Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-04 / 49. szám
5 Tii*. Néma Lajos gencsi lakos szénája leégett. A esendőrség megindította a nyomozást, melynek során megállapította, hogy Gacsó Menyhért 12 éves és Erdei István 16 éves gencsi lakosok szarvasmarha őrzés alkalmával tüzet raktak a szénaboglyák közelében, mely tüztől a széna lángba borult. A károsult, tekintettel arra, hogy a gyerekek nem szándékosan gyújtották meg a szénát, a büntetést nem óhajtja és kártérítést sem kiván. Az eljárást he is szüntették. Kölcsönkönyvtár megnyitása. Csókás Lászlónál a legújabb müvek és tanulók számára hasznos olvasmányok csekély díjért kölcsön kaphatók. Chíoroformoa tolvaj. Jármy Béla, a fe- hérgyargyarmati kerület Kossuth-párti képviselője a múlt hó 27-én, szerdán este Budapestről kilenc óra harminc perckor a Czegléd felé induló vonattal kerületébe akart utazni. Az utat Czeglédig testvérével együtt tette meg, ott azonban a Püspökladányba induló vonat egyik első osztályú fülkéjébe szállt át. Miután a kocsiban egyedül volt, levetette kabátját, amelynek egyik zsebében háromezerhétszáz koronát tartalmazó tárcája volt, értékes cigarettaszelencéjét pedig a szemközt levő asztalkára tette le és lefeküdt aludni. Szatmáron a kocsikat átvizsgáló vasúti személyzet mély álomban találta a képviselőt. Nagy erőfeszítéssel, hosszas kísérletezés után tudták csak álmából felrázni. Az erős fejfájásról és rosszullétről panaszkodó képviselő a vasúti személyzettel konstatálta, hogy kabátja zsebéből pénztárcája a pénzzel és egyéb apróságaival együtt eltűnt, a kocsiban érezhető édeskés, nehéz chloroformszag pedig kétségtelenül arra eogedett következtetni, hogy vakmerő chloroformos rablás történt. Jármy a rablás részleteiről mi felvilágosítást sem tudott adni, de arra halványan emlékszik, hogy mintha álmában valami idősebb nőt látott volna jönni és hirtelen eltűnni. Jármy még mindig betegen fekszik a lakásán. A szatmári rendőrség erélyes nyomozást indított. r ■ ■„ . - . ■ -----------------* Eg yház-iskola. Tilos a magyar uyelv. Valóságos ujjon- gás fogta el Magyarország keresztyén vallásu és sovén érzelmű lakosságát arra a hírre hogy az u n román nemzetiségi túlkapások ellensúlyozd Sára Magyarországon gör. kath. magyar püspökséget állítanak fel. A püspökség létesítése tudvalevőleg a pápa által már elhatároztatott és székhelyéül Hajdudorog jelöltetett ki A nagykárolyi gör. kath. román és u n gör. kath. magyar egyházak pénteken felsöbbhatóságaiktól értesítést nyertek, hogy a hajdudorogi püspökséghez lettek átcsatolva. Egyben szigorú utasítást nyertek arra vonatkozólag, hogy az istentiszteleteknél a magyar nyelv használata tilos. Joggal kérdezhetjük hát, hogy miért hívják az uj püspökséget gör. kath. magyar püspökségnek. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter a helybeli gazdasági népiskolának az iskola növendékei részére rendezendő háziipari tanfolyam költségeire 600 K állami segélyt engedélyezett. A gencsi református egyházban november hó 3-án tartották az első ismeretter- esztő vallásos estélyt, amikor is a reformáció unlókének áldoztak a gencsi magyarok. A íagyobbik iskola termét zsúfolásig megtöltött őzönség éneke után először Papp József lelesz ismertette a falu helyen eddig még csak- ,;em ismeretlen vallásos estélyek célját, majd íebestyén Vince ref. tanító olvasta fel a lelesz által irt és a gályarabokról szóló emlék-, bszédet. A szép estély a „Dicséret, dicsőség“ sb. kezdetű énekkel végződött. Ugyanazon 6tén a lelkes közönség kérésére a vezetőség (határozta, hogy a tél folyamán több vallásos etélyt fog tartani. A második estélyt novem- br 24-én tartották a következő műsorral: (yülekezeti ének. Imádság. Mi a haza, irta lírányi Emil, előadták: Papp József lelkész é Vörös Zoltán elemi iskolai tanuló. Szózat: rekelte a közönség. A gazdag irta Tompa Mihály, szavalta Pál Elek tanuló. Sebestyén Víncse tanító szabadelőadást tartott az egyháztörténelemből. Szüleim halálára, irta Petőfi Sándor, szavalta: Sarkadi Miklós. Záróének. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Az estélyeket valláskülömbség nélkül igen nagy számban látogatják a hívek., A szatmári kath. főgimnázium felavatása. December 8-án avatják fel nagy ünnepélyesség mellett a szatmári uj katholikus főgimnáziumot. A felavatási, ünnepélyen jelen lesz gróf Zichy János kultuszminiszter és Balogh Jenő államtitkár is, úgyszintén dr. Bo- romisza Tibor szatmári megyés püspök, aki a felavatási funkciókat fogja végezni. Feljelentés a román nyelv miatt. Marchis Romulus nagykárolyi gör. kath. esperes és Szakái János segédlelkósz Cseh Lajos főgimnázi igazgatót be vádolták Radu Demeter nagzváradi püspöknél azért, hogy nem enged „kellő teret“ a gimnáziumban a román nyelv tanítására. Radu Demnter püspök Cseh Lajos igazgatót a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál feljelentette. A feljelentést a minisztérium leadta a főgimnázium igazgatóságához véleményes jelentéstétel végett. A magunk részéről fogalomzavarban vagyunk a „kellő tér“ fogalma fölött, mert utóvégre azért van egy magyar iskolának magyar igazgatója, hogy az eselleges subjektiv módoft értelmezett „kellő teret“ kellő korlátok közzé^ szorítsa. A magyar középiskolákban a román iiyelv rendkívüli tantárgy mint a francia, angol vagy esetleg a hindu. Lopás. Moldoványi Eridre mezöfényi plébános zárt csűrje padlásába betörtek. A padlás végén lévő lyukon keresztül a sertésól tetején át bemásztak a csűrbe és több mázsa búzát loplak el. A nyomozást az ismeretlen tettesek ellen a esendőrség megindította. Népmozgalmi kimutatás. 1912. november 26 ától — 1912. december 3-áig. Születtek: Erdei József malmi kocsis leánya : Anna lóm. kath., Buga Szabó János kő- * műves fia: János gör. kath., Szilvasán János napszámos fia: Ferenc gör. kath., Grünwald j Izidor kereskedő leánya : Erzsébet izr., Csiszár Ferenc vasúti munkás halvaszületett fia., La- j katos János poslaszolga leánya : Ilona gör. kath., j Simonka László asztalos fia : László, gör. kath., Sopronyi János grófi parádés kocsis fia : Ferenc Tibor gör. kath., KŐI só (Goltán) Dömötör i banki könyvelő fia : Romul János gör. kath., ; Ripszki József nyomdász fia : Istváu róm. kath., 1 Babotán József szobafestő leánya : róm. kath., Egey Lajos fodrász leánya : Petronella ref. Kihirdetésre jelentkeztek: Miskolci Pál Ait- fatter Teréziával ; Zsulhy András Elek Máriá- I val. Házasságot kötöttek: Babinec Tivadar özv. tanító gör. kath. Hagara Lenke Anna Katalinnal ref., Dűli János özv. juhász gör. kath. { Gazdagán Flórával özv. gör. kath., Rácz János I özv. bádogos ref. Hászler Etelkával özv. róm. kath., Vonház Mátyás napszámos róm. kath. Kávássy Máriával gör. kath. Meghaltak: Tóth Sándor tímár ref. 81 éves, aggkori gyengeség, Guti Terézia kéregető ref. 67 éves, idült tüdölob, Kosztin Károly szabó, gör. kath. 54 éves, gyomorrák, Borbély János napszámos gör. kath. 66 éves, hörggyuladás, I Verebi Rákhel tasnádszántói lakos, gör. kath. 129 éves, gyomorrák, Polatsek Mária ág. hitv. ev. 21 éves, tüdőgümőkór, Weisz Eszter izr. 64 éves, véres agyguta, Czikle Ilona gör. kath. 1 hónapos, ránggörcs. Bálint Endre csanálosi segédjegyző, róm. kath. 30 éves, tüdőgümőkór, Szilágyi Lajos sármunkás, róm. kath. 25 éves, tüdőgyuladás, Nagy Erzsébet gör. kath. 1 hónapos, bélhurut. Nyilt-tér.*)------19 12. B. 946—4. sz. Ö Felsége a Király nevében! A nagykárolyi kir. járásbíróság mint büntető bíróság becsületsértés vétsége miatt vádolt Török Imre nagykárolyi lakos elleni bűnügyben Simkó Aladár fő- magánvádlő által emelt vád felett Nagykárolyban, 1912. évi október hó 29-én *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztőség. dr. Serly Jenő kir. járásbiró és dr. Strőbel Alajos jegyző, mint jegyzőkönyvvezető, továbbá dr. Kovács Lajos ügyvéd, mint főmagánvádlő képviselője és dr. Bolemann Márton ügyvéd, mint védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg Ítélt: A kir. járásbíróság Török Imre vendéglős, nagykárolyi lakos vádlottat bűnösnek mondja ki a btk. 261. §-ba ütköző s a btk. 261. §-a szerint minősülő becsületsértés vétségében amiatt, mert 1912. évi augusztus havában Nagykárolyban a kath. Legényegylet vendéglőhelyiségében Simkó Aladár nagykárolyi lakosról azt mondotta: „ez gazemberség, revolverezés egy újságírótól“ s ezért a btk. 261. §-a alapján, a btk. 91. §-ának alkalmazásával s az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, az 1892. XXVII. t.-c. 3. §-ban meghatározott célokra fordítandó, behajthatatlanság esetén a btk. 53. §-a értelmében 1 azaz egy napi fogházra átváltoztatandó 10 K azaz tiz korona mint mellékbüntetésre ítéli, a büntetés végrehajtását azonban a Bn. 1. és 3. pontjai alapján 3 évi időtartamra felfüggeszti. Kötelezi vádlottat, hogy Simkó Aladár nagykárolyi lakos részére 36 K képviseleti költséget 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett, valamint a kir. állam- kincstár részére az ezután felmerülendő bűnügyi költségek az 1890. XL1II. t.-c. 9. §-a alapján közadók módjára vezetendő végrehajtás terhe mellett fizesse meg, végül a kir. járásbíróság a Btkv. 277. §-a elrendeli, hogy a jogerős Ítélet egész terjedelmében indokaival együtt vádlott költségére a Nagykárolyban megjelenő „Nagykároly és Vidéke“ cimü lapban egyszer közzététessék. Indokok: A kir. járásbíróság egyrészt vádlott védőjének beismerésével, továbbá Stern József tanú vallomásával az ítélet rendelkező részében megállapított tényállást vette bizonyítottnak. Török Imre vádlott ezen cselekménye a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségében tényálladékát állapítja meg, a bíróság a vádlottat ezen bűncselekményben bűnösnek mondotta ki s figyelemmel vádlott büntetlen előéletére, beismerésére, továbbá nagyfokú felindult állapotára mint enyhítő körülményekre, a Btk. 91. §-ának alkalmazásával szabta ki a büntetés mértékét. Ugyanezen indokok alapján mert vádlott további erkölcsi életére kedvező hatás várható, a bíróság méltányosnak és indokoltnak találta a Bn. 1. és 3. §-ai I alapján a büntetés végrehajtásának felfüggesztését is. A bűnügyi költségben való marasztalás a Bp. 479. és 480. §-ain, a hírlapi közzététel elrendelése a Btkv. 277. §-án alapszik. Nagykároly, 1912. évi október hó í 29 napján. Dr. Serly Jenő s. k.„ kir. jbiró. Kiadta a nagykárolyi kir. járásbíróság azzal, hogy ezen Ítélet jogerőre emelkedett. Nagykároly, 1912. évi december hó 3 napján. Ember János, (P. H.) kir- járásbirósági irodatiszt
