Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-14 / 7. szám

B csendes temetőt, amelynek kápolnájában pi- h'ennek a halhatatlan mester porai. Nagy­szabású előadásában ismertette a Shakespearei képeket és szobrokat is, amelyek részint a : költő szülőházában létesített kisebb muzeum- ; ban, részint az angol nemzet nagy múzeumában vannak elhelyezve. A Shakespeare irodalomban való bámula- } tos jártasságról tanúskodó remek ismertetést, mely megragadó s kedélyes előadással páro­sult, az előkelő közönség szinte szűnni nem i akaró éljenzéssel és tapssal honorálta. E szabad előadást követte Shakespeare egyik legismertebb tragédiájának : „Othelló“-nak előadása. A főszerepet a budapesti Nemzeti Színház két kiváló színésze: Bakó László és S. Fáy Szeréna kreálta. Az ő mesteri játékuk­ról igazán felesleges szólani. Oly országos hirü színészek, akiknek a mi színházunkban szereplésre történt megnyerése a legszerencsé­sebb körülménynek mondható. De ha igazán | élvezni akarjuk Shakespeare remekműveit a! színpadon, csakis ily kiváló erők és tehetségek előadásában lehet és érdemes megtekinteni. A mesteri alakításra, az érzelmeknek ily hü ki­fejezésére csakis oly kiváló tehetségek képe­sek, mint S. Fay Szeréna és Bakó László. Ö mellettük társulatunk színészei is igyekeztek legjobb tudásuk és tehetségük szerint meg-1 felelni szerepeiknek. Ez estén azonban — látva a mesterek mesteri játékát -—■ mintha ők is meghatottak lettek volna úgy, hogy egyes je­lenetekben egyesek bátrabb, élónkebb szerep- j lése szinte kívánatos lett volna. Pénteken este Cseh Lajos fögimnáziumi j igazgató ur, a Kölcsei-Egyesület alelnöke tar i tott felolvasást, méltatva Shakespearet mint ] költőt. Igen szépen jellemezve a költők királyá­nak az irodalomtörténetben öt megillető helyét, nagy vonásokban vázolta Shakespeare költői munkásságát s méltatta kiválóbb remekműveit, különösen „Lear király“-t. A nagy gonddal összeállított s alapos tanulmányra valló fel­olvasást nagy érdeklődéssel hallgatta a közön­ség s elismerése jeléül ismételten telkes tapssal jutalmazta. A felolvasás után „Lear király“-t adták elő a főszerepben ismét Bakóval és Fáy Sze­rénával. Az ő mesteri játékukról szólottunk fentebb. Ez estén is ép úgy gyönyörködött a közönség a remek előadásban, mint előző es­tén. Színtársulatunk tagjai is sokkal fesztele- j nebbül szerepeltek, mint „Othelló“-ban, úgy, hogy az előadás semmi kívánnivalót nem ha­gyott fenn. A hét többi estéit ismert darabok jó fel­újításai töltötték be. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Használjuk a KÍNÁL féle Jövő heti műsor: szerdán „Hit és haza“, csütörtökön „Muzsikus leány*, pénteken „Me­dikus“, szombaton „Babuska“, vasárnap „Kis gróf.* _ _________ "" ■C* I f i f I 1 f I f f I bajuszpedrőt f i f i | » i f | l 1 Egy nagy doboz :: 24 fill. :i Kapható a készítő Mit szól hozzá? Újságírói tárgyilagosság. Az „Északkeleti Újság“ „Megyei Gyűlés*. „A 48-as párt vere­sége* cim alatt azt Írja, hogy a kormánypárt megkísérelte a politika kiküszöbölését a köz- igazgatási bizottsági tagok választásánál és ezért paktumot ajánlott fel olykép, hogy a régi bizottsági tagok közül két 48-ast Jékey Zsigmondot és Luby Bélát felveszi a közös lisztára, de a 48-as párt ezt nem fogadta el; egyidejűleg a szavazás számeredményét is leközli és felsorolja, jelezve azt is, hogy a kisebbségben maradottak hány szavazatot kaptak. Vájjon az őszi! közgyűlésen történt választásnál miért felejtette ki; azt meg Írni, hogy akkor a48-as pártajánlotta fel a paktumot, hogy két 48-as vétessék fel a tisz­tába s hogy azt akkor a munkapárt nem fo- j gadta el és miért felejtette ki a néppárti or­gánum kimutatni azt, hogy a jelöltek akkor hány szavazatot kaptak? Talán azért, mert az „Északkeleti Újság“ felelős szerkesztője édes atyja akkor kisebbségben maradt s talán azért, mert akkor a függetlenségiek ajánlották fel azt a paktumot, hogy a jelöltek közt két 48-as fel­vétessék s a munkapártiak ezt nem akarták akkor s mert csak egy munkapártit választottak meg és négy 48-ast ? Hát a referáda nem minden­kor egyforma tárgyilagos, hanem ha az ered­mény pártpolitikai szempontból jó, akkor kiszí­nezzük, ha nem jó elhallgatjuk ? Az is legújabb, miszerint keressük azt, hogy a közigazgatási bizottságba beválasztott férfiúnak milyen a vallása? s elfogult-e a katholikusok- kal szemben vagy nem ? Mit szól hozzá ? HÍREK. Személyi hírek. Csaba Adorján főispán családjával pár napra Debreczenbe utazott. — Géressy Kálmán tankerületi főigazgató folyó hó 5-én este a főgimnázium félévi rendes vizsgá­lat megtartása céljából városunkba érkezett. A főigazgató a kegyesrendi társháznak volt szívesen látott vendége és tiszteletére f. hó 9-én a társházban ebed volt, melyen városunk­ból többen voltak hivatalosak. — Dr. Sternberg Géza kórházi igazgató-főorvos ma reggel három heti tartózkodásra Nizzába utazott. Meghívás. Nagykároly város képviselő­testülete tagjait az 1912. évi február hó 18-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanács­termében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisz­telettel meghívom. Nagykároly, 1912. évi február hó 8-án. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. Belügymin. ur 175,503— 1911. sz. leirata a városi lakbérleti szabályzat módosításának mellőzésére vonatkozó 151— 1910. kgy. sz. véghatározat érvényre emelése tárgyában. (101—1912. k. sz.; fj.) 2. A vásár­vám házi kezelése ügyében érdemleges hatá­rozathozatal. (399—1912. k. sz.; kj.) 3. A vá­ros tulajdonát képező Korpareti tagosbirtoknak árverés utjáni eladása alkalmával felvett jegyző­könyv bemutatása s érdemleges határozat az eladás jóváhagyása tárgyában. 414—1912. k. sz.; hj.) 4. Intézkedés a kövezetvám-tarifa ér­vényének meghosszabbítása tárgyában. (9106— 1911. k. sz.; kj.) 5. A „Nagykároly—mátészal­kai—csapi helyiérdek sut* igazgatóságába egy tag kijelölése. (8^ _ —1912. k. sz.; kj.) 6. Ifj. Matolcsy Sándor kereskedő nagykárolyi lakos előterjesztése gróf Károlyi György-téri 50. szám alatti üzlethelyiségében a város által nyilvános telefonállomás felállítása iránt. (847— 1912. k. sz.; hj.) 7. Tasnád község megkere­sése november 1-re eső országos vasárnapjá­nak október 31-ikére áthelyezéséhez hozzá­járulás iránt. (1050—-1912. k. sz. ; fj.) Városunk szinügyi bizottsága a szín­házi műsor megállapítása céljából pénteken délután ülést tartott mely alkalommal a hely­előtt 300 ezer pennyért kelt el az első négy kiadás. Müveinek első kiadása az 1616-ban bekövetkezett halála után már nehány évre 1623-ban jelent meg a költő arcképével s alig 7 teljes példány van meg az úgynevezett első Folio kiadásból. Egyáltalán a nagy költő müvei kiadásának története a Bibliographia legérdekesekb feje­zete sok száz különféle kiadást értek már meg müvei s a világ legexoticusabb nyelvére is át vannak azok fordítva; e munkából a magyar nemzet is kivette a részét s mintegy 1200-ra tehető az eddig megjelent Shakespeare kiadmányok száma. Itt van e múzeumban szu- rágta régi íróasztala, karszéke, ivópohara, páncélszekrényben őrzik egyik eredeti arcfest­ményét, az úgynevezett Stratford portréját, mert minden arcképének története alaposan ki van nyomozva és e képek történetének ku­tatása egy könyvtárnyi irodalmat tesz ki. Mindez emlékek fentartása, tüztől való meg­védése, biztonsági őrizete nagy gonddal s körültekintéssel van ott szervezve s méltóan, mert mind e tárgyak mérhetlen vagyont ké­peznek s jól jövedelmező vagyont, az a 100,000 átlagos számú idegen folytán, kiket Shakespeare emléke ide hoz. Megnéztük a kis kertet, hol azon növények és virágok vannak tenyésztve, melyek S. darabjaiban előfordulnak. Ez volt tehát a ház, honnan az emberiség legnagyobb géniusza szárnyra kelt. A lelki szemeim előtt elvonulnak azon gyér adatok, melyeket a költő életéről tudunk. Atyja gyapjukereskedő is volt, mészáros is, gyermeke az iskolában a latint és görögöt rosszul tanulta s mészáros inasnak szánták s ha átvonuló vándorszínészek előadást tartottak, szerette azokat végignézni. Ifjúságáról nem tudunk semmit, 18 éves ko­rában már nősült a Stratford melletti Shotte- ryből nőül vette a nálánál 8 évvel idősebb Anna Hathawayt; bár e házasságból 3 gyer­meke származott, de a házasság nem volt nagyon boldog, a felesége szellemi képessége messze elmaradt férje mellett. Házasságának 2-ik évében egy jelentéktelen csínyt követett el. A földesur vadászterületén egy szarvast lőtt és ezért a földesur Thomas Lucy üldözte. Ö egy gunyverssel felelt, melyet a földesur kapujára ragasztott ki, ezért 3 havi lezárásra Ítélték. Ez elől Londonba szökött, itt csakha­mar megismerkedett azon kor legelső színé­szével : Burbagge-val, kivel haláláig fenntar­totta a barátságot s kivel ott Blackfriars Globe színháznak közösen voltak tulajdonosai. Először mások darabjait javítgatta, majd ko­moly tanulmányokra adta magát; latin, francia, angol classicusokat olvasott s legfeljehb hét évtized alatt irta meg 37 remek színmüvét, melyekről azt mondják, hogy ha az egész világirodalom elveszne, azokból újra lehetne azt alkotni. Ha bohém nem is volt, barátai társaságában sok időt töltött a Meermaid korcsmáhan, hol Falstaff alakja született. Ked­velt egyén és színész volt arisztokrata körök­ben s az udvarnál és Erzsébet királyné előtt gyakran felolvasta darabjait s komolyságáról nemcsak tanulmányai tesznek tanúságot, ha­nem vagyongyűjtése is. 1609-ben szülőföldjére I visszatért, élte utolsó évét csendesen gyermekei és unokái körében töltötte, gondozva kertjét s városának ügyeivel foglalkozva, 1616. év ele­jén betegeskedni kezdett s április 23-án meg­halt. Meghatva néztük meg házát a New-Plascet, hol meghalt, ahol mutogatják a házat, az eperfa maradványait, melyet ültetett s mely házban Halls orvos és neje is lakik. Megnéztük még az iskolát; Shotteryban a nála 8 évvel idősebb feleségének Anna Hath- awaynak lakóházát s végül a Shakespeare em- lékszinházat, mely az Avon folyó partján van. A színház előtt az a hires szobor, melyet 1888-ban Lord Gower szobrász ajándékozott a városnak. Talapzatán Shakespeare négy tő­alakja : Hamlet, Falstaff, Henrik herceg Mac­beth. Az épületben van elhelyezve az emlék­könyvtár, a mintegy 10 ezeret kitevő Shakes- pearével foglalkozó müvek gyűjteménye s a képtár, élén a hires Droeshant képpel, gazdag gyűjteménye azon festményeknek, melyek Shakespearről hires Shakespeare színészekkel s azok alakitásival összefüggésben vannak. Ezen képet Droeshant nevű Brabanti festő festette, ki Shakespeare idejében Stratfordban élt s állítólag a költő 45 éves korában lett festve. Még érdekesebb kép az úgynevezett Chandos portré, melyet Chandos hercege ajándékozott a nemzetnek. Ezt Shakespeare barátja s kartársa a hires színész Burbage festette s jelenleg a londoni nemzeti arckép- csarnokban van, mely képtár London legérde­kesebb látványosságainak egyike s mindazok, kik Angliának történetében mint hadvezérek, modern tartós V ■■ i p pj D TV I ‘ ^-e9sze^^ ruhatisztitás : plisérozás és gouvlérozás i| n J I AJ L l\ r M L Vegyileg száraz utón! T7agykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom