Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-17 / 29. szám

programmját, hanem valóban a magyar és kül­földi irodalom legnagyobb remekeit akarja gyö­nyörű kiállításban és szenzációsan olsó áron a közönség legszélesebb rétegei számára hozzá­férhetővé tenni. Bölche hires könyve: .Szere­lem az élők világában“ klaszikus a maga ne­mében. A népszerűsítő természettudományos irodalom mintája. És népszerű volta mellett: tele van uj gondolatokkal. Kevés könyv van, mely olyan meggyőzően és olyan eredménye­sen tudna harcolni az előiteletek ellen, mint a Bölscheé. Még pedig olyan téren, melyen még a legfelvilágosodottabb és legmodernebb em­berek sincsenek hijján az elfogultságnak, Böl- sche gyönyörű fejtegetései arra tanítanak meg, hogy a szerelem problémájának mélysége nem aljasság, hogy ott len is van olyan tisztaság, mint a föléje nőtt álmok magasságaiban. De rossz szót használunk, ha azt mondjuk, hogy Bölche fejezetei fejtegetések, nem: ezekből a fejezetekből a szerelem földi vándorújának és fejlődésének csudaszép, minden részletében le­bilincselő regénye alakul ki. Ragyogó tollal megirt elbeszélése annak a folyamatnak, mely­nek eredményeként a vad, durva állati őssze­relem azzá a finom, szinte átszellemült érzéssé lesz, mely minden költészetnek és művészetnek a gyökere. Bölsche százféle módon hat olvasó­jára. Medhatja, elragadja, megkacagtatja és magával viszi a legelvont »bb filozofálás vilá­gába is. Bölsche könyve több mint irás. Tett. Egyik lépcsőfoka az előítéletek ellen vívott har­coknak. A nagyszabású munka az Athenaeum Könyvtár két kötetét tölti be. Fordítói Wildner Ödön, Merényi József, Kremmer Dezső és Sidó Zoltán fényesen oldották meg feladatukat. Bölsche stílusának tömörségét és csillogását nagy művészettel tükröztetik vissza. A két kö- tett ára 3 korona 80 fillér. Egyház-iskola. A lelkészi fizetések rendezése kor­pótlékkal. Tudvalevő dolog, hogy az állam 1898-ban a protestáns lelkészek fizetését 1600 koronára egészítette ki, később pedig az összes nem protestáns lelkészekét is. Az érettségit tett s négy eves főiskolai tanfolyamot végzett lelkészi kar nehéz és fontos munkájának a csekély évi 1600 korona fizetéssel való dotá­lása a mostani felette nehéz megélhetési vi­szonyok közepette nemcsak elégtelen, hanem — valljuk meg — szégyenletes is. Évek óta hangoztatta és sürgeti a lelkészi kar fizetésé­nek méltányos, a mai kornak megfelelő rende­zését. Óhajuk az, hogy fizetesök a főgimnáziumi tanárokéval minden tekintetben (alapfizetés, korpótlék) egyforma legyen, miután képzett­ségűk azokéval azonos. A kormány évek óta ígérte és Ígéri is azoknak gyors rendezését, de azért az, mindekkoráig meg nem történt. A múlt években a miniszter sajnálattal jelen­tette ki, hogy a lelkészek alapfizetését 2400 koronára fel nem emelheti s a korpótlékot meg nem adhatja, mivel az évi 9 mond kilenc millió állami kiadással járna, amit az allam kasszája ez idő szerint el nem bir. (A száz­milliós kiadásokat a katonaság javára termé­szetesen elbírja az állam kasszája.) Végre is a pénzügyminiszter a múlt hó fotyamán a fő­rendiház ülésén kijelentette, hogy még ez év­ben rendezni fogja a kormány a lelkészek fizetését a korpótlék megadásával akként, hogy a lelkészek fizetése 25 évi szolgálat után a 3000 koronát elérje. Mivel azonban a minisz­ter csak a kongruás (1600 K fizetéssel) biró lelkészekről beszélt, az 1600 koronánál ha csak néhány koronával is magasabb fizetéssel biró lelkészek sérelmesnek tartották a lelkészi fizetésnek ilymódon és formában történő ren­dezését. A .Debreceni Prot. Lap“ erre vonat­kozólag kérdést intézett gróf Tisza Istvánhoz (miért nem egyenest a miniszterhez?), hogy miképen értelmezi és tervezi a kórpótlék életbe léptetését a kormány. Tisza levélben válaszolt s kijelentette, hogy .illetékes helyen nyert felhatalmazás alapján“ tudatja, hogy a korpótlékban az állam nemcsak a kongruás, hanem nae összes teljes képzettséggel biró lel­készeket“ részesíti. Hallott tehát a lelkészi kar ismét miniszteri ajkról elhangzó Ígéretet. Már most várja ismét — esetleg évekig — az ígéret teljesítését türelemmel. Hiszen ez köte­lessége is. A ki a türelmet prédikálja : gyako­NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE rolja is ezt példaszerűig. Első nálunk a ki­elégíthetetlen katonaság kielégítése. Várjon tehát a nyomorral küzdő .telhetetlen papzsák“ addig, niig a telhetetlen »katonai borjut“ tele tömik! A református egyháznak vendége lesz a következő hetek valamelyik napján. Kuthy Zoltán newyorki lelkész, az amerikai magyar református egyesült egyházak esperese, ki jelen­leg hazánkban tartózkodik, jelentette, hogy a helybeli ref. templomban is óhajtana istentiszte­letet tartani. Amennyiben terve megvalósulna, melynek a helybeli ref. egyház részéről semmi akadálya nincs, az istentisztelet idejét előre fogjuk tudatni. Addig is felhívjuk reá az érdek­lődők figyelmét. A magyar kegyes tanitórend nagy­gyűlése. A múlt heten a nagybeteg Magyar Gábor rendfőnök helyére rendfőnökké dr. Hémy Tamás rendi kormánytanácsost, a rend vagyoni gondnokát és tanulmányi ügyeinek vezetőjét választotta meg, városunkban ház­főnökké ismét Récsei Ede eddigi házfőnök választatott meg. Ismerőseink közül Lőrincz Gábor a próbaéves növendékek mesterévé, Holczinger Imre kisszebeni, Mondik Pál podo- lini, Reichbáder József dr. Selmecbányái, Klacskó István szentgyörgyi házfőnökök lettek, Titz Antal dr. pedig a rendfőnök mellé a római egyetemes gyűlésre a magyar rendtarto­mány egyik képviselőjévé választották meg. Oláh gimnázium Nagyváradon? A nagyváradi magyar lapok megbotránkozással közlik azt a bukaresti hirt, hogy a magyar kormány hozzájárult ahhoz, hogy Radu püspök Nagyváradon oláh gimnáziumot létesítsen. Szép, hogy ilyesmit Bukaresten át kell meg­tudni. És még szebb, hogy ilyet kell megérnünk. Gimnáziumi tanár egy korona napi­bérre. Az Országos Középiskolai Tanáregye- j sülét nagyváradi kerületi köre Gedeon Alajos dr. elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen foglalkozott a tanári kar anyagi helyzetének javításával. Ennek során Móczár József dr. nagyszalontai főgimnáziumi tanár a jelenlévők nagy megbotránkozása közben hívta fel a ta­nári kar figyelmét egyik bihari főgimnázium fentartó testületének hirdetésére, hogy napi egy korona díjazással hirdetett pályázatot ta­nári állásra. A kör kérni fogja az illetékes tényezőket, hogy az ilyen iskolától, mely a ta­nári munkát ennyire értékeli, vonják meg az államsegélyt. Négy millióval károsította meg ál­lam a tanítókat. Aki a törvények között böngész, látja, hogy az 1891. évi LXIII. t.-c. világosan elrendeli, hogy minden iskolafentaró köteles tanítói után évi 12 forintot az Orszá­gos Tanítói Nyugdíj Segélyalapba fizetni. Ma­gyarországon az állam és iskolafentartó, de aki keresi, hogy az állam fizeti-e az ő nyolc­ezer tanítója után a 24 koronát: meggyőződ­hetik, hogy az esze ágában sincsen. Ha az 1891. év előtti időt nem is számítjuk, konsta­táljuk, hogy 1891-től a mai napig 4 millió ko­ronával károsította meg a kincstár a tanítók Nyugdijegyesületét. Mindez onnan magyaráz­ható meg, hogy nem a tanítók kezelik a nyug­díjügyet és hogy a kormány sem költségvetést, sem évi jelentést, de semminemű beszámolást nem bocsát a tanítóság rendelkezésére. Érte­sülésünk szerint ezért az egyetemes tanitógyü- lésen kérdőre fogják vonni a minisztériumot. Ipar, kereskedelem közgazdaság. Soffőr tanfolyam és iskola Buda­pesten. A gépjármű vezetőket kiképző tan­folyamot és iskolálát alapított a belügyminis-1 terium s azt egyenlőre a százados utca 14 sz. a. rendezte be. A gépjármű vezetőket előké­szítő tanfolyam julius hó 29-én veszi kezdetét és tart szeptember 15-ig. Jelentkezhetni lehet julius 20-ig nevezett tanfolyam hivatalában este 5—7 óra között, vidékről levélben is. Be­hatási dij 20 kor., tandíj 200 kor., vizegadij 20 kor. és azoknak, akik a fémipari szakban vagy szerelésben járatlanok, műhely előkészítő dija 20 korona. A behatási és tandíj a folya­modvány benyújtása előtt a gondnoktól nyert postatakarékpónztári lappal fizetendő. Az ér­deklődőknek levólbeni megkeresésére .Tájékoz­tatót“ küld a gondnoki iroda. Esetleges felvi­lágosításokat ad a debreczeni kereskedelmi és iparkamara. Népmozgalmi kimutatás. 1912. évi julius hó lö-étől julius hó 16-áig. Születtek : Oláh János kocsis leánya Te­rézia, gör. kath. Lees Mihály kőműves fia An­tal róm. kath., Takács Imre ács leánya Irén róm. kath., Kira Lőrinc kocsis leánya, Anna gör. kath., Szabó András napszámos leánya, Terézia gör. kath. Kínál János papszámos leánya, Anna róm. kath. Hándy István cipész fia, Mihály róm. kath., Kertész Mihály keres­kedő fia, Pál izr. Veréb József cipész leánya, Irén róm. kath. Kihirdetésre jelentkeztek: Pataki István ci­pész tasnádi lakos róm. kath., Weiszer Má­riával róm. kath. Házasságot kötöttek: — Meghaltak:, Lochmájer Jánosné Blázer Terézia róm. kath. 34 éves, tüdőgümőkór, Tátorján István ny. hivatalszolga gör. kath. 63 •éves. gérihcvelő sérülés elgázolástól, Kozák Miklósnó Mózes Rozália peéri lakos, róm. kath. 40 éves, vesegyulladás, Máté Jolán, Etelka ref. 2 hónapos, bélhurut, Lőwinger Elekné Schwarcz Sára izr. 50 éves, méhrák, Özv. Sternberg Mórné Farka* Eszter izr. 88 éves ütőérel­meszesedés. Hivatalos rész. Hirdetmény. 5287—1912. k. szám. Az esküdtbiroságnál alkalmazandó esküdtek ösz- szeirása végettt kiküldött bizottság közhírré te­szi, hogy az esküdt képes egyenek összeírása folyó évi julius 23, 24 és 25. napjain a város­házánál fogja eszközölni. Felhívja azért a vá­ros területén és a pusztákon és tanyákon lakó mindazon férfit, ki magyar honoss a folyó esz­tendőben legalább 26 évet betölti, a magyar nyelvet érti, azon irni és olvasni tud és éven­ként legalább 20 korona egyenes államadót fizet, vagy amennyiben időleges adómentességet élvez 20 korona egyenes államadónak megfe­lelő értékű vagyonnal bir, vagy adózásra való tekintet nélkül köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajós, kapi­tány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanitó, sebész, állatorvos, továbbá az, aki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakis­kolát elvégezte, végül aki a középiskolai záró­vizsgát letette, hogy az alap lajstromba való felvétel végett az összeíró bizottság előtt sze­mélyesen vagy meghatalmazott által folyó évi julius 23, 24 és 25. napján délelőtt 9—12 óráig, délután 3-tól 5 óráig jelentkezzenek. Kelt Nagykárolyban, 1912. julius hó 16-án. Hetey, h. polgármester. Hirdetmény. 5642—1912. K. Értesittetik Nagykároly város közönsége, hogy a Szatmár­németi kir. törvényszék Mezöpetri község ha­tárának általános tagosítására vonatkozólag hozott 13756/1912. sz. rendeletével nyitott folyó évi hitelterhére,.. a Szatmárnémeti kir. adóhivatalnál Hunyor Ödön törvényszéki bíró­nak napi és utazási díjban a 300 korona elő­leg leszámításával 68 korona 56 fillér Lutz György nagykárolyi városgazdának 256 korona 16 fillér napi és utazási dijat kiutalt. Nagy­károly, 1912. julius 9. Debreczeni, polgármester. Hirdetmény. 5704—1912. K. szám. Érte­sittetik Nagykároly város közönsége, hogy a I szatmári kir. törvényszék Nagymajtény község határának általános tagosítására vonatkozó 10476/19121 urb. számú végzésével a katasz­teri felmérés adatainak másolási költségei fe­jében 265 korona 97 fillért a szatmárnémeti kir. adóhivatalnál, kiutalt. Nagykároly, 1912. julius hó 10-én. Tömpe Bertalan, h. polgár- mester. Hirdetmény. 5703—1912. K. szám. Érte­sittetik Nagykároly város közönsége, hogy Nagymajtény község határának általános tago­sítása tárgyában, a szatmárnémeti kir. törvény­szék 10096/1912. urb. számú végzésével a te­lekkönyvi munkák másolásáért Nágele Ignácz nagykárolyi kir járásbirósági irodatisztnek 225 korona 90 fillért a nagykárolyi kir. adóhivatal­nál kiutalt. Nagykároly, 1912. julius 10-én. Tömpe Bertalan, h. polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom