Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-13 / 46. szám
6 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE különösen : életjáradekok, rokonsági évjáradékok, tartásdijak, az özvegyi jog címén kiszol- galtatottt életjáradékok, azoknak az eseteknek kivételével, midőn az e célra szolgáló vagyon után az özvegy mint haszonélvező a jövedelemadón kívül más egyenes adót már fizet; továbbá a találmányok és találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállóit szerzői jogért (18á5. évi XVI. t.-c.) fizetett dijak és mindazon járadékszerü visszatérő szolgáltatások, melyeknek teljesítése szerződésileg elválalt, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen, bírói Ítéleten vagy törvényen alapszik; e) akülföldi részvényekből és más egyéb külföldi értékpapírokból származó kamatok vagy osztályok; f) a gyógyszertárak, iparüzletek, bányamüvek és egyéb a föld- és házadó alá nem taríozó jogokért járó haszonbérek vagy más szolgáltatások; a bányamiveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok), valamint általában a szolgalmakért járó kaszonvétol; az örökbér; az 1896. évi XXV. t. cikkben tárgyalt zsellérhirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányok (idézett törvény 6. § a), illetőleg megváltás esetében a váltságtöke kamata és az eféle földadó ala nem eső haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső része ; g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított nyilvános számadásra kötelezett vagy nem kötelezett, de ugyanezen szempontok alá eső vállalatoknál a takarékbetétek, úgymint: utalványok, betéti könyvek és egyébb betétokmányok vagy folyó számla mellett gyümöl- csözés végett bárki által elhelyezett tökéből folyó jövedelem ; h) a nem cégjegyzett leszá- miiolóknak és pénzüzéreknek jutalék, járandóság vagy egyéb bármely címen húzott és egyenként, azaz tőkék szerint külön-külön megállapítható kamatjövedelme; i) a nyug- és kegyellátási intézeteknek fentebb említett jövedelmei. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által alkalmazottaik számára létesített ilyen intézeteknek ezen jövedelmei azonban csak az esetben, ha a vagyon alapszabálysze- rüleg külön kezeltelik. 2. A tőkekamat- és já- rndékadó az 1909. évi VII. t.-cikk 8. § a értelmében az adóevet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kive-; tendő, az 1918. évi adóztatás alá az 1912. évben élvezett kamat- (járadék-) jövedelem vallandó be. 3. A tőkekamat- és járadékjövedelem bevallására az 1909. évi VII. t.-cikk 15. §-a szerint kötelezve van : a) áz adótárgy tulajdonosa vagy haszonélvezője, vagyonközösség esetén pedig az összes tulajdonosok; b) nem önjogu, valamint jogi személyeknél, a törvényes képviselő, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség, mellett szintén képviseli. Az a) pont esetében, ha a közös tulajdonosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tulajdonosok meghatalmazottjának tekintendő. A vallomásadásra kötelezett az 1909. évi VII. t.-cikk 30. §-a szerint kötelességének meghatalmazott utján is megfelelhet, ennek eljárásáért azonban anyagilag a meghatalmazó felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. 4. Ha a kamat- vagy járadékjövedelmet nemcsak készpénz, hanem más egyéb terme- i S7etbeni szolgáltai ások is képezik, pl. járadékoknál: élelmezés, ruházat, lakás, vagy kölcsöntőkéknél a kamatok fejében használatba adott; ingatlanok hozadéka, ezeket a fél az 1909. évi VII. t.-cikk 14. §-a értelmében a vallomási iv jegyzetrovatában részletesen felsorolni s az adóköteles jövedelmet a vallomási iv vonatkozó rovatában a helyi viszonyoknak (esetleg a vidék piaci árainak) megfelelöleg pénzértékben is kifejezni köteles. 5. Adóssági kamatok levonása rendszerint nincs megengedve. Ha a fél hiteltérdemlőleg igazolja, az 1909. évi VII. t.-cikk 10. §-a értelmében levonandók: a) az adótárggyal összekötött, magánjogi címen ala puló oly teher, mely annak összegét kevesbíti “ b) az 1 f) pontban említett adótárgyaknál az adó alanyát terhelő karbantartási költségek. A terhek csakis abból a jövedelemből vonhatók le, amelyre vonatkozólag tényleg felmerültek. A nyug- és kegyellálási intézeteknél a kifizetett nyugdijak és segélyek összege kiadásként nem vonható le. 6. Az 1. f) pontban említett adótárgyak jövedelméről az 1909. évi VII t.-c. 14. §-a értelmében a vallomás mindig annál a községelőljáróságnál (városi adóhivatalnál, illetőleg a székesfővárosban a városi adóhivatalnak kerületi oszlályánál) nyújtandó be, ahol az adótárgy fekszik; minden más esetben pedig, ahol a fél állandóan lakik, illető- j leg a jogi személy székel, vagy ennek hiányában pl. külföldieknél, ahonnét az adóköteles jövedelem folyik, tehát utóbbi esetben, amely községben az adós állandóan lakik. A vallomások beadásáról, ha a felek azt kérnék, nekik elismervény adandó 7. Az adózók az 1909. évi VII. t,-c. 24. §-a értelmében a vallomás beadásának kötelezettsége alól fel vannak mentve és levonás utján szedetik be az adó: a) az 1. a) pontban említett s az állam, törvényhatóságok és társulatok által, kibocsátott adóköteles értékpapírok kamatai után az adós által, kivéve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott kölcsönkötvé- nyeket (elsőbbségi kötvényeket) és zálogleveleket, melyeknek kamatait a felek kötelesek bevallani; b) a gyámpénztárak összesített pénz- kezelési rendszerénél a jelzálogilag bekebele- j zett tőkekövetelések kamatai után a gyámpénztár által; c) a takarékbetétek után(l. g) pont) a pénzintézet által. 8. Aki vallomását az előirt | határidőben be nem adja, vagy abból adóköteles tárgyakat hihagy, a be nem vallott adó tárgy ulán a kivetés során megállapított adónak 5%-át, ha pedig a hozzá intézett külön felhívásnak sem felel meg, a be nem vallott minden adótárgy után megállapított adónak további 25ü/(,-át fizeti pótlek fejében. (1912. évi Lili. t.-c. 39. §.) Jövedéki büntető eljárás j alá eső kihágást követ el a vallomás adására { kötelezett, ha jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott Írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos fél- ! revezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adó- j köteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat. (1909. évi X. t.-c, 71. §.) Kelt Nagykárolyban, 1912. október hő 24-én. A m. kir. pénzügyigazgatóság. 1705—1912. vhtói szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. és az 1908. évi XLI. t.-c. 19. 20. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárii kir. törvényszéknek 1912. évi V. 10316. sz. végzése következtében dr. Weisz Sándor ügyvéd által képviselt Szatmári Hitelbank r.-t. javára 1500 K s jár. erejéig 1912. 1 évi október hó 8-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2884 i koronára becsült következő ingóság u. m.: bulo- ! rok és lábasjószág nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1912. évi V. 1032. számú végzése ! folytán 1500 K tőkekövetelés, ennek 1912. május hó 1 napjától járó .6"/o kamatai s eddig összesen 291 K 64 f biróilag már meg- l állapított költségek erejéig — a fizetett összegek betudásával — Vállajon, adós lakásán I leendő megtartására az 1912. év november hó 19-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében kész- pénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykároly, 1912. évi november 1-én. Köhögés, rekedtség és hurut ellen nincs jobb a Réthy-f éle feT" cukorkánál Vásárlásnál azonban vigyázzunk és határozottan Réthy-félét kérjünk, mivel sok haszontalan utánzata van. Az eredetinek minden darabján DÚTTITJV MVV 1 doboz ára 6a rajta van a íkijiill llUii fillér. Nagy doboz 1 K. Mindenütt kapható. Csak Réthy-félét fogadjunk el. < >« n < Nagykárolyi Petűfi-nyomda Telefon szám: 76‘ Részvénytársaság. Telefon szám: 76. lii >1 Nagykároly, Széchenyi-utcza 37. szám (A zárdával szemben.) B ÁÁÁ •i A .Jnagykáoly és vidéke J •I •« >1 >1 politikai hetilap kiadóhivatala. Készít mindenféle könyvnyomdái — imm munkákat u. m.: névjegyeket, báli- és lakodalmi meghívókat, eljegyzési kártyákat, pénzintézeti, egyházi és iskolai nyomtatványokat, folyóiratokat, műveket ízléses kivitelben jutányos ár mellett. I I |E I i S 8 ÁÁ NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKEI politikai hetilap kiadóhivatala.
