Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-03 / 27. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Bing Mór azt kérelmezi, hogy az Arany János- és Kálmán d-utcák sarkán építendő uj házát, ne előírás szerint, a szabályozási vonalon 4 méterrel belül alapozhassa, hanem közvetlenül a szabályozási vonalra. Tekinttel arra a körülményre is, hogy ellenkező eseten a kérdéses telek egy ilyen exponált nelyre kívánatos jó kinézésű ház felépítésére kicsi volna, a közgyűlés Kacsó Károly műszaki tanácsos és Kun István felszólalása után a kérelmet teljesítette. A városi színházat, minthogy a mostani „bérlő“ kötelezettségének eleget | nem tett, mozi céljaira árverés utján fogjuk bérbeadni. A polgári leányiskolának állami elemi iskolává való átalakítása az evvel kapcsolatos kérdések végleges elintézésével együtt 64 ezer koronába fog kerülni. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után a közgyűlés 11 órakor véget, ért. TTÍit szól hozzá? (iff) Mátyás király három lustájának feje fölött kigyulladt a ház. Tűz van, konstatálja az első nagy lomhán. Próbáljuk oltani, indítványozza a másik. Én ugyan nem oltom, veti ellen a harmadik, ha kellünk a királynak, majd eloltja. Ebben egyeztek meg s ennél-1 fogva benn is égtek. Hja bizony, aki nem siet oltani a tüzet, mely már feje fölött lángol, aki nem elég J drága önmagának, aki azt várja, hogy a király vagy más nagy hatalmasság tulajdonítson az ő létének nagyobb értéket, mint ő maga, az nagykönnyen agyonéghet; porrá válhat önállósága, alkotmánya, nemzeti léte. Hanem persze, mikor a szociáldemokrata | párt az első, mely tüzet kiált, az minékünk, J „nagypipáju, kevésdohányu magyaroknak“ nyíl- j ván nem elég „előkelő.“ A vasárnap délutánra összehívott népgyülésre nem reagált városunk közönsége. Hozzáférhetetlenebbnek, mágná- sabbnak bizonyult, mint Justh Gyula és Károlyi Mihály gróf, akik immár sokadmagukkal i együtt rájöttek, hogy a magyar nemzeti sovinizmusnak egyetlen őszinte fegyvertársa csak ] a szabadelvű felvilágosodás jegyében harcoló demokrata irány s a tömegek érvényesülését kereső szociális gondolat lehet. A kulturember j gondolatvilágának legfelsőbb magaslatára kell j és érdemes felemelkedni, hogy fölértsük az eszme mindentátfogó nagyságát. A szociálizmus, bármily világmozgató eszme, ; még e nápig állandó társadalmi szervezetet j létre nem hozott. Mert a mai berendezkedés j természetszerűleg politikai szervezetében, az államban, katonai rendet tart ki, látszólag az j államszerkezet s az egyes országok területének megvédelmezése, tényleg azonban a tőkeuralom fenntartása céljából. A kikényszeríthető jog érdekében törvényes rendelkezéseket tesz s az érdekhozta törvényeket a bírák — ön- tudatlanul bár — az érdekelt rend javára al- ' kalmazzák. A kikényszerithető'jog mellett nagy j gondja van az uralkodó osztálynak a ki nem kényszeríthető erkölcsre is, amely a külső fegyelem vasmarkát a belső megadás bársony keztyüjével borítja. Erre a célra a különböző vallásokat hasznájla fel, amelyeknek hivatalos szervezetei, az egyházak ép úgy rendelkező sére állanak, mint a jövő nemzedéket szintén a kapitalizmus érdekeinek megfelelő szellemben nevelő iskolák és egyéb tanintézetek. Ehhez járul még az irodalom és művészet, melyeknek igen kiváló művelői dicsőítik, meggyőződésből vagy érdekből a kapitalista társadalom jelen rendjét. Csoda-e, ha e rend örökre megdönthetetlennek véli a maga uralmát, mikor az erőszemléje ilyen tömött hadsort mutat támogatására késznek. És mégis . . . hinnünk kell a följavitás lehetőségeben, mi több, annak apodiktikus bizonysággal való eljövetelében. Hinnünk kell, nem egy rajongó álomlátás ködös fanatizmu- i sával, hanem a tudományos meggyőződés higgadt megfontolásával. Alig van benne kétség, hogy a legközelebb jövő társadalom a szociálizmus gazdasági rendjén fog felépülni s külső kifejezése az erősen centralizált berendezésű szociális államalakulás lesz. A társadalom evolúciójában egy lépés lesz a szociálizmus is. De még nem az utolsó lépés. Az emberi társadalom végső célja még magasabb távolságban dereng, hogysem egy lépéssel beérhetné; ugrás pedig nincs a természetes fejlődésmenetben. Mai állása szerint a szociálizmus még nem egyéb, mint egyike a mindenkori társadalmak megváltoztatására célzó elméleteknek. Az ösz- szes, eddig felmerült elméletek közül a leghatalmasabb s az alapjául szolgáló megismerés exakt jellegénél fogva, valószínűleg a legtermékenyebb is, de minthogy egész terjedelmében gyakorlatilag még nem érvényesült, nem lapban, csak a különböző szociális elméleteket ismertető könyvben lehetne vele foglalkozni. Egyelőre azonban még egy kissé vissza kell térni a jövő zenéjének tisztult világából kapitalista társadalmunk zavaros diszharmóniájához. — Mit szól hozzá? ' mosodását. A rendezőbizottsághoz a fölkért művészektől egyre-másra érkeznek a bejelentések s elmondhatni, hogy e kiállításon az ország művészgárdájának leghirneveseb tagjai képviselve lesznek. A kiállítandó képek száma a bejelentések után itelve mintegy 7—800-ra tehető, úgy. hogy újabb kiállítási lokalitásról is kell majd gondoskodni. Valószínűleg e célra a gazdasági iskola helyiségét is fölhasználják. Dr. Makray Mihály polgármester e hét végén vagy a jövő hét elején Budapestre utazik s ez alkalommal egy kőldöttsóg léién föl fogja kérni gróf Zichy János kultuszminisztert a kiállítás megnyitására. A jmegnyitási ünnepélyre a város meghívja a szomszédos vármegyéket, városokat, nemkülőnbeu az irodalmi és művész egyesületeket is. Máriavölgyi VÍZ kristálytiszta, kellemes HÍREK. Személyi hir. Dr. Blum József, a Beteg- segélyző pénztár főorvosa, kórházi orvos, társadalmunk kedvelt tagja, a jövő hét elején kezdődő szabadságidejét Délolaszország- ban fogja tölteni, honnan csak augusztus elején tér haza. Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Gebédy Lajos, a tasnádszántói ref. egyház kiváló papja, múlt hó 28-án a zilahi közkórházban 28 éves korában meghalt. Halálát valami megfertőzött légy csípése következtében beállott autrax okozta. Temetése múlt hó 30-án Zilahon ment végbe nagy részvét mellett. Cáfolat. Csipkés András ur, a nagykárolyi függetlenségi párt tiszteletreméltó, legidősebb alelnöke annak kinyilatkoztatására kérte fel lapunkat, hogy a „Nagykároly“ junius 30-án megjelent számában neki impu- tált nyilatkozat magyarán szólva: légből kapott koholmány. Gyászhir. Egy korán, élte legszebb virágkorában elhunyt kedves leány halála borította mélységes gyászba a Filep családot. Lomperti és krasznai Filep Imre vármegyei tisztviselő és neje Keresztes Ilona leánya:'Erzsiké életének 21-ik évében hosszas szenvedés után Misztótfaluban junius hó 28-án szüleinek mély bánatára elhunyt. A kedves halott porait junius hó 30-án d. u. temették el óriási részvéttel, Nagykárolyban a ref. egyház temetőjében. A gyászesetről a család a következő gyászjelentést adta ki. Alantirottak úgy maguk, valamint a nagykiterjedésü rokonság nevében is fájdalom telt szívvel tudatják a felejthetetlen jó gyermek, testvér és rokon lomperti, krasznai Filep Erzsiké f. évi junius hó 28-án este, életének 21-ik évében hosszas szenvedés után Misztótfaluban történt gyászos elhunytat. A kedves halott hült tetemei f. hó 30-án d. u. 5 órakor fognak Nagykárolyban az Arany Já- nos-utca 22. számú gyászháztól az ev ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Nagykároly, 1912. junius hó 29-én. Béke poraira! Filep Imre és neje szül. Keresztes Ilona szülei. Filep Ilona, Filep Imre, Filep Kató testvérei. Keresztes Gyula és neje szül. Toka Laura nagyszülei. Keresztes Mariska, Keresztes Erzsiké férj. Mnldován Györgyné nagy- nénjei, és ennek gyermeke: Tibi. Értesítés. Tisztelettel értesítem a tánckedvelő ifjúságot, hogy tánciskolámat f. hő 6-án szombaton a Polgári kaszinó tánctermében nyitom meg. Tisztelettel Páll Gáspár oki. tánctanár. Országos képkiállitás Nagybányán. A nagybányai országos képkiállitással a fővárosi sajtó is a legrokonszenvesebben foglalkozik. Művészkörökben pedig meg alig ha volt oly nagy az érdeklődés valamely kiállítás iránt, mint a nagybányai országos kiállítás iránt, mely rektrospektive fogja bemutatni a nagybányai festőkolonia múltját, fejlődését, megizÖtezredík vendég a Felix-fürdőben. A világfürdők sorába emelkedő Félix fürdőn az alig hat hetes nyári szezon rövid tartama alatt immár az ötezredik beteg ember érkezett meg, hogy az Istenáldotta csodás hatású vizekben keressen és találjon gyógyulást. A vendégeknek ez az impozáns nagy tömege bámulattal és elismeréssel eltelve látja azt a hatalmas fejlődést, melyet ez a felülmúlhatatlan erejű gyógyfürdő Komzsik Alajos bérlő széles látóköre, modern felfogása és szakavatott vezetése mellett elért. Itt van az ötezredik vendég, akit Komzsik Alajos saját úri házánál vendégül fogadott, egyik kiváló collegánkat érte ez a nagy megtiszteltetés, aki a következő levelet irta hozzánk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Amit sem Pös- tyénben, sem más hasonló természetű fürdő használata nem produkált, azt Fólixben találtam meg. Nehány napi fürdő használata után már sokkal jobban érzem magam, ezenfelül pedig, mint az ötezredik vendéget, Komzsik Alajos ur, a fürdő bérlője, meghatóan kedves figyelme jeleképen tizennégy napon át teljes díjtalan fürdő használatban és ellátásban részesít. Kérem Szerkesztő urat, hogy nagyrabecsült lapja hasábjain fejezze ki Komzsik Alajos úrral szemben köszöneté met és a magyar fürdőügynek ezt az áldozatkész fejlesztőjét az újságírók meleg támogatására ajánlhatom. Kiváló tisztelettel Peller Kálmán, az „Aradi Közlöny“ munka- társa. _________________ _ ___ Má riavölgyi viz a,a,!B Gyászeset. A Debrecenben junius hó 25-én elhalt deésházi Oláh Lászlóné vidorai Vida Mariska úrasszony elhunytéval mély gyász borult a városunkban is nagy rokonsággal biró Vida családra. A debreceni Kossuth-utcai sirkertben örök nyugalomra helyezett úrnő haláláról a gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki. Alulírottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatjuk, hogy a forrón szeretett, felejthetetlen jó feleség, áldott jó testvér, sógornő és rokon deésházi Oláh Lászlóné vidorai Vida Mariska f. hó 26-én este 7 órakor, életének 26-ik, boldog házasságának 24-ik évében, hosz- szas betegség után meghalt. Drága halottunk hült tetemeit f. hó. 27-én délután 5 órakor fogjuk a ref. egyház szertartása szerint Péter- fia-utca 2. sz. háznál tartandó gyászima után a Kossuth-utcai sirkertben örök nyugalomra helyezni. Debrecen, 1912. junius 26. „Oda van a mi fejünknek koronája“ a mi büszkeségünk Drága halottunk poraid pihenjenek csendesen — emlékedet örökké áldani fogjuk. Nagyasszonyunk Isten veled! Kovács Kálmán mint sógor és neje Auer Róza mint sógornő s gyermekök Kálmánka, a boldogultnak keresztfia. Auer Károly, Kovács Károly és neje Nagy Mária, Kovács Ferenc és neje Gyüre Eszti mint sógorai és sógornői, deésházi Oláh László a megboldogultnak férje, vidorai Vida Lajos mint testvér és neje Nagy Piroska, vidorai Vida József mint testvér és neje Auer Terka, gyermekeik Gizella és Ilona. özv. deésházi Oláh Jánosné szül. Márkus Ezsébet mint a boldogult anyósa. Sikkasztó postamesternő. Turterebesen a helyettes postamesternő Szamossy Ernőné volt, kit derék, szorgalmas asszonynak ismertek, aki mindenkor a legnagyobb lelkiismere-
