Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-03 / 27. szám

XXIX. évfolyam. Nagykároly. 1912. julius 3. 27. szám. NAGYKÁROLY És VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak : Főszerkesztő : Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Egész évre .............................81— kor. ■^■tuer Adolf Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. Fél évre.................................A— „ Felelős szerkesztő: Fömunkatárs: ! Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől Neg yedévre 2• ” Rédei Károly. ifj. Somossy Miklós. , ,iem fogadunk el. Egyes szám.................! ’. —20 »\ | Laptulajdonos és kiadó: Hirdetések jutányos áron közöltéinek. kö zségi jegyzőknek és tanítóknak egész évre 6 kor. j ,7NaQykárolyi P6töfi-nyomda Részvénytársasáy^ Nyilttßr sora 40 öli. Köziratok nőni adatnak vissza. Junius 4. tanulságai. Az a szomorú esemény, mely junius 4-én történt, örökre nevezetes lesz poli­tikai életünkben. Egy magyar protestáns főur vállalkozott arra, hogy lábbal tiporja a törvényt, a fennálló jogrendet, össze­törje az alkotmányt. Tisza, a XX. század aradi vértanúja, jól megkészitette az utat, amelyen most már bátran jöhetnek a kamarilla lelkit osztrákok. Tisza cseleke­detét a honmentő Görgey is helyeselte. Sirnilis simili gaudet! Bizonyára Tizsa is, Görgey is abban a boldogító tudatban halnak meg, hogy a hazát megmentették. Tisza erőszakos és törvénytelen eljárá­sával nemcsak az alkotmányt rúgta fel, hanem a protestáns elvet is. A Protes­tantismus elve: haladás, felvilágosodás, meggyőződés, lelkiismereti és polgári szabadság. A magyar protestánsok a lelkiismereti, polgári és a veszélyben forgó alkotmányért küzdöttek, az erőszak, elnyomás és zsarnokság politikájának szolgálatába nem szegődtek soha. Meg­tagadta a kálvinismust, melynek két fontos elve: szabadság és demokrácia. Megsértette a királyi hatalmat, mert eljárása olyan látszatot keltett, hogy van is király, nincs is, de mégis ott van a koronázatlan király: Tisza István. Ezelőtt ja császár csinált abszolutizmust, máj megcsinálják a császár nélkül is. A junius 4-iki események azt igazol­ják, hogy ma is az a helyzet követel­ménye, ami 48-ban volt: Igazságot a népnek ! Biztosítékot az alkotmánynak ! A nemzeti ellenállás idejében uralomra jutott koalíciós kormány nagy bűnt köve­tett el, hogy *az alkotmány biztosíté­kot nem csinálta meg. az általános tit­kos választói jogot nem valósította meg, pedig a választói jog megvalósítása iránti reményt maga a királyi hatalom táplálta, élésztette, szította a nép szivében. A junius 4-iki esemény tanulsága az is, hogy a főrendiház nem alkotmány biztosíték többé, hanem elavult, korhadt, hasznavehetetlen LTé.méuy. A rendiség- j nek hatalmas fellegvára ugyan, de a népképviseleti eszmének valóságos kigúnyo­lása. A főrendiház ugyanis azon eljárá­sával, hogy elfogadta az erőszakos jog- tiprással létrehozott törvényt, bebizonyí­totta, hogy önmagát lejárt, hasznavehe- i tetlen intézmény s hogy ennek is sürgős reformra van szüksége. Ez a reform a főrendiház gyökeres demokratizálása volna. A gyökeres demokratizálás pedig j abban állana, hogy a választás elvének alapján egyszerű polgári felsőházzá kellene változtatni s ez nem csekély fontosságú alkotmány biztosíték volna. Szintén nem csekély fontosságú volna a korlátlan királyi vétónak korlátozása, természetesen békés, alkotmányos utón az uralkodó beleegyezésével, mert a királyokra magukra nézve minden tekin­tetben jobb, ha csupán urakodnak és nem kormányoznak. A hatalom tultengését és elfajulását a választói jog kiterjesztésével, illetve az altalános, egyenlő, titkos, közvetlen választói jog megvalósításával lehet fékezni. Éppen azért a nemzetnek „Viri­bus unitis“ követelnie kell az általános egyenlő, titkos közvetlen választói jogot. Addig nem kell nyugodni, mig ez nem valósul, törvénybe nem lesz Írva. Ha ez megtörténik, az alkotmány tiprő hata­lom üiaLu seres magának fegyvertár sóikat az alkotmányon kívül. Az általáríos válasz­tói jogtól ellenségei nem a magyar nem­zeti szempont vesztesége miatt félnek, hanem azért, mert a középkori kiváltsá­gok halálát, az igazi demokrácia és libe­ralizmus diadalát jelentené, végül azok­nak a teljes skártba tételét, kik mindent a nép nélkül és nép ellenére szeretnének cselekedni. A magyar nemzet majdnem ott áll, mint 48-ban Kossuth Lajos, ki a szo­morú tapasztalásból okulva, nem bizott sem a kormányban, sem az udvarban; amikor az óvatos Deák Ferenc is azt TÁRCZA. VINCÉNÉL. Nem átúszom, mégis színes álmok jönnek S_ merítik telkemet nagy diák-időnknek Édes mámorába, ,,Testvériség“ cétus minden áldott reggel Kettőnknek amikor hajnalodó kedvvel Ébredését látta. Ellebeg előttem tarka lepke szárnyon Fiatalságunkból rengeteg sok álom, Valamennyi sorban; Rogy felocsúdom az ébrenálmodásból, Mennyei érzés az, mi szivembe hárul Papi hajlékodban. Hú barátságunknak tüzes tulipánját Vigyázó szemeim oly üdének látják, Amilyen volt régen. Öszbecsavarodjon bár hajam és hajad: Szeretetünk azért változatlan marad, Unokatestvérem. Károlyi Tóth Lajos. Tízezer nadrág. — A Nagykároly és Vidéke eredeti tárcája. — Távozni készültem a szerkesztőségből »erő­im felfrissítése“ végett, azaz magyarán ebé­delni, mikor a szerkesztőségi szolga jelentette, hogy Barna Jenő sürgősen beszélni óhajt velem. Ismerem az illetőt. Földiek, osztálytársak voltunk. Együtt jöttünk fel Pestre, de mig én azonnal a „Magyar szó“ cimü képes napilap munkatársa lettem, ő egyik szerkesztőségből a másikba vándorolt. Soványan éldegélve itt-ott elhelyezett cikkeiből, mindig félt, hogy a ha­zulról érkező, amúgy is ritka pénzküldemények egyszerre csak elmaradnak. Lóhust evett, mikor volt rá pénze. Kedves lett volna eltagadtatni magamat, de végre mégis elhatároztam, hogy fogadom. »Bocsássa be azt az urat, János, de mint­hogy előreláthatólag meg akar pumpolni, itt egy ötkoronás. Ha csengetek és kölcsönkérek magától, ideadja ezt azzal, hogy ez az egész vagyona.“ »Igaza van a nagyságos urnák, ha gyanak­szik. Az az ur nagyon gyanúsan néz ki. Külö­nösen a nadrágja . . .“ Morogva bocsátotta be Barnát, hogy egy rongyos nadrágu ember hogy lehet barátja a »Magyar Szó“ munkatársának. Több orvos által ajánlott Löbl-féle polenxil gyógy forrásvíz Kapható: SdwaftZ AfOn MaiZÄ*'sÄi‘un 1 láda «iz (60 üveg) 5 korona 80 er

Next

/
Oldalképek
Tartalom