Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-06 / 10. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 5 gazdag tartalmú ünnepi számban jelenik meg. Előfizetési dija V4évre 3. — korona, ‘/..évre 6. — korona, egész 12. — korona. A most belépő negyedéves előfizetők — kivételes kedvezményként — január elsejétől junius végéig, tehát teljes félévig kapják a lapot. Ingyenes mutatványokkal készségesen szolgál a „háztartás“ kiadóhivatala. Budapest, VI., Eötvös-utca 36. Megérkezett Makay József fia nagy- ^ |j§ károlyi sirköraktárába a ^ ^ szebbnél-szebb márvány, ^ fg gránit, diorit, labrador, augit J| sírkő i? Óriási választék! H m ¥ lü Jutányos árak!!! §§ Egyház-iskola. Március 15-ikének évfordulóját Nagykároly város közönsége az idén is hagyományos kegyelettel lógja megünnepelni. Az évforduló délelőttjén a templomokban istentisztelet, délután a Kossuth-szobornál szónoklat és a helybeli dalegyesület éneke, este pedig a Polgári Olvasókörben társasvacsora. Az egyes iskolákban is délelőtt ünnepélyt rendeznek. Missió városunkban. Varga István és Martinovics Sándor jezsuita páterek 8 napon át városunkban missiót tartottak. Városunk népe és intelligenciája nagy számban vett részt úgy az ájtatosságokon, mint a szt. beszédeken. Felváltva prédikáltak naponként kétszer s a nap többi részét gyóntatással töltötték el. A kora reggel és a késő este mindig ott találta őket a gyóntatószékben. Ezen munkájukban Récsei Ede kegyesrendi házfőnök-plébános, Szentiványi Béla és Tihanyi Béla segédlelkészek is segítettek nekik. Mintegy 3000-en gyóntak meg. A hívek a legnagyobb érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták a szt. beszédeket, amelyek mintái voltak a népies beszédeknek, de amelyeket az intelligencia is nagy lelki örömmel és haszonnal hallgatott. A páterek szivük-lelkük melegét, szeretetét átöntötték a hívek sziveibe s igy érthető meg, hogy a templom minden egyes alkalommal zsúfolásig megtelt. P. Varga külön szentbeszédet tartott az elemi iskolás fiuk és leányok, külön egyet a polgári iskolás fiuk és leányok, egyet a gimnáziumi ifjúság s egyet a már iskolába nem járó fiatalság számára. P. Martinovics pedig három estén keresztül az elemi fiúiskola termében konferencia-beszedeket tartott férfiak számára. Az előadások bölcseleti alapon tárgyalták az élet célját az ész, a kinyilatkoztatás világánál, a harmadik előadás pedig a hitről és a tudományról szólt. | Az ájtatosság fénypontja Varga Istvánnak a j keresztről szóló szentbeszédje volt, amely után Jordán apát a missió-keresztet megáldotta s a Te Deumot celebrálta. Ezután Récsei plébános a templomban lelkes szavakkal megköszönte úgy a jezsuiták, mint az apát fáradtságát s ezzel a febr. 21—28-ig tartott lelki gyakorlatok véget értek. A jezsuita atyák városunkból Munkácsra mentek. A nagykárolyi róm. kath. egyház község folyó évi március hó 24-én délelőtt fél 11 órakor fogja idei közgyűlését megtartani a róm. kath. elemi fiúiskola nagytermében. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 3. Költségvetés. 4. Választások. 5. Indítványok. —Az elnökség. Rendkívüli egyházmegyei gyűlés. Az érmelléki egyházmegye február 26-án Székely- hidou rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen elbúcsúzott egyházmegyéjétől Marjay Péter esperes, elválasztott hajdúböszörményi lelkész. A gyűlés egyúttal intézkedett a megüresedett es- peresi tisztség betöltésére a szavazás elrendelése iránt. Előzőleg a lelkészek értekezletet tartottak s egy értelemmel Végh József ér- semlyéni lelkész személyében állapodtak meg, kinek javára ellenjelöltje Takács Zsigmond gálospetri lelkész is lemondott. Az oláh diákok ügyében a szatmár- megyei Szaniszló község oláh parasztjai is népgyüléseztek. No mert vagy három példány a kicsapott kispapokból Szaniszlóra való. Jó volna, ha a hatóság rajta tartaná a szemét ezen az ágaskodó oláh társaságon. Kiváncsiak vagyunk, hogy a kormányhatalom meddig tűri ezeket a nemzetiségi íészkelődéseket. Háztelkek Értekezni lehet a Nagykárolyi Hitelbank Részvénytársaságnál. Ipar, kereskedelem, közgazdaság. Közgyűlés. A „Nagykárolyi Hitelbank Rt.“ f. hó 9 én d. e. fél 11 órakor az intézet helyiségében rendkivüli közgyűlést tart, melynek tárgya az igazgatóság jelentése az alaptőkének 600,000 koronára felemelése iránti művelet végrehajtásáról és az alapszabályok 7-ik §-nak megfelelő módosítása. "I .... r |W| J L n ■ m ■ ■ ■ ■ ■ a ■ ■ ■ m u FONTOS! ■ ■ H S9 B ■ ■ ■ ■ B B B fl ; j§l|i A visszamaradt ŐSZI és TÉLI öltönyök, télikabátok, boák, muffok, női kabátok, leánykabátok, tekintettel arra, hogy elvem minden idényre uj és uj árut tartani, mindezeket saját árban árusitom el, — úgymint: Férfiruhák . . . 7.—írt, feljebb Férfi kabátok . . 7.— „ „ Női kabátok . . . 7 — „ „ Nadrágok . . . 2.— „ „ Fiú ruhák 3-10 évig . 2.= „ „ „ „ 10-14 ,, . 4.— „ „ „ „ hosszú nadrággal5.50 „ „ Szaftó Kálmán ruha nagy raktárában NAGYKÁROLY. (Wéber-ház. Royal nagyszálloda mellett,) S Hivatalos rész. Felhívás a város közönségéhez a hernyó és vértetü, valamint a cserebogár irtása tárgyában. 1590/1911. k. szám. Felhivatik a város közönsége, hogy a városnak úgy bel-, mint külterületén, a tulajdonukat képező avagy felügyeletük alatt álló földterületen kertben, szőlőben, udvaron stb. levő fákról a hernyókat, hernyófészkeket, lepketojásokat, gyürühernyó- kat, továbbá az almafákon netán található vér- tetveket legkésőbb március hó végéig, de mindenesetre még a rügyek fakadása előtt teljesen pusztítsák ki s a fákról leszedett hernyókat, hernyófészkeket, lepketojásokat, valamint a vértetüvel fertőzött s az almafáról eltávoli- tandó galyakat égessék el; mi\el aki ezen,, határidőre hernyó és vértetü irtási kötelezettségének a legteljesebb mértékben eleget nem tenne, ellene a kihágási eljárás az 1894. évi XII. t.-e. 95. §-ának k) pontjába ütköző kihágás miatt azonnal megindittatni s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog büntettetni s ezenkívül az irtási eljárás azonnal hatósági utón költségére fog foganatosíttatni. Az irtás alkalmával különös súlyt kell fektetni arra, hogy a fák koronájáról a száraz levél, lepketojásgyürü; a fák derekáról pedig (az akáezfákról is) minden lepketojáscsomó (a nely is egy koronás nagyságú és tüzitapló formájú és szinü darabokat mutat leszedessék és elégettesék. A cse- rebogár irtása is kötelezőleg elrendeltetvén, az 1894. évi XII. t.-c. 50. §-a alapján, de meg a nagyobb gazdasági károk lehető megakadályozása céljából is felhívom a város közönségét, hogy a folyó év tavaszán várható cserebogár rajzáskor (április végén vagy május elején) —■ különösen a szőlőskertekben és gyümölcsösökben, de a beltelkekhez tartozó udvarokon és kertekben is — a cserebogár irtását a lehető legteljesebb mértékben teljesítse. Figyelmeztetem a város közönségét, hogy az irtás mikénti teljesítéséről meggyőződést fogok szereztetni; s mindazok ellen, kik irtási kötelezettségüknek meg nem felelnek, az 1894. évi XII. t.-c. 95. §. k) pontja alapján a kihágási eljárás fog megindittatni s a hivatkozott t.-c. §-a alapján az irtás a mulasztó költségére hatósági utón fog foganatosíttatni. A cserebogár irtását megjelenése után azonnal meg keli kezdeni és folytatni kell míg rajzása tart. A szedésre csak a hajnali órák alkalmasak, amikor . még a lerá zott bogár dermedt s el nem repülhet. A cserebogarat mindet külön-külön le kell szedni. Alacsonyabb fáról egyszerűen lerázható, maga sabbról pedig aként szedhető a cserebogár, hogy a munkás hosszunyelü horgokkal a fa ágait egyenként megrázogatja, vagy a fiatalabb munkás a fára felmászva rázogatja meg az egyes i galyakat. A lerázott cserebogarat széles szájú, vizzel félig telt nagyobb edénybe kell szedni s onnan megfelelő nagy kádba, hordóba vagy zsákba önteni. Az igy összeszedett cserebogarat le kell forrázni, illetve a zsákba összezúzni. Az elpusztított cserebogár trágyának vagy baromfi eleségnek használható. A trágyának felhasználandó cserebogarat sok földdel és mészszel kell összekeverni és földdel úgy letakarni, hogy ez által a rodhadó cserebogarak bűze el- fojtassék. A baromfi eleségnek használt cserebogár napon vagy kenyérsütő kemencében megszántva száraz és szellős helyen tartva, ősszel és télen a baromfi eleséghez hozzákeverhető. Élő cserebogarat valamint pajorjait sertéssel feletetni nem tanácsos, mert az ezekben élő bélkaparó féreg a sertésre nézve veszedelmes és elhullását okozhatja. A gazdaközönség figyelmeztetik,, hogy a kötelező cserebogár irtásnak kiegészítő részét képezi a pajor irtás is, mely | abból áll, hogy a talaj szántásakor, ásáskor, s i kapáláskor felszínre kerülő pajort meg kell semmisíteni. Egyben értesittetik a város közönsége, j hogy a hernyó és vértetü irtás úgyszintén a cserebogár irtás mikénti foganatosításának ellenőrzésével s a nem megfelelő módon foganatosított hernyó, vértetü és cserebogár irtásnak hatósági utón a tulajdonos, avagy a felügyelettel megbízott költségére leendő elvégez- tetével a városi kertész bízatott meg. Nagykároly, 1912. évi február hó 27. Debreczeni István polgármester. Hirdetmény. 1284/1912. K. szám. Értesítem Nagykároly r. t. város közönségét, hogy a Szatmárnéinetii kir. törvényszék Mezőpetri község határának tagosítása iránt indított birtokrendezési ügyben hozott 1627/1912. urb. számú végzése szerint törvényes okot földmérői pályázat újabb kibocsátására nem talált s az 1911. év december 11-én szabályszerűen megtartott tárgyalás eredményéhez képest az eljárásban érdekelt felek részéről közös egyetértéssel megválasztott Gál Jenő okleveles mér- ; nők birtokrendezésre jogosított szatmárnémetii lakos szerződését melyszerint a nevezett az összes műszaki munkálatokat a tagositandó területen k. holdanként 5 K. 70 f, a kiegészítő munkálatokat pedig k. holdanként 1 korona munkadij ellenében végzi, jóváhagyta, úgyszintén jóváhagyta a 30/1919 sz. F. M. rendelet. 196 §-a alapján készített költség előirányzatot, amely szerint a birtokrendezés költsége 23936 K. 90 fillérben irányoztatott elő, amely összegből az érdekeltség terhére 20782 korona esik. Nagykároly, 1912. február 16-án. Hetey Abraham h. polgármester. Hirdetmény. 1360—1912. Értesítem a Nagykároly város közönségét, hogy a szatmár- németii kir. törvényszék 2771—912. urb. sz. végzésével Nagymajtény község általános tagosítása ügyében földmérőül Gáspár József föld-
