztikart következőleg választotta meg: Elnök lett közlelkesedéssel a régi tevékeny elnök Récsei Ede kegyesr. házfőnök Alelnök Letlinger Béla, az általánosan kedvelt jó dalos „Béla bácsi“. Jegyző : Hornyák Sándor. Pénztárnok: Holcinger István. Szertáros : Dipold Ferenc és Szilágyi Gyula. Ügyész : dr. Vetzák Ede. Számvizsgáló bizottság: Va- nyek József, Kínál Antal és Csanálosi József. Az indítványok során a közgyűlés tiszteleti tagokká választotta Zetlinger Béla, Nagy Elek, Patai Ferenc, Pink Ignác, Tömpe Károly és Kínál Antal működő tagokat, mint akik több mint 30 éve tagjai az egyesületnek. Határozatot hozott meg a közgyűlés arról is — tekintettel a létét veszélyeztető helyzetére — hogy akár magánosok, akár egyesületek belépődíj mellett rendezett estélyein az egyesület —

akárcsak quartettet alkotó tagjai utján is — csakis, külön, mérsékelt díjazás mellett szerepel. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget.

A nagykárolyi állomás rendőrszobája.

F’alussy Alajos dr. rendőralkapitány Acél Ferenc állomásfőnöktől az állomás épületében berendezett rendőri őrszobát a múlt héten vette át. Ilyen módon az állomás környékének lakói már ott megtehetik panaszaikat s a nyomozást is mindjárt onnan bevezetheti a rendőrség.

A nagykárolyi Zár-, Lemezáru és Faipari Részvénytársaság Il-ik évi üzleti jelentése szerint f. évi junius 1-én d. e. 11 órakor tartja a nagykárolyi Közgazdasági Bank r.-t. helyiségében rendes évi közgyűlését, mely azonban a részvényeseknek azon nem örvendetes jelentéssel fog beszámolni, hogy az 1912. év mérlege 18899 korona 74 fillér veszteséggel zárult.

A „Nagykárolyi Sport- és Lövészegyesület“ tagjait vasárnap, junius hó 1-én d. u. 3 órakor a „Lövölde“-kert helyiségében tartandó értekezletre való szives megjelenésre ezúton kéri az elnökség.

Bírósági döntés betegsegélyzési ügyben. A munkásbiztositó pénztár felhangzó panaszainak legnagyobb része azt is kérelmezi, hogy a pénztárak nem tesznek eleget segélyezési kötelességüknek, aminek viszont az az oka, hogy a munkaadók nem fizetik be pontosan a kirótt betegsegélyjárulékokat, még azt az összeget sem, melyet az alkalmazottak béréből e címen levontak. A szegedi kir. ítélőtábla kimondotta, hogy az a munkaadó, aki alkalmazottainak fizetéséből vagy béréből levont betegsegélyjá- rulék részösszegeket 8 napon belül a pénztárnak be nein szolgáltatja, sikkasztást követ el.

Tűzoltó szaktanfolyam Szatmáron. A szatinármegyei tűzoltó szövetség 1913. évi junius hó 8-tól 15-ig bezárólag nyolc napos tűzoltó szaktanfolyamot rendez. A tanfolyam helye Szatmárnémeti. Előadás naponta délelőtt

7-től 10 óráig, gyakorlat naponta délután 3-tól 5-ig. A tanfolyam tárgyai: szervezés, ügykezelés, a fecskendő és tartozékai, szerek gondozása, az építkezés alapelemei, mászó, mentő, védő, oltószerek, vízszerzés, tüzoltótaktika, megelőző tűzrendészet és tűzjelzés. A tanfolyamra jelentkezhetnek a szervezett tűzoltó testületeknek oly tagjai, kiket erre az illető parancsnokság kijelöl, továbbá a vármegye területéről olyan községek kiküldöttjei, aho. szervezett tűzoltóság nincs. A jelentkezés Írásban történik Ferenc Ágoston szövetségi titkárnál Szatmárnémetiben. A jelentkezés határideje 1913. junius hó 3-ika. A résztvevők elszállásolásáról, amennyiben arra igényt tartanak, a szövetség gondoskodik. A tanfolyamot a legmelegebben ajánljuk a községek tüzoltó-egyesületei- nek figyelmébe. Szükség esetén a község anyagi támogatást is kell hogy adjon a jelentkező tűzoltónak, ki a tanfolyamon részt venni óhajt.

Az ellenzék egyesülése.

A függetlenségi és 48-as pártok egyesülésének hetek óta húzódó kérdése kedden egy határozott lépést tett a megvalósulás felé. Ä fúzió mozgafmának megindítói értekezletet tartottak, amelyen pártkülönbség nélkül egyhangúlag elhatározták, hogy ennek a fontos, az ellenzék létérdekét alkotó ügynek végleges el- ! döntését tovább nem halasztják.

Gróf Károlyi Mihály erre bemutatta eddigi tanácskozásainak anyagát.

A jelenvoltak egyhangúlag Justh Gyula módosított prograinmját minősítették alkalmasnak az egyesülés megvalósítására. Ez a módosítás csupán abból állott, hogy a hitbizomá- nyok eltörlésének és a szekularizációnak követelése helyett a következő passzust Írták a programmtervezetbe: „A hitbizomány és a papi vagyon kérdésének demokratikus rénde- zése.‘‘ Az elfogadott program mtervezet most j öt pontban foglalható :

I. A választási törvény (Tisza-féle) revíziója | legalább is abban a mértékben, amelyet a szö- j vetkezett ellenzék a választójogi memorandumban megállapít.

I II. A junius 4-én és azóta elkövetett al- ' kotmánysérelmek reparálása.

III. Gazdasági önállóság.

IV. A korrupció üldözése és kiirtása.

V. Az Irányi-féle függetlentégi pártprogramul kibővítése több demokratikus és szociális ponttal.

Máriavölgyi viz kristáitiszta

__________________ 73m;

ke

llemes zamatos.

Egyetem Debrecenben, ügy Nagykároly, mint egész Szatmárvármegye közönségét közelről érdekli a debreceni egyetem, melyről egy legújabb miniszteri rendelet megállapítja, hogy 1918-ban teljesen meglesz. A hittudományi kar

1914— 15-ben nyílik meg, személyes kiadásait az állam, a dologiakat az egyházkerület és a főiskola pénztára fizeti. A jogi és államtudományi kar 1914—15-ben nyílik meg szintén fokozatos évfolyamokkal és az első szigorlatokat 1917-ben ejthetik meg. A bölcsészeti kar szintén fokozatos évfolyamokkal ugyancsak 1914—

1915- ben nyilik meg, mig az orvosi kar harmadik, negyedik és ötödik évfolyama 1916—17. év őszén kezdi meg működését, szintén szigorlati joggal és a következő években vezetik be az első és második év tanfolyamát.

Nagykárolyi utcák kövezése. Hosszú idők múltán az idei tavasszal láttunk egy kis fellendülést az utcák kövezésénél. így a Kaszinó-utca kocsiutjának kikövezése már befejezést nyert, mig a Könyök-utca kövezósi munkálatai most vannak folyamatban. De ajánlatos volna a polgármesternek körsétát tenni a városban, s személyesen meggyőződni azokról a

tudja mindenki, hogy Jenő szeretője a feleségednek . . .

Dragicsevics falfehér lett, s csak annyit mondott vissza:

— Ezért felelni fogsz.

— Mindenkor, ha nem igaz.

A társaság fanyar kedvvel oszlott szét, általában sajnálták a szegény Lázárt, de hát előbb-utóbb ugyanis megkellett tudnia.

V.

Mikor Dragicsevics a kaszinóból hazament, egyenesen a felesége szobájába lépett. Sárga szinü pongyola volt rajta, kényelmesen heve- részett a díványon. Apró lábai igerlően kandikáltak ki a fodrok alól. Leült melléje, megfogta a kezét és csendesen kezdett beszélni.

— Terka, ma nagyon megbántották az én becsületem. Egyedül te tudod megmenteni azt, ugy vigyázz. Azt mondták, hogy Urbán Jenő a szeretőd . . .

Terka asszony ijedt arccal ugrott fel s akaratlanul siklott ki száján:

— Hát tudják ...

Csak ekkor rettent meg, hogy mit is mondott. Dragicsevics Lázár meg úgy összeroskadt, mintha ő volna a bűnös, s nem az asszony. Két kezébe fogta lángoló fejét, gondolkodni is alig tudott. De azt az egyet tisztán látta, hogy ő számadásra hívta fel azt az embert, ki neki mindezt a szemébe merte mondani és ő nem tudja megcáfolni, nem tudja számadásra vonni azokért, mert igaz, minden rettenetesen igaz . . .

Könyörgő hangon kérlelte az asszonyt:

— De hát egy szavad sincs amivel mentenéd magad, mondd, hogy vétkeztél s meg- ! bántad s én lelkem igaz őrömével bocsátók meg. Elviszlek innét, elviszlek ezer mértföid- | nyíre ettől az átkos helytől. Újra elkezdjük az | életet és én sose fogom említeni egyetlen szóval sem a múltat . . .

Terka asszony nem tudott szólani egyetlen 1 hangot is. Csak mereven bámult maga elé, mig az egész testében összetört Dragicsevics ! újra visszaesett szótlanságába. Vagy félóráig ült mozdulatlanul, akkor felállt és szó nélkül otthagyta a remegő asszonyt.

Merev léptekkel ment dolgozó szobájába. Egy párszor végig járta hosszában a puha, neszfogó szőnyeggel borított parkétát, aztán oda lépett a fegyvertartóhoz. Leekasztott egy fényes csövű, masszív revolvert, s miután a golyókat újakkal cserélte ki, letette íróasztalára.

Arca sápadt volt, mikor a levélírásba kezdett.

Terka asszonyhoz irt, ki ezalatt remegő félelemmel várta a történendőket. Az inas rég felgyújtotta a terem függő-lámpáját és még i sem történt semmi. Csak legalább történne va- I lami, mert ez a rettenetes bizonytalanság őrjítő. ,

Egy eszmétől indíttatva, megindult a férje I szobája fele. Az ajtó függönyét halkan vonta szét. Dragicsevics Lázár háttal ült az ajtónak | és önmagával elfoglalva nem vette észre, hogy

valaki bejött. Terka asszony lábhegyre állva, lélekzetét visszatartva figyelte, mit csinál az ura.

Az pedig furcsa dolgokat csinált. A levelet mikor befejezte, a borítékra nagy betűkkel irta reá: Feleségemnek. Terka asszony az ajtóból is eltudta olvasni. Azután a revolver után nyúlt . . .

Yz asszony erre a mozdulatra egy pillanatra elvesztette az eszméletét. A másik pillanatban már tisztán átértett mindent. Ha ő most odamegy és azt mondja:

— Lázár, menjünk innen el ezer mérföldre és kezdjünk uj életet . . .

Akkor az a férfi elfogja dobni messze a sima, gyilkos jószágot és bűnösen is magához öleli, de ha kimegy, akkor . . .

A bűnös szerelem magával ragadta az asszonyt. Birkózott vele, küzködött és ez a szenvedély hatalmas ellenfél.

VI.

Az az Urbán, aki előtte való este szemébe mondta Dragicsevics Lázárnak a felesége dolgait, egész délelőtt otthon várta a segédeit. Azok ugyan nem jöttek, de délben hírül hozták, hogy Dragicsevics ágyon lőtte magát.

Mert az asszony nem tudta megtenni az utat az ajtótól az asztalig . . .