Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-06 / 45. szám
3; családi hivatásához: az elemi iskolában és az 1 óvodában, mint félig dajkát, félig nevelönőt. Minden egyéb, amire a nő vállalkozott, az jó darabig kuriózum volt. Kuriózum volt az első postáskisasszony. Azután kuriózumok voltak az első hivatalnok kisasszonyok, először bankokban, üzletekben, s az már nagy dolog volt és teljesen az újabb fejlődés eredménye, mikor az állam is megengedte azt, hogy a hivatalfőnökök az elsőbb- rangú másolási és kezelési teendőkre hölgyeket j is szerződtessenek. Magyarországon a legújabb idők szenzációja a leánygimnázium, az érettségizett kisasszony és ezzel egyben az egyetemi hallgatónő, az orvoskisasszony és a filozopter kisasszony. A sok újabb és újabb szenzáció azonban lassan lekoptatta ezekről az újításokról a kuriózum jelleget, az emberiség kezdett hozzá szokni ahhoz, hogy egyre több és több pályán lássa a nőket és hogy egyre szaporodjanak körülötte a kenyérkeresö asszonyok, annál inkább, mert ez intellektuális pályákra tóduló ; nők számát százszorosán és ezerszeresen felülmúlja azoknak a nőknek száma, akik gyárakban keresik meg a maguk és nem egyszer a családjuk ellátásúra szükségest. A statisztika nyelvén ezt úgy lehetne ki-! fejezni, hogy: a nők között szaporodnak az önállók és főszerzők. A magyar magánjognak — tudvalevőleg — van egy fikciója, az, hogy szerinte a főszerző mindig a férj. Egy olyan jogrendszerben, mely abban a korban készült, amikor még nyoma sem volt a modern nőtipusnak, a kereső nő típusának, csak természetes ez a fikció. A világ azonban nem állt meg ott, ahol a jogi rendszer is immár ezer és ezer számra termeli a női föszerzök és női családfentartók típusát. Az élet nem engedi magát megfagyott keretek közé szorítani, a keretek kénytelenek j újra és újra az élet követelményeihez simulni, j A jogrendszernek ilyen kényszerű átidomulásá- I nak a jeleit mutatja az a határozat is, amelyet Győr város tanácsa hozott a napokban. Az eset a következő : Egy házaspár tagja volt a kerületi beteg- segélyzö pénztárnak. Történt, hogy a férj meg- nyomorodott és munkaképtelen lelt, amivel együtt járt az is, hogy a betegpénztárból törölték, a nő azonban tovább dolgozott és keresett és a saját jogán továbbra is tagja maradt a munkáspénztárnak. A férj most megbetegedett, kórházba került. A kórház az ápolási dijakat a betegpénztárnak számította fel. A pénztár nem akart fizetni azon a címen, hogy a beteg nem tagja már a pénztárnak. A városi tanács azonban megállapította a pénztár tartási kötelezettségét, azzal az indokolással, hogy a pénztár nemcsak a tagok, hanem a tagok családjainak az ápolási költségeit is fedezni tartozik, már pedig ebben az esetben a kereső feleséget kellett családfentartónak tekinteni, a munkaképtelen férfi pedig a nőhöz tartozó családtag, aki — mint családtag — eltartást és ápolást igényelhet. Érdekes ez a határozat azért, mert ez már a holnap jogrendszerének az — előhírnöke. A „Tűzoltó Egyesület“ műkedvelői előadása. Vasárnap este tartotta meg a „Nagykárolyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület“ jótékonycélu mü-1 kedvelő előadását a Városi Színházban eléggé telt ház előtt. Színre került Benke István: »Mindnyájunknak el kell menni !* c. népszínműve. A dicső szabadságharc idejében játszó színmű igen ügyes előadásáról csak a legna- j gyobb elismerés hangján szólhatunk. A szerep-! lök átérzett ügyes, biztos j ska, az ügyes rendezés s az egybevágó ele is igazán mi j kívánni valót sem hagyott háira. Hogy csak a főbb szereplőket említsük: Kelemen Alajos — j mint Sebes János falusi tanító — most is j brillírozott. K. Nagy Sándor pompásan adta nehéz szerepét. Kürthy Károly remekül játszotta a hadnagy szerepét s különösen a hon- [ véd haldoklásának felette nehéz jelenetét oly! megrázó hatással játszotta, hogy szem nem maradt szárazon. Csanálossy József, az egyetlen fiát elvesztett bánatos apa fájdalmát, j NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Szolomájer István a bosszuszomjas ravasz ifjú szerepét adták igen ügyesen. És akiket legelőször kellett volna felemlítenünk: Patz Mariska nagy és nehéz főszerepét bámulatos ügyességgel, biztossággal és kedvességgel játszotta, vele méltán oszlosztak a sikerben Járay Juliska és Szolomájer Anna remek alakításukkal. A cigányok és a horvát katonák szerepét alakítók ügyes, vidám játéka ismételten hangos kacajra késztette a közönséget. A többi szereplők is kisebb szerepeikben mindannyian igen jól játszottak s hozzájárultak ahhoz, hogy az előadás oly pompásan sikerült. — Az előadást a „Polgári Kaszinó“ nagytermében reggelig tartó tánc követte. A »Tűzoltó Egyesület“ jótékonycélra rendezte ezen előadását. Miután a város szerény anyagi viszonyai folytán — sajnos — nem képes a tűzoltóságot akként felszerelni, hogy magasztos feladatának méltóképpen megfelelhessen, egy igazán „égetően“ szükséges mozdonyfecskendő beszerzése céljából rendezte az Egyesület már ez evben második jótékonycélu előadását ama reményben, hogy a nagyközönség ez utón is siet a tűzoltóság támogatására. És a nagyközönség — teljes elismeréssel legyen felemlítve — meg is értette a fontos célt. Ám azok, akiktől elvártuk volna, hogy legesleg- elsősorban járjanak elől mint vezetők jó példa- adással— ismét távollétükkel tündököltek. Sem városháza, sem a vármegye, sem magának a város közönségének „vezető e.yéneit“ — tisztelet a nagyon, de nagyon kevés kivételnek ! — nem láttuk az előadáson. Mikor mindnyájunknak közös, nagy érdekéről van szó, — valóban érthetetlen, nemcsak, hanem mélyen sértő a vezető elemek teljes félrevonulása. Őket igazán nem érdekelne az, hogy városunk »Önkéntes Tűzoltó Egyesülete“ lehető modern felszereléssel legyen ellátva! ? Azt meg igazán még csak feltételezni sem merjük, hogy mikor mindnyájunkat érdeklő közös és nagy célról van szó, egyesek holmi banális személyeskedő okok miatt zárkóznának el a magasztos cél támogatása elöl. -- Nagyobb figyelmets melegebb érdeklődést kérünk és várunk közintézményeink iránt a vezető állásban levőktől! Civilmnircfák * alma’ körte’ szilva’ vjy Ul 1 Iv-UV-ol Cir\. cseresznye, meggy, kajszin- és őszibarack, dió ; Disz- és gazdasági fák: tényt, juhar, sophora, amerikai dió, gömbpiramis. közönséges akác, eperfa; Díszcserjék, bokrok és fenyők kaphatók a Nagykárolyi Gazdasági Népiskolában. A mesterséges tej. Az összes lapok megemlékeztek Rigler kolozsvári egyetemi tanár korszakos találmányáról, a mesterséges tejről s akkor napvilágot látott néhány szóban Rigler tanár nyilatkozata is, melyben találmányát ismertette. A kiváló tudós most hosszabban nyilatkozik találmányáról egy hírlapíró előtt. — Találmányom — mondotta Rigler tanár — már készen van. Meg van oldva a kérdés teljesen. Tiszta, jó tejet lehet előállítani tisztán növényi anyagokból. Sok munka, sok költség se kell hozzá. Könnyű, egyszerű dolog az egész. Részletesen, szakszerüleg nem mondom el. az előállítás módját. Most csak annyit mondhatok, hogy az anyag, miből a mesterséges tej készül, az az anyag, melyet disznók i ilalásra használnak. Ez az anyag belekerül egy egyszerű gépbe. Ebben a gépben van egy főzőkészlet, mely bizonyos dolgokat megioz s az anyag 'különböző tortúrákon kereszti' imenve, végén mint fehér, jó tej folyik ki a ma mából. — Ebben a mesterséges utón e Állított tejben megvannak-e azok az anyagok, melyek I a természetes tej táplálóságát alkotják? — Épp úgy megvannak. Sőt azt mondhatom, hogy a mesterséges tej a természetes tejet némely tekintetben felül is múlja. A természetes tejnek bármily tisztán és szakszerüleg kezelik, van bizonyos ize és szaga, mely, sokaknak kellemetlen. Ez az általam készített, mesterséges tejben elő nem fordul. A természetes tejjel folytatott tej kúrát sokan ezért az érezhető ízért és szagért nem bírják ki s igy az általam készített mesterséges tejnek első előnye már itt mutatkozik. Sokszor hallott panasz a természetes tej ellen még az is, hogy az állat betegségeit átviszi az emberbe. Mondanom se kell, hogy ez a mesterséges tejnél elő nem fordul, mert itt minden a legtisztábban lévén kezelve, ki van zárva, hogy ba- cillusok terjesztőjévé váljon. De nehogy azt gondolja, hogy zsírtartalma nincs a mesterséges tejnek. Épp annyi van, mint a természetes tejnek. Tejszint a mesterséges tejnél is lehet nyerni, miből meg az következik, hogy mindazon tejnemü készítményeket elő fog lehetni állítani, melyeket eddig a tejszínből készítették. Legutoljára hagytam azt, ami a természetes tulajdonképeni létérdekét megadja, ez pedig az, hogy sokkal olcsóbban lehet előállítani, mint amennyibe a természetes tej kerül. Körülbelül 50 százalékkal olcsóbb az én szisztémám szerint készítendő tej, mint a természetes tej. A szegény népnek az a találmány hozzáférhetővé teszi a tápláló tejet, melynek drágasága folytán ma már a tej kezd kiesni a szegény néposztály élelmezéséből. — Hogy jött rá tanár ur erre a találmányára ? Azt mondhatom: ötletszerüleg. A nyáron Balatonfüreden voltam, midőn egy reggel a pincér a tejet elém tette, hirtelen az a gondolatom támadt, vájjon nem lehetne-e ezt mesterséges utón is előállítani ? Gondolatomat a tett követte. Nekifogtam a munkának. Megcsináltattam a gépet s ma már készen vagyok. HÍREK. Személyi hir. Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester hivatalos ügyek elintézése céljából a mai napon a fővárosba utazott. Esküvő'. Dr. Brugós Gyula m. kir. honvéd- ezredorvos kedden d. e. esküdött örök hűséget Vetzák Ede a nagykárolyi Takarékpénztár elnök-igazgatója leányának Lujzának. A polgár- esketést, melyen tanuk voltak: dr. Sturm József és Schusteritsch Ferenc, Debreczeni István kir. tanácsos polgármester végezte, az egyházi esketést pedig Récsei Ede kegyesrendi házfőnök. A templomban a család rokonai és barátai nagy számban jelentek meg. Az esküvő után a menyasszony szülői házánál ebéd volt, melyen több pohárköszöntőben éltették az uj párt és az örömszülőket. Kölcsey egyesületi előadás. Ezúttal is felhívjuk a közönség figyelmét Szentiványi Béla kr. tanár Il-ik előadására, melyet f. hó 9-én, szombaton esti 4 órai kezdettel fog tartani a városháza nagytermében. Tárgy: A magyar dráma fejlődése (folyt.) A Kölcsey egyesületi tagoknak és családtagjainak ingyenes a belépés, nem tagoknak 40 fillér. Elnökség. Rendőrkapitányunk fegyelmi ügye most úgy áll, hogy a kapitány a fegyelmet elrendelő határozat ellen felebbezést adott be a belügyminiszterhez s igy a fegyelmit elrendelő határozat még nem jogerős. Változás egy lap szerkesztőségében. Dr. Vizsolyi Manó a „Mátészalka“ szerkesztője a lap szerkesztőségétől visszalépett, helyébe Dr. Török Árpád mátészalkai ügyvéd lett a lap szerkesztője. Vármegyénk közigazgatási bizottsága pénteken tartja meg e havi rendes ülését. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Po- loszkay Pál szatmárnémeti törvényszéki dijno- kot írnokká nevezte ki. Városunk szinügyi bizottsága ma délelőtt 11 órakor ülést tartott, melynek tárgyal voltak Zilahi Gyula debreceni színigazgatónak kérvénye a városi színháznak f. hó 13, 14 és 15-ére három szinielőadására való átengedése, továbbá a helybeli református egyház kérelme a városi színháznak a december hó 1-én tartandó „Kálvineum-est“ részére való átengedése iránti kérvénye. A bizottság mindkét kérelemnek helyt adott.
