Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-05 / 23. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE nyel elvégezték, akik az egyéniségüknek megfelelő iparág jránt a legnagyobb szeretettel, lelkesedéssel viseltetnek. Ha ily tanoncokat látunk gyakorlati pályáinkon, jövőjüket illetőleg mindegyik szülő a legnagyobb reménységgel lehet, mert ők kiváló szakképzettségben részesülve, majdan munkáiknak értéket, becsülést, pályájuknak tekintélyt, tiszteletet, a magyar iparnak pedig kiváló hirnevet szereznek. Óvakodjunk a kutyáktól! A város utcáin sok kóbor, gazdátlan kutya szaladgál szájkosár és felügyelet nélkül. A gyermekeket rémületbe ejtik e kóbor kutyák. Nézzük és figyeljük meg alkalmilag az iskolás gyermekeket, mennyire visongnak, félnek egy-egy ilyen kóbor kutyától. Állítólag (?) nem minden kutya tud harapni, illetve nem j minden kutya szokott harapni. Nehéz dolog; azonban előre megállapítani azt, hogy az utcán szaladgáló, kóbor kutyák közül melyik a hamis, melyik a harapós, melyik a bárány- szelidségü, ha ugyan ilyen is van és melyik nem harap. Jó lesz ezt az ebtulajdonosoknak meg-; szívlelni, mert ha baj lesz, teszem fel azt [ például: ha veszett kutyát, vagy ha csak i veszettségre gyanús kutyát fog meg a hurok- ] kai a gyepmester, azonnal elrendeli a rendőr- j ség az ebzárlatot és ha a lakosság e rendelkezésnek pontosan eleget nem tesz, úgy az ebek kiirtását és a többi óvintézkedéseket. Minden kutya után egy bizonyos, meg ' határozott kortól kezdve ebadó fizetendő ! Az j ebadó lefizetésekor a kutya-tulajdonos ebvédjegyet, ebvédbárcát kap és ezt köteles a kutyája nyakára akasztani, rákötni. Ha a kutya nyakán nincsen a védbárca, a gyep- mester köteles elfogni, ha nem jelentkezik az igy befogott kutyáért senki sem, lebunkózza azt. A kutyával szemben való nemtörődömség szomorú következményekkel jár. A gazdátlan, kóbor kutya megharapja a járó-kelőket, ki tudja, nem volt-e a kutya veszett ? Nossza társaságban. Akarom, hogy beszéljenek az j ötleteimről, akarom, hogy bámulattal rajongják tehetségemet körül. Önálló, független, szabad * leszek, ha férjhez megyek. Akkor fogok csak elkezdeni élni igazán. Páholyom lesz a színházban, jönni-menni és élni akarok. Lesz ékszerem. A toilettejeimet Bécsből hozatom. Irigyelni és bámulni fog mindenki! Szólj te is valamit már jövendő terveidről. Mondd, túl fogsz szárnyalni engem ? — Mit törődöm én a világ minden lakásával, minden bútorával ? Ahová ő megy, oda megyek én is. Ahogy ő fog élni, úgy fogok élni én is. Miért kellene nekem a zaj, a társaság? Az én világom az ő otthona lesz. Minden tehetségem, minden ötletem neki adom. Másnak, idegennek, nincsen semmi jussa hozzá. A boldogságot ő fogja megteremteni és ón fogom ragyogó tisztán megtartani. Olyan lesz az, mint a tiszta tükör. Sohase lesz foltja, karcolása. A porszemtől is megóvom és belélehelem a lelkem, hogy örökre az enyém legyen .... Elhiszed, hogy nem vágyom semmi más után ? Nem lehet azt megszerezni kincsekért sem .... És aki megszerezte, az a szive és lelke árán jutott hozzá. Milyen kicsi ár, olyan nagy boldogságért! Látod, te, te majd szívesen cserélnél bárkivel, akinek drágább ékszerei, elegánsabb ruhái, fényesebb zurjai lesznek .... de ón! látod, én soha, soha nem cserélnék senkivel. Nézd, ez a könny is a boldogság könnye . . . ide hullott a kezemre, olyan meleg és úgy melegít . . . A másiknak is hullott szeméből egy könnycsepp a kezére, de az úgy égetett ... Az nem a boldogság könnye volt! rajta! azonnal fel Budapestre a P'steur intézetbe veszettség elleni beoltás céljából. Milyen rémületben tartja egy ilyen eset a családtagokat, rokonokat, jóbaráti viszonyban levő embereket! Szomorú példa történt erre nézve Szatináron a múlt napokban. Egy egész családot megmart saját, de megveszett kutyája és a családnak azonnal Budapestre kellett utaznia Pasteur intézetbe beoltás végett. Mennyi rémület, mennyi gond, mennyi költség, mennyi álmatlan éjszaka következik egy ilyen kutyaharapás után, ki tudná azt megmondani ? Azért tehát helyén való volna, ha ki-ki saját maga és embertársa (na meg a kutyája) jól felfogott érdekében kutyáját ellátná ebvéd bárcával, ha lehetne pórászon vezetné, illetve szájkosárral látná el, mert,, ha — különösen ebzárlat idején — a szükséges óvintézkedések nem tétetnek meg, a rendőrség kötelesség szerüleg elrendeli az ebek kiirtását, mint ez a múlt évben is — a lakosság nemtörődömsége miatt -— megtörtént. Olyan esetben az ebek kiirtása nagyon helyes és szabályszerű dolog. Igyekezzünk tehát a veszélyt elkerülni, megelőzni, mert, ha a veszett kutyák garázdálkodni fognak, úgy kiszámíthatatlan károkat fognak ezzel előidézni úgy emberben, mint állatokban, valamint vagyonban is. Felkérem városunk lakosságát, hogy addig is, mig hivatalos intézkedés történnék, a szükséges óvintézkedést tegye meg már jó előre, nehogy esetleg késő legyen. A késői bánat nagy keserűséggel jár. Azon nem remélt esetben, ha városunk józan goadolkodásu lakossága önként nem hajlandó megtenni az összes óvintézkedéseket, akkor szíveskedjék a rendőrség •— személyválogatás nélkül — kíméletlenül, a legnagyobb szigorral fellépni és, ha a körülmény kényszerítő hatása úgy kívánná, minden kutyát fajra való tekintet és külömbség nélkül kiirtani, mert a kutya mindig csak kutya akármilyen fajhoz tartozik és bármilyen névre is hallgat, az egyre megy. Mindnyájan óvakodjunk a kutyáktól! Cave canes! Mikcsa János. A m. kir. adóhivatali tisztviselők közgyűlése. A m. kir. adóhivatali tisztviselők országos egyesületének Szatmárvármegyei szervezete, folyó év május 27-én délelőtt 10 órakor tartotta meg Nagybányán, a m. kir. adóhivatal hivatalos helyiségében évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Szeless Albert szatmári m. kir. adótárnok, köri elnök a közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket és Isten áldását kérte a közgyűlés munkálkodására. Máté Sándor mátészalkai ellenőr, köri titkár hivatalos okok miatt a közgyűlésen meg nem jelenhetvén, az általa készített szép tartalmas és lendületes titkári jelentését Mikcsa János nagykárolyi adóhivatali főtiszt, választmányi tag olvasta fel. Rencz Antal nagykárolyi m. kir. adótiszt, köri pénztárnok jelentése szerint 32 korona 09 fillér pénztári maradvány volt. Ezután Rencz Antal a pénztárnoki állásról lemondott, a közgyűlés lemondását, eddigi önzetlen, pontos szolgálatainak elismerése és köszönet nyilváni- iása mellett kénytelen volt elfodadni és helyére pénz tárnokká Moldován Antal szatmári adótiszt válásztatott. meg. A hivatalos órák egyöntetű szabályozása és a szabadidőnek rendszeresítése tárgyában Mikcsa János előadása és Szűcs Károly nagybányai adótárnok tárgyilagos hozzászólása után elhatározta a közgyűlés, hogy a hivatales óráknak 7-töl 2-ig való tartásának 7-től 1-ig való megváltoztatása iránt Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató úrhoz sürgősen kérvényt nyújt be. Ismerve- az igazgató ur egyéniségét, remény van reá, hogy a vármegye hét kir. adóhivatal személyzete a nyári hónapokban 7-től 1 óráig fog hivataloskodni. Mindazonáltal a közgyűlés úgy a hivatalos órák egyöntetű szabályozása, mint a szabadság idő rendszeresítése érdekében felír az adóhivatali tisztviselők országos egyesületéhez azon célból, hogy ez országos egyesület e két tárgyban magas minisztériumhoz kérvénnyel járuljon. Többféle indítvány tárgyalása és elfogadása után Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgatót, Sándor Ignác nagyenyedi adótárnok, országos egyesületi elnököt- Máté Sándor köri titkárt a közgyűlés táviratilag üdvözölte. Végül a közgyűlés köszönetét nyilvánítva Kimer János nagykárolyi fő- pénztárnok, volt elnök s jelenleg egyesületi diszelnök és a nagykárolyi m. kir. adóhivatali tisztikara részéről Mikcsa Janos által tolmácsolt üdvözletért és jő- kivánatokért, azokat viszonozva, miután több tárgy nem volt, elnök a közgyűlést berekesztette. TTOK szól hozzá? (ifj.) Űrnapja. Lelkeket irányitó népkormányzat művészetének micsoda tulfinomodott tökéletessége kellett hozzá, hogy amaz örökre szomorú utolsó vacsora meginditóan egyszerű jelenetéből, az édesbus emlékezet e mindig megújuló forrásából, a tulcsapongó diadal, a tüntető pompa, a külső ragyogás urnapi diszmenetét váltsa ki ? Hja! Még akkor nem egy szegény kornya- dozó fogoly, hanem igazi uralkodó ült a Vatikánban. II re Papa. Nemcsak a gondolatai, a tettei is királyi utakon jártak. A törökök felett Lepántónál aratott fényes győzedelem adott alkalmat az utolsó vacsora emlékének megdi- csőitésére. Lehetett abban némi diplomatiai ügyesség is; mert a diadal fényes volt, valóban fényes volt, azt megünnepelni illett is, kellett is. Ellenben bölcs dolognak látszott a győztes vezért, Don Juan D’ Austriát, nem helyezni túlságosan előtérbe. A hős vezér t. i. nem hiába maga is szerelem gyermeke, veszethirü szoknyavadász is volt s a felséges dinasztia amúgy se szerette, ha a melléksarjak nagyon kitüntették magukat. Nosza, ünnepelje meg hát az egész keresztény világ alepántói csata emléknapján az — Oltáriszentsóget. Egészen természetes folyása tehát a dolgoknak, hogy az Űrnapja a katonaság kiváltságos ünnepe lett. Minden nagy helyőrségi városban, különösen Bécsben, kiáltóan szembeszökő, hogy itt már többé nem a szeretteitől búcsúzó Ember Fiának misztikus hagyatékát, hanem a teljes elbizottságában fényelgő mili- tárizmus diszkivonulását állítják napfényre. Hiszen mi az a monstrantiát emelő pap, azok a lengőfátyolos apácák s virágotszóró kislány- kák ahhoz a teljes hadidiszben, zászlókkal, fegyverekkel, sisakokkal, forgókkal, tölgylombokkal, aranyzsinórokkal ős mindezek tetejébe egész nehéz ágyuütegekkel kivonuló militáris TTÍodern tartós V m 4 I T 71 I T D D 7V I : ^e9sze^^ ruhatisztitás ; plisérozás és gouvlérozás r| AJ I A J L l\ KAL Vegyileg száraz utón! Hagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)
