Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-07 / 32. szám
3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Az értesítő — miután értekezést ezúttal nem közöl — „Adatok az 1911—12. tanév' történetéhez“’ e. rovattal kezdődik. Beiratkozott 221 rendes tanuló, a kézimunka tanfolyamra pedig 32 tanuló, igy a tanulók összes száma 253 volt, 28-aí több, mint az azelőtti tanévben. Leányiskolánk is tehát — a tanulók tekintélyesen nagy számát tekintve — a „népes“ polgári leányiskolák sorába tartozik. Az I-ső osztályba beiratkozott tanulók nagy számánál j fogva (68) s az eredmény sikeresebb elérése j szempontjából ez osztályt két csoportra osztva tanította a tanári kar. A Il ik osztály is igen népes volt (65), de ezen osztályt részint a, tanerők úgy is nagy elfoglaltsága folytán, ré- ' szint pedig megfelő tanterem hiányában két csoportra osztani nem lehetett. A tanitás menetét a tanév folyamán semmi zavaró körülmény nem zavarta meg s igy a tanitás szeptember 7-től junius 7-ig tartott. Miniszteri engedély alapján az intézet növendékei (nincs kimutatva hányán) a Balaton környékére 6 napi kirándulást tettek. Míg az elutazott növendékek távol voltak, az itthon maradottak két kirándulásban vettek részt, ne- | vezetesen a majthényi síkra és Kaplonyba rándultak ki. A legnagyobb mértékben helyeseljük, hogy a több napra terjedő távoli kirándulásra a tanév zárta után megy el az ifjúság s nem a tanév végén, mint több helyen szokás: csaknem a tanévzáró vizsgák előtt, tehát az ismétlési időszak legfontosabb napjaiban. (Felette fontos természetesen ezenkívül az is, — még csak a szomszédos községekbe történő kirándulásnál is, ■—- a mit talán nemcsak hangsúlyozni, de említeni is felesleges, hogy a kirándulás az előre pontosan megállapított programm szerint történjék s a vezetők szinte féltő gonddal őrködjenek a kiránduló növendékekre). A növendékek egészségi állapota egész tanéven át jó volt. A testi nevelésre is nagy gondot fordított a tanári kar. Eléggé nem dicsérhető intézkedés, hogy ha az időjárás megengedte, a tornaórákat is a szabadban töltötték a tanulók, nagy súlyt helyezvén a szabadban tartott tornajátékokra. Nagy gond volt fordítva a tanulók valláS-erkölcsi nevelésére is. Az is- kólát a kir. tanfelügyelőn kívül a miniszteri iskolalátogató s az országos énekszakfelügyelő látogatta meg, kik a látottak és tapasztaltak felett teljes elismerésüket fejezték ki. A szokásos iskolai ünnepélyeken kivül — melyek alkalmas terem hiányában nem voltak nyilvánosak — tanóvzáró ünnepélyül nagyszabású műkedvelői előadást rendezett a tanári testület junius 1-én és 2-án a Városi Színházban. Mindkét előadás úgy erkölcsileg, mint anyagilag jól sikerült. A műkedvelői előadásra vonatkozólag két észrevételünk van. Fentebb helyeseltük, hogy a több napra terjedő kirándulást a tanév végeztevei rendezte a tanári testület. A műkedvelői előadás tartását a tanév végén — egy héttel a vizsgák kezdete előtt — nem helyeseljük. A színdarabok betanítása és betanulása hetekre terjedő munkát igényel, hozzájárul az ifjú növendékek izgatottsága, aggodalma, hiszen bizonyára heteken át főfigyelmük és gondolatuk ,a' szerepre s az elő-! adásra irányul. Mindez pedig a főismétlési időszakban történik. Heteken át el vannak vonva a tanulók tanulmányaiktól, ami lehetet-1 len, hogy előmenetelökre, tanulmányaik eredményére káros — vagy enyhébb kifejezéssel élve — zavaró hatással ne lenne. Ezenkívül a most előadott két darabban egész kis sereg növendék szerepelt, tehát bizonyára nemcsak a kitűnő és jeles képzettségű és előmenetélü tanulók, hanem a gyengébbek is, kiknek pedig ép a tanév végén szorgalmukat, idejöket s figyelmüket csakis kizárólag a tantárgyak tanulására kellett volna forditamok. Helyesebbnek* tartanók tehát, hogy — ha már műkedvelői előadást rendez az isko ... — azt tanév közben s ne a tanév befejezése előtt tartsa. Ez az egyik szerény megjegyzi :nk. A másik megjegyzésünk az előadott de .okra, illetvo a színdarab követelte ruhákra vonatkozik. Az első színdarab „Hagoromo“ („ ’ ehelyruha“) volt. Japán versesjáték. A szereplőknek tehát japán ruhában kellett játszaniok. Olyan szövetből készültek s olyan szabásunk voltak a ruhák, a miket a növendékek többé nem használhatnak. A mai drága világban, nehéz megélhetési viszonyok között ezt fényűzésnek tekintjük. A szülők e ruhákat — ha úgy elvétve kezükbe kerülnek — úgy tekintik majd, mint a mely kedves ugyan ((hisz gyermekük szerepelt azokban), de drága emlék, mert a hasznavehetetlen öltözetek bizony sok pénzükbe kerültek. Örökösen intjük, figyelmeztetjük a tanítványokat a józan takarékosságra, — mi magunk is mulassunk nekik példát ilyen esetekben ! Az iskola tanulói közül 300—300 koronás ösztöndíjban 2, 60—60 koronás ösztöndíjban 6 s tandíjmentességben az I. félévben 40, a II. félévben 46 növendék részesült. Ezenkívül több tanuló tankönyv-, rajzszer-segélyt élvezett s könyvjutalmat nyert. Az iskola feletti -felügyeletet a kir. tan- felügyelő, 4 s. tanfelügyelő és 2 miniszteri kiküldött gyakorolja*. Az anyagi ügyekben a 14 tagú gondnokság intézkedik A tanári testület 7 hitoktatóból, 7 rendes, 1 segéd, 1 megbízott tanárnőből és 3 óraadóból állott, A végzett tananyag vázlatos feltüntetése után a Kézimunka tanfolyam“-ról közöl az értesítő eléggé részletes, érdekes és fontos jelentést. E tanfolyam vezető-tanitónője : Bunyitay Mária. Ezen tanfolyamon a következő tárgyak szerepelnek : szabadkézi rajz, heti 3 órában ; magyar irodalom, heti 2 órában; könyvvitel és kereskedelmi ismeretek, heti 1 órában és a nőikézimunka készités. (Ép e legfontosabb tárgynál hiányzik, hogy heti hány órában tanulnak.) „A nőikézimunka tanfolyam célja és feladata nemcsak a növendék alsóbb osztályokban szerzett régi ügyességét finomabb munkával továbbfejleszteni, hanem a gyakorlati értékű munkában, különösen a fehérnemű- és ruhaszabás- varrásban annyira kiképezni, hogy a tanfolyamot sikeresen elvégezve önállóan tudja saját maga és családja számára a szükséges ruhaneműt elkészíteni. Esetleg kellő gyakorlat után önálló működésre, nőimunka üzletek vezetésére is képes legyen.“ — Valóban szép és fontos célt szolgál a kézimunka tanfolyam, méltó a legnagyobb mérvű pártolásra. A tanév folyamán a beiratkozott 32 tanuló összesen 404 darab kézimunkát s 300 darab szabászati rajzot készített. A gazdaságtanból is tekintélyesen nagy az elvégzett tananyag. E tantárgyat különösen fontosnak tartjuk, amelyet látogatni kötelezőnek vélnénk a kézimunka tanfolyamban részt vevő tanulók részére is. A növendékek névsora után „Statisztikai kimutatás“ következik, melyből a következő néhány adatot közöljük: a tanév végén maradt 241 tanuló közül osztályismétlésre csak 16 utasittatott. Ált. kitűnő osztályzatot 26, jelest 45, jót 65, elégségest csak 39 tanuló nyert. Bámulatosan szép eredmény, mely a tanári testület ügybuzgó működésének hangosan szóló bizonyítéka. A helybeli tanulók száma 188 volt, a többi vidéki. És a gyenge tanulók túlnyomó nagy részben a vidékiek sorából kerültek ki. Ennek oka pedig — mint e sorok Írójának az iskola érdemes igazgatónője fájó szívvel panaszolta — az, hogy a többnyire szegénysorsu vidéki szülők gyermekei többnyire oly helyeken nyernek olcsó pénzért lakást és ellátást, ahol igen kevés gondot fordítanak a szállásadók a náluk elhelyezett tanulókra. És ez természetes is. Csekély ellátási díjért csak a nagyon egyszerű lakosság vállal tanulókat. Sem a környezet, sem az érintkezés, sem a felügyelet nem megfelelő, aminek természetes, de sajnálatosan szomorú következménye a tanulók tanulmányaikban való elmaradása. És itt önkéntelenül is felmerül a polgári leányiskolái internátus létesítésének nagy fontossága és égető szüksége. Ha nagy jelentő- | séggel bírnak az internátusok a fiúgyermekekre, kétszeresen azzal birnak azok a leánygyermekekre. A gyöngédebb érzülettel és lelkülettel, de gyöngébb akaraterővel is biró leánynövendékekre a mostani — sok esetben egyenesen káros hatású — ellátás és elszállásolás hangosan kiált az oly áldásos internátus létesítéséért. Szabadjon hinnünk, hogy városunk vezetősége és nagyközönsége is belátja ezen intézmény létesítésének szükségét s a maga részéről is szívesen meghozza az áldozatot az ügy érdekében. Ez esetben úgy véljük, hogy nagyfokú miniszteri segélyre is számíthat a város és az iskola. ◄ < ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ A kereskedő- és gazda- ■ közönség figyelmébe!!! ^ Van szerencsénk a n. é. m £| kereskedő- és gazdaközőn- g H ség b. tudomására hozni, | ff hogy mindenféle £ j GAZDASAG! GEPEK | és eszközök, u. m.: kiféle ekék, | kapálógépek, szecska- és répavágók, I tengeri morzsolok, darálók, vetőgépek, I gabonaszelelő, szénaprés stb. Továbbá ■J lánckutak, Acetylén világítási beren■ dezések, tejhiitőkésziilék, égő- és kenö- | olajok, gépszijjak, varrógépek, csövek j stb. a legjutányosabban ■ esetleg kedvező fizetési fel■ tételek mellett is kiárusit- | tatnak. Az áruk a termény 1 és áruraktári telepen (a vas- | úti állomás szomszédságá- | :: ban) megtekinthetők. :: NAGYKÁROLY! HITELBANK === RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. =ss ■ ► a ► a ► a ► a ► a ► a ► a ► a ► a ► a ► TTíit szól hozzá? Azt beszélik, hogy Lukács László miniszterelnök uj választójogi törvénytervezetében benne van a nők választójoga. Aktiv és passzív értelemben. Ez ugyebár meghatóan elragadó szabad- elvüség ? Ez ugyebár csakis olyan kormányelnöktől telik ki, akiről országvilág tudja, hogy odahaza papucs alatt áll, mert a háznál az önagysága, az-az, hogy Róza kegyelmes asszony viseli a kalapot. Hanem azért még ne tessék ujjongani hölgyeim s meg ne ijedjenek vaskalapos uraim ! Az a liberalizmus, amit manapság igy csúfolnak, már úgy van berendezve, hogy tüstént visszakapja a másik kezével, amit az egyikkel nyújtani látszott. A nők választójoga is ennek a kitünően ruganyos anyagnak a szövetéből van szabva. Kivágja a hatalmas csattanót s ártatlan képpel, de sunyi dühöngéssel hozzácsapja, hogy a nők választójoga azonban a szellemi cenzushoz lesz kötve. Hát hiszen igy is jó ! Azt már úgyis tudja minden istenadta lélek, mi az az értelmi cenzus ? Az, hogy a tisztelt választópolgár irni- olvasni megtanult légyen. Nincs ellen, kifogás. Kell is az, hogy a művelődésre való képességnek ez az elemi eszköze birtokában legyen mindannak, aki a haza sorsának intézésében, befolyást kiván, akár férfi, akár nő. Rendén van. Hohó barátom álljunk meg! Nincs rendén. A te egyenes és tiszta gondolkodásod mélyén,” tudom ott fekszik az „általános és egyenlő“ jognak jelszava. Ámde a kormányelnöki észjárás nem egyenes nem is tiszta. Bezzeg máskép magyarázza az „egyenlő“ jogot! Ha ezt akarod megérteni, vedd elmédbe a minimum és maximum fogalmát is alkalmazzad (de meg ne vadulj tőle!) arra az „egyenlőségre“, mely a férfi választójogát a minimális, a nőét a ITlodern tartós plisérozás és gouvlé .as NAJTAJER PÁL Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón/ Hagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)
