Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-06 / 45. szám
5 bői, egy katonai hivatalnokból és tiz írnokból fog állani. A századparancsnokoktól elvették a ruhatár- és zsoldkezelést, ami nem kis köny- nyités a századparancsnokoknak, akiknek sok idejét kötötte le ez a nem közvetetlenüi katonai foglalkozás. Egyház-iskola. Nemes szivek a Kálvineum mellett. Az árvák keserű sorsa természetszerűleg a női szivek érzékenységét érinti meg legelsőben is, ennek következménye, hogy a nők állanak az első sorban ott, ahol az árvák könyüit le kell törölni. A december első napján a városi színházban tartandó Kálvineum-estély az országos ref. lelkészi árvák otthona javára rendeztetvén, városunk és vármegyénk nemesszivü hölgyei az elsők, kik magokévá tették a humánus célt valláskülönbség nélkül. Ezek között a legmélyebb tisztelettel es hálával említi meg a rendezőség özvegy gróf Károlyi Istvánná Öméltóságát, aki egy bizottság felkérése folytán készséggel megengedte, hogy a védnökök közzé felvétessék s megígérte, hogy az estélyen megjelenend. Tisztujitás a nagykárolyi ref. egyházmegyében. Minden tizedik évben újonnan választatván az egyházmegye egész tisztikara, ebből kifolyólag a szept. 25-iki közgyűlésen úgy a lelkészi, mint világi elnökök, tanács- birák, jegyzők lemondtak s az egyes egyházak presbyteriumai szavazataikat december első napjáig kötelesek beadni. A lemondott tisztikar névsora a következő : elnökök: Domahidy Elemér Hajdú vármegye és Debrecen főispánja gondnok, Berey József nagyecsedi lelkész, esperes. Lelkészi tanácsbirák: Uray József, Korány János, Kincses István, Havas Gyula, Tukacs Lajos, Király István lelkészek. Világi tanácsbirák: Kacsó Károly, Bányay Endre, dr. Falussy Árpád, Péchy László (Mátészalka), Deme Kálmán. (Egy tag Bodoky Béla időközben elhalt.) Lelkészi főjegyző: Kincses István, aljegyző : Fóris Lajos. Világi főjegyző : Néma Gusztáv, aljegyzői állás üres. Szavazás rendeltetett el a három tanító képviselőségre is, kik három évenkint újból választatnak. Eddigi tanitóképviselők voltak: Lukács Mihály, Szobosz- lay Pál, Nagy Ferenc. Jánossy Zoltán Nagykárolyban. December első napján, advent első vasárnapján, a helybeli református templomban délelőtt fél tiz órakor Debrecen nagytudományu és kiváló szónoki képességgel megáldott lelkésze, Jánossy Zoltán fog tartani kétségkívül elragadó és hatalmas szent beszédet, melyre előzetesen is felhívjuk a figyelmet. Ugyanekkor a perselyek a Kálvineum javára lesznek kitéve s az országos ref. lelkészi árvák otthona részére átszolgáltatva. A „Nagyar Frotestánz Irodalmi Társaskör“ közgyűlése. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság október 27-én tartotta meg meg évi rendes ünnépélyes közgyűlését Szatmárnémetiben. A gyűlés valóságos irodalmi ünnep volt, amelyen a hazai protestantizmus számos vezére jelent meg s előkelő nagy közönség jött az ország minden részéből. A vándorgyűléssel kapcsolatos ünnepségek délelőtt tiz órakor istentisztelettel kezdődtek. Dr. Ballazár Dezső püspök mondott megható imát és Sörös Béla losonci lelkész prédikált Naetir Elza operaénekesnő és Jánossy Antal magánénekeket adtak elő. Az istentisztelet után volt a közgyűlés este pedig irodalmi estély, szintén nagy közönség részvétele mellett. A közgyűlést dr. Zsiniszky Mihály v. b. t. t. világi elnök nyitotta meg, s Szőts Farkas titkár kimerítő előadást tartott az irodalmi társaság működéséről, eredményéről és vagyoni helyzetéről. A tanácskozást dr. Antal Gábor püspök egyházi elnök zárta be. Délben Szatmár városa disz- ebédet adott a vendégek tiszteletére, .amelyen az összes megjelent előkelőségek részt vettek. Este pedig nagy érdeklődés mellett nagy irodalmi estély volt. Hétfőn a közgyűlés tagjai és az irodalmi estély résztvevői Nagybányára rándultak át irodalmi estély tartása céljából. A vendégek megtekintették a .ferneselyi kohókat. Délben diszebéd, este irodain ; —tély volt a városi színházban. Árlejtés iskolák építésére. A nagykárolyi államépitészeti hivatalban a héten volt az árlejtés a Komorzánban, Érendréden, KányaNAGYKAROLY ÉS VIDÉKE házán és Tyúkodon építendő állami iskolákra. Az árlejtésre a következő ajánlatok érkeztek be : Vénig Lukács és Buchmann Antal az érendrédi iskolákra 33226 K 17 f., Kinczli György a tyukodi iskolára 52627 K 16 f., az érendrédire 32222 K 73 f., Heininger Károly az érendrédire 31845 K 47 L, a tyukodira 47597 K 17 f., Tatorján István a tyukodi iskolára 55154 K 64 f., Révi és Gál az összes iskolákra 176404 K 10 f. Az államépitészeti hivatal, minthogy a legolcsóbb ajánlat is túllépi a minisztérium által előirányzott összeget, az ajánlatok dolgában nem döntött, hanem felterjesztette azokat a minisztériumhoz. Esperes választás. A szatmári ref. egyházmegye az imént elhunyt Biky Károly esperes helyéfe Kiss Bertalan keérsemjéni rét. lelkészt nagy szótöbbséggel esperessé választotta. Népmozgalmi kimutatás. 1912. október 29 étöl — 1912. november 5-óig. Szüleiek: Prógli Ignác vasúti raktári munkás fia: Antal róm. kath., Gulyás János béres fia: Mihály gör. kath., Sajtos József cseléd fia: József gör. kath., Papp Péter napszámos fia: György gör. kath., Hevele Károly napszámos fia: Ignác róm. kath., Plank Lajos napszámos leánya: Emilia róm. kath., Szabó György béres fia: György gör. kath., Tóth H. István kőműves leánya: Erzsébet és Anna (ikrek) gör. kath., dr. Vetzák Ede ügyvéd leánya: Andrea Mária, Jósefine, Rozália, Margit róm. kath., Rozsnyai Lajos honvéd őrmester leánya: Adél, Mária ref., Lakatos Lajos napszámos leánya: Mária ref. Kihirdetésre jelentkeztek: Szommer János Máv hivatalnok hajduszoboszlói lakos róm. kath. Hirt Mária tasnádi lakossal róm. kath. Házasságot kötöttek: Dr. Brugós Gyula m. kir. ezredorvos róm. kath. Vetzák Lujza Teréziával róni- kath. Meghaltak: Keller Ödön napszámos róm. kath. 58 éves, hasi hágymáz, Szilágyi Mihály gör. kath. 1 hónapos, veleszületett gyengeség, Gál Tibor izr. 2 hónapos, bélhurut, Roóz Salamon izr. 91 éves, aggkori gyengeség, Pataki Erzsébet gör. kath. 4 éves, vörheny, Kis László napszámos gör. kath. 77 éves, hörggyuladás, Dorner Lajos tanitó róm. kath. tövisfalui lakos, 24 éves, vakbéllob. Hivatalos rész. Hirdetmény a házbérjövedelem bevallásai, tárgyában. 70.738—912. sz. p. ü. ig. A házbéradó az 1913. évre való érvénnyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1912. évi 111,507. szám alatt kiadott rendeletével az 1912. évi november hónap 2-tól 30-ig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-c. 46. §-a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házbérjövedelem bevallására kötelezve van : a) a ténylegés birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok; b) a házközösségnél annak feje; c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ád vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérvallomási ivet meghatalmazott által is kiállíttathatja, eunek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhivatnak tehát a valló-1 másadásra kötelezettek, hogy a házbérvallomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) november hó 2-ikától { kezdve legkésőbben november 30-ig nyújtsák be. A bevallás tárgya: a házak évi nyers bérjövedelme. Nyers jövedelemnek tekintendő együtt- i véve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékűi fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ide j számítandók különösen : 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztosi- tási dijak, állami, helyhatósági s egyéb adók, azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó címén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már benfoglaltatnak; 3. azok az ösz- szegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, sze- S métkihordás és más ilynemű mellékköltségek címén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapított összegeket, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált viz után fizetett vízvezetéki dijakat; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bér- ! bevett ház vagy lakrészek állandó átalakitásá- nak vagy karbahelyezésének költsége fejében i a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb | összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség , visszatérítése a szerződő felek által több évre ! osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek nyers házbérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérértéket), az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Üzletfelszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek az az összeg valiandó be, mely házbér címén a bérszerződésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30°/0-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a vallomási ivén bizonyítják^ a vallomás helyességét, nevűknek a vallomásadásra kötelezett felhívás folytán a megfelelő rovatba történt | bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg J beírása előtt tilos. A felek a házbérvailomások j beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki vallo- : mását a kitűzött határidőben be nem adja, abban az esetben : a) ha a megállapított adóalap 1000 K-t nem halad meg, a kivetés során megállapított házbéradónak l°/0 -át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további ^/o-át fizeti pótlék fejében; b) ha J pedig a megállapított adóalap 1000 K-át meghalad, a kivetés során megállapított házbéradónak 5°/0-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adjabe vallomását, az adónak további 25°/e-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909. évi VI. t.-c. 48. §-a, illetőleg az 1912. .évi Lili. t.-c. 30. § a.) Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet a bérösszegnek beírása előtt íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 K-ig terjedhető rendbirsaggal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási iv aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. (1909. évi VI. t.-c. 49. §-a.) Biróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbórjövedelemre vonatkozó vallomási Ívben adóköteles jövedel-, met szándékosan elhallgat, vagy abban tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási iv részére hivatalból kézbesítve nem lett. Kelt Nagykárolyban, 1912. évi október hó 24-én. A m. kir. pénzügyigazgatóság.
