Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-10 / 28. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ 3 Nagykároly, Véber Tibor kereskedő és birtokos Nagykároly, dr. Bartha György kegyesrendi tanár Budapest, Eszenyi László pénzügyi fogalmazó Temesvár, Róth József járási m. kir. állatorvos Nagykároly. Megjelentek: dr. Brugós Gyula, Csepreghy Antal, Dapsy Károly, Horváth József, Karancsy Árpád, Merk Dezső, Mikcsa János, dr. Nádai Samu, Papp Endre, Rónay Elemér, Szabó Albert dr., Thanhofler Pál, dr. Vetzák Ede, Véber Tibor, Erdélyi József. A többiek — úgy a tanárok, mint iskolatársak — levél ós távirat | utján mentették ki magukat, felhozván az oko- j kát és gátló körülményeket. Folyó hó 6-án Mikcsa János a délutáni fél 2, 3, 4, 6 és 8 órás vonatoknál künn volt. — i Minden a kibocsátott meghívó műsora szerint történt. 1912 julius 6-án, szombaton este 7 és 8 óra között barátságos összejövetel volt a Polgári Kaszinóban. Itt étlap szerint — cigány-! zene mellett megvacsoráztak. Se vége, se J hossza nem volt a diákköri emlékek felidézé-! sének, a tanárokról s minden iskolatársról megemlékezve nevetgélés, jókedv, dalolás köz-1 ben el-elmondogatták élményeiket — „Ébredés“ í címen hatodikos diákkorukban lapot szerkesz- j tettek. Ebben jelent meg Kaffka Margit hires J írónőnek legelső tárcája: „Egy tallér pálya- | futása“ cimen ez előtt húsz évvel 1892. évben. Julius 7-én vasárnap V211 órakor összejöttek a r. k. főgimnáziumban, megnézték az irodában az egykori, régi időszakos értesítőket, délelőtt 11 órakor ünnepélyes, énekes szent misén voltak, melyet Szentiványi Béla kegyesrendi tanár mondott fényes segédlettel, orgona hangjai mellett a kóruson szebbnél-szebb énekeket énekeltek. Szent mise utána klastromba mentek, a hol Mikcsa János megköszönte Erdélyi József tanár, helyettes igazgatónak a szizes kalauzolást a főgimnázium épületében, Szentiványi Bélának szintén köszönetét mondott iskolatársai nevében is azért, hogy szives volt a 11 órás énekes misét elmondani. Innen testületileg kocsikon kivonultak a mesterrészi r. k. temetőbe volt osztály főnökük Majoros Endre és néhai iskolatársuk Plank Alajos sirjának emlékbeszéd közben való megkoszorúzása végett. A Majoros Endre tanár sírjánál Mikcsa János mondotta a beszédet, ennek végeztével elhelyezte a síron a koszorút, melynek szalagján a következő felírás volt: „Szeretett tanárunknak a 20 éves összejövetelünk alkalmából.“ A Plank Alajos sírjánál J dr. Vetzák Ede mondott egy szép, könyekig i megható emlékbeszédet. Igazán kár, hogy nem volt alkalmunk e beszédet leírni, megérdemelné, hogy e cikk keretében leközöljük. Beszéde végén elhelyezte a sírra a koszorút, melynek szalagján a következő felírás volt: „Szeretett iskolatársunknak a 20 éves összejövetelünk alkalmából.“ A temetőből Huszthy Zoltán fényképészhez hajtattak és csoportban lefényképeztették magukat. Ezután gyalog elmentek a Polgári Kaszinóba társasebédre. Az ebéd következőkből állott: Szárnyas ragout leves Nyárson sült Túrós- és juhturós-csusza ír j■«» Vegyes befőtt Cseresnyés rétes Giardinettó Fekete kávé Jegecezett tejszínhab (Parfé). Egy teríték ára 5 korona volt. A kaszinó, nagyteremben volt felteritve igen izlésesent Minden terítéknél volt egy-egy kis csokor szép virág. Az asztal két végén és a közepén volt egy-egy nagy virágcsokor, elegáns, csinos virágtartóban. Minden résztvevő a legteljesebb mértékben meg volt elégedve úgy a terítékkel, mint az ízletes ételek jóságával és a pontos gyors kiszolgálással. Miért is Hupfer Ferenc polgári kaszinói vendéglőst a legnagyobb mértékben dicséret illeti, mivel nagyon kitett magáért minden tekintetben, ügy a sörök, mint a borok nagyon jók és tisztán kezeltek voltak. Bármily összejövetel rendezésére nagyon alkalmas a Polgári Kaszinó s a vendéglős na-1 gyón megérdemli a pártfogást. A cigányzene is igen jó volt. Beszédet mondtak dr. Brugós Gyula, Merk Dezső, Mikcsa János, Rónay Elemér, dr. Vetzák Ede, Erdélyi József. A Budapesten levő Jakab Gyula tanárt meleghangú táviratban üdvözölték. A tanárok közül sokan eljöttek volna, de a kegyestanitórendnek káptalani nagygyűlése 8—16-ig tart, s julius 7-én már je- j lentkezniök kellett a gyűlésre meghívottak-; nak, mely körülmény későn jutott a rendezők tudomására, mert másképen más, alkalmasabb időpontot választottak volna. Elhatározták, ho^y öt év múlva 25 éves (negyedszázados) összejövetelt fognak tartani. Délután 4 óra tájban kikocsiztak dr. Vetzák Ede szőllőjébe, ahol kitűnő vacsorán vettek részt s borozgatás közben kedélyesen nótázva s beszélgetve töltötték az időt. Akik jelen voltak, igazán nem bánhatták meg, mert egy mindenben sikerült, jól rende- j zett, magas színvonalon álló, kellemes, barát-1 ságos összejövetel volt ez. Adja az egek hatalmas ura, hogy öt év múlva még többen vehessenek részt a találkozón. Éljenek mindnyájan ! Ad multos annos! Hová menjünk ? A Polg. Kaszinóba 1 Csütörtökön, 1912. julius 11-én, este 9 órai kezdettel a Polgári Kaszinó kertbelyiségében -sä (tulajdonos: HUPFER FERENC) l*=kedvezőtlen idő esetén a táncteremben dr Márffy Károly északmagyarországi színtársulatának tagjai az ungvári 66-ik gyalogezred zenekarának közreműködésével — nagy CÁBÁRETÍSTÉLY rendeztetik. Fellépnek: Stoll Béla Dr. Márffy Károlyné Conferencier és kupié primadonna Szigeti Andor Pintér Irma Kertész Dezső . cabaret-művész énekesnő Ady-versek. Ladányi Aranka Payer Margit Lakatos Sándor énekesnő naiva énekes Belépö-dij: személyenként 2 kor. (Terített asztalok mellett) Jegyek az Eigner-féle könyvkereskedés- -s* ben már kaphatók. TTtit szói hozzá? Melyik bibliai vers is az, amelyik szépen felsorolja: „Előttem megy Rafael, fejem fölött Uriel, utánam jön Gábriel . . . “ és igy tovább a mennyei karok, akik rendeltetvék, hogy körülfogván vigyázzanak az Ur választott emberére. Bizonyosan fogja tudni az, aki úgy indul utazni, hogy előtte két detektív, utánna négy, mellette nyolc csendőr. Az állomások perronlai mindenütt elzárva; az utbaeső városok rendőrsége teljes számban s még teljesebb díszben kivonul. A vasúti kocsikból úgy dobálják ki az embereket, mint az országházból; a kaszárnyák helyőrsége készenlétben ; a vasúti váltók meliett fegyveres őrök; az állomás főnökök rettegő óvatossága miatt félórákat késő vonatok. így érkezett városunkba, aki igy szokott utazni. Nem ám az orosz cár, hanem Tisza István. Könnyű megérteni, miért őrzik ilyen féltő gonddal az orosz cár őfelségét. Az a gyönge- szalmáju, fakó arcú, törékeny alak élő szimbóluma egy rettenetes erőnek, a milliók emberjogát tagadó antokrata hatalomnak. Az ő vékony, gyenge keze, ha ökölbe szorul, marokra fogja népek nyugalmát, országok békességét, két világrész biztonságos éltét. És ha lesújt vele, nemzeteket dönthet sirba egy ilyen ökölcsapás. Nincs is abban kétség, hogy a megkínzott óriás — a nép — egy vérharmatos szép reggelen úgy megrázza dermedt tagjait, hogy hetvenhétfelé repül róla az élősködő bérenceknek serege. Akkor — és csak akkor — majd látja, ha még élve megláthatja, a fehér cár, hogy a milliók akarata mégis nagyobb erő, mint egy ember parancsszava. Hogy a mi Tisza grófunk (az ördög grófja: nem a mienk!) ép úgy félti a maga szikár kadaverét, mint a cár a saját gyenge termetét az ő neki természetes emberjoga. Nem csoda, ha élnek vele mind a ketten. „Hiszen ha nem csalódom, tán ők is emberek“. De hát ki fél Tisza gróftól s annálfogva kitől fél ő? Nem tudjuk-e mindnyájan, hogy ő nem kormányzó, nem házelnök, még csak nem is pártvezér; ő csak az oktalan bunkó, amely üt- vág, amig ura-gazdája forgatja. Nem nézi hová? Nincs szeme. Nem bánja kit ér? Nincs füle. Nem kérdi mit zúz? Nincs esze. A bunkó csak üt-vág,sujt, tör, zúz, vakon, süketen, ész nélkül. De csak addig, mig maga is meg nem roppan, kettétörik s oda vetik, ahova való: tűzre vagy szemétre. De hát éppen azért bunkó a bunkó, hogy ne tudja mit cselekszik s ha még cifra főt is faragtak neki, elhigyje, hogy már most azon belül agyvelő meg elme is van. S hogy egy pár százezer magyarnak nincs más dolga — ebben a nagy munkaidőben — mint azt lesni, mikor jön a nagyméltóságu gróf Károlyba. És aztán, igy gondolja, nekiállnak: Debrecennél aknát ásnak, Mihályfalván kanócot fektetnek, Körtvólyesnél levegőbe röpitik a vonatot. Azért ki az útra, katona, csendőr kisbiró ! Őrizzétek a nagyurat, aki fél, hogy meglynchelik — egy kicsit, hogy meg ne sántuljon. Őrizzétek, mert hisz ezért tart és fizet titeket az adófizető magyarság s erre tettettek nagy esküt. Hát hiszen meg is őrizték! Fogtak, le is tartóztattak a vonaton egy veszedelmes merénylőt. Kitűnt ugyan, hogy csak mézben és viaszban utazó ártatlan vigéc a jámbor, de lehetett volna bombát rejtegető elkeseredett forradalmár is, azért csak vasraverni irgalmatlanul 1 Meg is tették ép oly vitézséggel, mint amily hősiesen Tisza gróf ur végigsétált a város főutcáján egyedül és gyalog, amint Az Újság majd kiszerkeszti ez egetverő bátorságu hőstettet. Azt már nem fogja Az Újság megirni, amit mi láttunk: egyedül ment s bátran csakugyan. Csak éppen, hogy előtte ment két detektív, háta mögött négy: a járda szélén nyolc csendőr, az ut közepén az összes városi rendőrség. S a hőstettnek meg lett a jutalma. Akadt egy ember — vagy micsoda? — aki kalapot emelt s a maga szesztől ázott hangján kivak- kantotta, hogy: éljen! A kegyelmes gróf hálás | volt az ő egyetlen-egy nagykárolyi hive iránt. Leemelte a kalapját s mélyen meghajtotta magát az „egy“ hangú éljenzésre, melynek elkövetője nem is holmi ismeretlen valaki, hanem városunknak nagyon is közismert alakja. Úgy hívják, hogy: Lipi. Mit szól hozzá? Családi pótlék, Ne féljünk már hogy pusztulunk, veszünk 8 mint oldott kéve széthull nemzetünk; Családi pótlék fog segíteni rajt’ Megszünteti a gyilkos egyke hajt. Ikret fog szülni minden jó anya, Férjhez megy újra minden vén banya; A szuffrazsett lesz béke hirdető, i Férjhez mehet most minden rendű nő. A lányos mama hej miként örül: Hat kérő is lesz minden lány körül; Násznép dalától zeng liget-berek, Oh, mert szerelmesek az emberek. A féltékeny és gyenge férj örül Ha udvarlókat lát a ház körül: Gyermektelenek közt emészt a láz: Gyermeksirással teljék meg a ház. A sorozásnál nem leszen hiány, Mert férjhez fog most menni mind a lány; Szegény hazánkat nem kell félteni, Oh, mert a pótlék rendszer isteni! Terentius Guidó. :: Modern :: bármily ruhafestés divatszinre HÁJTÁJER PÁL : : Gallérok gőzmosása :: tükörfénynyel, hófehérre. Hagykároly, Széchenyi-U 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)
