Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-04-23 / 17. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 5 nyékben kell gyümölcsöztetni. A miniszteri rendelet alapján készülő szabályrendeletek értelmében felmondásra és visszafizetésre kerülnek majd azok a jelentékeny összegek, a melyeket a községi szegényalapok tulajdonképpen eddig vidéki takarékpénztárakban voltak elhelyezve. A tőkeforrásainkban különben is megviselt vidéki pénzintézetek közbenjárásáért a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetségéhez fordultak, a melynek elnöke Mády Lajos hosszabb felterjesztésben fordult -a belügyminiszterhez az iránt, hogy a vidéki takarékpénztárak betétállománya ez által az újabb és eredetileg hosszabb gyümölcsözésre szánt betétek elvonása által ne gyöngittessék. A Magyarországi pénzintézetek Országos Szövetsége tervszerűen dolgozik azon, hogy a vidéki pénzintézetek betétállománya konzervál- tassék. E végből országos mozgalmat indított a betétek felmondásának egységes szabályozása és minden időben való betartása iránt, de különösen arra vonatkozólag, hogy az ala- pitványszerü községi betéteket a mostani viszonyok között nebolygassák. Győrben épül a magyar ágyugyár. Teleszky János pénzügyminiszter arról értesítette a várost, hogy az ágyugyárat Győrött szándékozik felállítani és hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot a legközelebb összeülő képviselőház napirendjére fogja kitűzni. Erre a köztörvényhatóság elhatározta, hogy az ágyu- gyár céljaira 20 katasztrális hold ingyenterületet bocsát a kincstár rendelkezésére és további 30 katasztrális hold területre opciót biztosit. A gyár telepéhez szükséges vízvezetéki és világítási célokra, valamint a gyárhoz vezető utak felszerelésére 120,000 koronát irányzott elő. — Az ágyugyár mintegy 5000 munkást fog foglalkoztatni. A debreceni kamara az ipari képzésért. A debreceni kereskedelmi és iparkamara tapasztalván, hogy a kézmüiparosok az uj termelési eljárásokat nem ismerik és ezért nem tudnak versenyképesen termelni, e bajon úgy kivan segíteni, hogy kiváló szakemberek által irt népszerű, gyakorlati irmer- tetéseket ad ki az uj ipari eljárásokról. E közleményekhez kapcsolva külön füzetekben ad hasonló tájékoztatást az ipari anyagismeretből, ipari üzemberendezésekről, üzemvitelről, ipari számvetésből és könyvvitelből is. E közlemények második füzete most jelent meg és abban Sztodola József kiváló bőrgyáros és állami bőripari szakoktató a modern bőrkikészítésről ad hasznos tájékoztatást. A kamara e füzeteket kerülete összes tímárainak díjtalanul meg- küldötte. U j csapás. — Terméskilátások. — Gazdasági helyzetünk mostani válságos idejében mindenki bizonyos jóleső megnyugvással látta, hogy a mezőgazdaságból élő ország gazdaközönségét a súlyos pénzügyi helyzet nem igen érinti. A kedvező áralakulásokban és a két legutóbbi év termelési viszonyai között a ^gazdát a gazdasági depresió nem nyomta. Április derekán azonban rázúdult az országra egy óriási hóvihar és hegyibe a fagy. Az a hófehér palást, mely mint a menyasz- szonyi fátyol, leterült a tavasz szép zöld szőnyegére, talán még jótékony takaró volt a fagy ellen. Legalább ahogy a vegetációt most látjuk, a kalászosoknak ez az áprilisi, 1850. év óta példátlan fagy nem ártott. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a mezőgazdaság rettenetes csapást ne szenvedett volna. Olyan nagy; a csapás, hogy nem tudjuk, vájjon kitudjuk-e heverni? Mert a tavaszi vetések részben elpusztultak, részben fejlődésükben annyira vissza maradtak, hogy ezeknek középszerű termésére ném igen lehet jogosan számítani. Pedig a tavaszi vetések sokkal nagyobb területet foglalnak el, mint akármely más években. Tudjuk, hogy az ősz annyira abnormális, volt, hogy a nehéz kötésű talaj megmivelhető! nem volt. Itt tehát ősszel nem vetettek, a J vetés tavaszra maradt. De márciusban is most meg már a szárazság miatt nem lehetett szán-1 tani és igy a tavasziakkal mindenfelé elkéstek. Egy kedvező április és még mk bb a május { sokat segített volna, ám hogy április szeszélye j mennyi milliót pusztított el, —- arról igazán jobb nem beszélni, mert hiszen egész nyugal-1 munkra, teljes munkaerőnkre szükségünk van, hogy a válságos időben megmentsük azt, ami lehetséges. A szőlő és gyümölcs Magyarország alsó vidékein teljesen tönkre ment, ez pedig sok ősi magyar városnak elemi csapása. Újabban nagy jelszó Magyarországon az agrikultura. De vájjon lesz-e az embereknek kedvük gyümölcsösöket létesiteni, konyhakerteket berendezni ? Mikor nálunk két évtized óta a négy évszak csak elméletben van meg. A múlt év szeptemberében már zimankós hideg volt, j tartott • a tél március elejéig, akkor átmenet nélkül meleg napok következtek, majd; jött az áprilisi fagy. Ne légyünk Hiob postásai, jönni fognak a májusi fagyok is, vagy legalább is megfognak ijesztgetni a májusi fagyos szentek. Ily körülmények között kinek legyen kedve intenzibb földmivelésbe kezdeni, melyet I a szeszélyes időjárás évről-évre teljesen tönkre tesz. Szegény Kecskemét, melynek évenként négy millió korona bevétele van barackból, I három év óta csak költ gyümölcsöseire, de I nem vesz be egy huncut garast sem. Igazán i ! nagy szívósság kell hozzá, hogy az itt gazdái- ! kodó nép végkép fel nem hagy e hálátlan gazdálkodási ággal, mely csak munkát, tőkét igényel és évről-évre a legszebb reményeket egy-egy éjszaka teljesen tönkre silányitja. Hiába a mi kiimánk szertelenségei közepette mégis csak az extenziv mezőgazdálkodás jut | feladatul a kalászos termelés, mely ha, mint minden mezőgazdálkodás kockázattal jár és mégis aránylag legkevesebb veszélynek van kitéve. Általában a mostani Istencsapásnak is meg kell, hogy megérlelnie azt az elhatározást, hogy iparilag kell fellendülnünk. Koldus ország az az ország, amelynek lakói tisztán és kizáróan mezőgazdálkodásból élnek. Va bankot j játszunk a sorssal és egy közeledő fekete felső egy nemzet hosszú koplalásának lehet: okozója. Más a helyzet, az olyan országban,! ahol ipari termelés van. Itt az istencsapás j éhhalált még sem okoz. Az iparilag előhala-1 dott ország megtud birkózni az Isten csapásaival is, mig a tisztán mezőgazdasági ország lakójára csak nyomor és szenvedés vár. Egyház-iskola. Ref. egyházmegyei közgyűlés. A nagykárolyi református egyházmegye ma tartja évi rendes közgyűlését városunkban Berey József főesperes és Domahidy Elemér főgondnok elnöklete mellett. Lelkészválasztás. A szatmári református egyházmegyébe kebelezett virágzó népes sza- moskéri egyházközség f. hó 13-án tartotta meg a lelkész választást. Az uj fényes állást Szondy Lajos nagyecsedi segédlelkész állami iskolai hitoktató nyerte el. Hivatalos rész. Másolat. 4450—1913. sz. Másolat másolata. 109359—XII—2—1912. F. M. szám. Szatmárvármegye törvényhatóságának Nagykárolyban. Szatmárnémeti szab. kir. város által létesített s állami kezelés alatt álló vegyvizsgáló állomást az 1895. évi XLVI. t.-c. alapján végzendő szakvizsgálatokra a 89319— 1912. szám alatt kiadott rendeletemmel fölha- I talmazván az id. t.-c. végrehajtásának meg- könyitésére a vármegye területét a debreczeni m. kir. vegykisérleti állomás működési körzetéből f. évi április hó 1-től kezdődő hatálylyal kivonom és az 1895. évi XLVI. t. c. 9. §. | alapján illetve a 38286—92. sz. V. R. 14. §. második bekezdése értelmében a jelzett naptól kezdve az állami kezelésben lévő szatmár- németii városi törvényhatósági vegyvizsgáló állomás működési körzetéhez csatolom. A jelzett naptól fogva tehát a vármegye területéről az 1895. évi XLVI. t.-c. alapján a 38286—96. sz. V. R. 10. §-a és a 10400—98. sz. továbbá a 26980—99. sz. F. M. rendelet értelmében vett hatósági első minták és a V. R. 13. §. értelmében a magánfelek által vett hiteles minták a szatmárnémetii vegyvizsgáló állomáshoz küldendők be, ellenben a hatóságok vagy a vegyvizsgáló állomások szakközegei által vett másodminták bármely az 1895. évi XLVI. t.-c. alapján fölhatalmazott, a magán felek által a hivatalos mintákon felül vett ellenminták pedig bármely az 1895. évi XLVI. t.-c. alapján fölhatalmazott, a magánfelek által a hivatalos mintákon felül vett ellenminták pedig bármely az 1895 évi. XLVI. t.-c. alapján nyilvánossági joggal fölruházott vegyvizsgáló állomáshoz (laboratóriumhoz) beküldhetők, a hivatalos mintavételeknél való, hivatali elődömnek 26000—909. számú rendeletével szabályozott szakszerű közreműködést a jelzett időtől fogva a vármegye területén rendszeresen a szatmárnémetii vegyvizsgáló állomás vezetője és szakközegei fogják eszközölni, azonban a debreczeni m. kir. vegyvizsgáló állomás vezetőjének és szakközegeinek is megmarad a joguk, hogy a vármegye területén ellenőrzési szemlét tartatván, ott mintákat vétessenek. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendele- temről a vármegye alispánját és az összes I. fokú hatóságokat, valamint általuk az összes községi elöljáróságokat értesítse s ezen rende- letemben foglaltakat a vármegye közönségének is tudomására hozza. —- Budapest, 1913. február 20. A miniszter helyett (olvashatatlan aláírás) állami il kár. Hirdetmény. 3293/1913. K. Értesitem Nagykároly város közönségét, hogy a szatmári kir. törvényszék Mezőfény község általános- tagosítása tárgyában hozott 13076/1913. urb. számú végzésével a birtokváltozások felvételére és a felvételi munkálatok helyszíni hitelesítésére 1913. április 25. napjának d. e. 9 óráját és a reá következő napokat Mezőfény községházához kitűzte, melyre a feleket oly figyelmeztetéssel idézi meg, hogy elmaradásuk a tárgyalás megtartását nem akadályozzák. Nagykároly, 1913. április 7-én. Hetey h. polgármester. Hirdetmény. 3236/1913. K. Minthogy előállott az a veszély, hogy a mezei pockok elszaporodván nagy károkat okozhatnak, felhívom a gazdaközönséget, hogy a mezei egerek és pockok irtását a saját és a köz érdekében a legteljesebb mértékben foganatosítsák. Nagykároly, 1913. április 5-én. Hetey h. polgármester. Hirdetmény. 3634—1913. k. szám. Az 1913—1914. tanév kezdetével hivatásos honvéd állatorvosi tisztviselőkké való kiképzés céljából 5 egy évi önköntessé még fel nem avatott pályázó a m. kir. budapesti állatorvosi főiskolába felvétetik. A pályázati feltételek a főjegyzői hivatalban megtekinthetők. A sajátke- züleg irt s kellően felbélyegzett folyamodványokat a honvédelmi miniszterhez címezve f. évi julius 1-ig a m. kir. budapesti I. honvéd kerületi parancsnoksághoz kell benyújtani. Nagykároly, 1913. ápr. 18-án. Hetey h. polgármester. Hirdetmény. 3635—1913. k. szám. Az 1913—1914. iskolai év kezdetén a honvéd főreáliskolában 50 részint teljesen díjmentes államköltséges, részint alapitványos a Honvéd Ludovika akadémiában pedig mintegy 59, részint teljesen díjmentes, részint féldijmentes államköltséges illetőleg alapitványos és fizetéses hely fog közvetlenül a polgári nevelésből belépő ifjakkal betöltetni. A pályázati hirdetmény a főjegyzői hivatal az érdekeltek által megtekinthető. Nagykároly, 1913. április 17-én M
