Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-29 / 22. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 son a fizetésének és nyugdijának rendezése i tárgyában. Nem bocsájtkozunk jóslásokba, mily eredményeket igér ezen mozgalom. Tény a/,, hoyy az összes tisztviselők között a legkényesebb a városi tisztviselők helyzete. Nem egyszer kétségessé, bizonytalanná válik a helyzetük, ha | pártérdekek, városi érdekcsoportok kerülnek szembe egymással. Két malomkő köze kerül ilyenkor az a városi tisztviselő és ha nem ren-1 delkezik a kellő ügyességgel, ral'íinériával, ha mindjárt régi, érdemes tisztviselő is, kiesik az előmenetelből. Damokles kardjaként függ a városi tisztviselő feje fölött a fegyelmi eljárás veszedelme. A városi tisztviselők szervezete volna hivatva ezen a bajon is segíteni a fizetésrendezésen és nyugellátáson kívül. Ugyanis a városi állami segélylyel a városi tisztviselők fizetésrendezési kérdése még nincsen elintézve addig, inig ez törvényhozásilag biztosítva nincsen. Épp oly mértékben var elintézésre a nyugellátásuk is. A városok fejlesztéseinek érdeke megkívánja azt a tisztviselői kart, amely helyzetének nehéz, sokszor talán tűrhetetlen volta miatt ne legyen nyugtalan, izgatott és elkeseredett. A városok gazdasági és kulturális haladása csakis kellően dotált és megelégedett városi tisztviselői kar kezében fejlődhetik. A városi tisztviselők azon kérelmük, tnelylyel a kormánytól és törvényhozástól kérik, hogy ugyanoly elbánásban, részesüljenek minden tekintetben, mint az állami s megyei tisztviselők, jogosnak, indokoltnak kell mondanunk. Az az elégedett, anyagi gondoktól mentes s jövőjét teljesen biztosítottnak látó városi tisztviselői kar meg fog majd felelhetni azon követelményeknek, melyeket a kormány és törvényhozás reájuk ró. Nagy feladatait teljesíteni fogja, hiszen \ árosok rohamos fejlődése, virágzása a legtöbb esetben a városi tisztviselők érdeme. Ezért szervezkednek, ezert alakították meg a városi tisztviselők országos egyesületét, melytől ők oly sokat remélnek, de mi még többet várunk. —a. A szatmárnémeti-i ügyvédi kamara jelentése. A szatmárnémeti-i ügyvédi kamara most adta ki — az igazságügyminiszterhez címezve — az 1911. évre vonatkozó jelentését. Ebben a közigazgatási, valamint a fegyelmi ügyek állása ismertetése után a kamarai pénztár és segély alap állására vonatkozó adatokat közli, beszámol a nyugdíj alapra fizetett járulékokról, aztán áttér az ügyvédség és az igazságszolgáltatás terén tett tapasztalataira. A jelentés helyesen állapítja meg, hogy az ügyvédi kar sorsát állandóan nehézzé teszi a reá sulyosodó nagy belső és küiső verseny s a tulzsutoltság, a minek következménye az, hogy egyesek az ügyvédi működés mellett kereskedelmi irányú tevékenységet keresnek, de még gyakori azon eset is, hogy az ügyvéd nem várja meg, mig a jogkereső fél bizalma fetéje fordul, hanem a feleknek ő kínálja fel szolgálatait. A kamara e bajok megszüntetése céljából a numerus clauzus alkalmazását tartja szükségesnek, e nélkül nem fog használni a május 1-én életbelépett törvény, mely az iigyved- helyettesi^ intézményt létesítette, mert csak nem fognak tudni a k<jt évi időre megfelelőleg elhelyezkedni, az ügyvédek nem lévén képesek azokat megfelelőleg honorálni, miért is a törvény kijátszásával a mások firmája alatt fognak önálló gyakorlatot folytatni. A jelentés sürgeti a bíróságok és hatóságok előtti képviseletnek kizárólag az ügyvédi kar részére való biztosítását, a zugirászat üldözését telekkönyvi ügyekben is az ügyvédi kényszert, a költség megállapítás kérdésének szabályozását. A jelentés megemlékezik az ügyvédi szövetség létrejöttéről, a bíróság munkaidejének mai beosztását nem tartja célszerűnek, mert a feleknek dolgát és az ügyvédek munkáját nagy mértékben nehezíti. Az egyfolytában való 7 órai munkaidő nem értékesíthető kellően, mert nagyon kimerítő az ilyen hosszú időn át megszakítás nélkül való munka, a bírák délutáni munkáját pedig zavarja, hogy az irodák nem állanak rendelkezésre; az ügyvédi karnak és a közönségnek nagy nehézséget okoz, hogy minden végzendő teendő a délelőtti időre hal- mazódik össze. Az is sérelmesnek tartja a jelentés, hogy a telekkönyvi mutató helyiség is csak két órán át van nyitva, ez az idő nem csak a törvényszéknél, hanem a forgalmasabb járásbíróságoknál is kevés. A jelentés elismerésre méltónak mondja törvényszékünk munkásságát. A törvényszéknek nagytudásu elnöke — úgymond — hiva- tottsággal, a gondozására bízott érdekek fontosságának teljes méltánylásával, fáradhatatlan kitartással vezeti a reá bízott bíróságok működését. Figyelme mindenre kiterjed, gondoskodása mindenütt nyomot hagy. Segíteni kész, jóindulattal mindig meghallgatja a hozzá forduló feleknek, ügyvédeknek óhajtásait. A bírói kar buzgó munkássággal s nagy ügyszeretettel végzi fontos feladatát. Az ügyeket alapossággal és gyorsan intézik. Sajnos azonban, hogy ennek a munkásságnak eredménye jóformán kárba vész a leírás és kiadmányozás lassúsága miatt, miért is a leiró személyzetet szaporítani kellene. A jelentés kiemeli, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróságnál úgy a vezetés, mint a bírák működése kifogástalan. A telekkönyvi hatóságnál is szükség volna egy leiró dijnokra, mert a jelenlegi személyzet a legnagyobb igyekezet mellett sem képes a nagy munkát idejében el/égezni. A jelentéssel kapcsolatosan alkalmasnak tartjuk megemlíteni, hogy az az intézkedés, miszerint a telekkönyvi mutatók városunkban nem 9, hanem csak 10 órától kezdve állanak a közönség rendelkezésére, különösen a vipléki közönségnek rendkívül hátrányos, mert ha reggel jönnek is be a városba, kénytelenek majdnem az egész napot itt tölteni, holott ha már 9 órától megtekinthetnék a telekkönyvet, még a délelőtt folyamán hazamehetnének. Felhívjuk erre törvényszékünk elnöko és járásbíróságunk vezetője figyelmét és a közönség érdekében kérjük megengedni azt, hogy a telekkönyvi mutatók már 9 órától kezdve megtekinthetők legyenek. HÍREK. A Szatmárnémeti Tanítóegyesület gyűlése. A szatmármegyei tanítóegyesület nagykárolyi járás-köre f. hó 22-én tartotta meg rendes gyűlését. Fokozta az érdeklődést, hogy két illusztris vendége volt az egyesületnek, Gabell Gyula és Hückl Lajos. A gyűlést megelőzőleg Nagy József helybeli izr. tanító mutatta be saját találmányu olvasógépén az izr. iskolában az olvasás tanítást meglepő eredménnyel. Utánna a városháza nagytermében megkezdődött a közgyűlés, amelynek első pontja Gabel Gyula székesfővárosi tanító ismert módszerének bemutatása volt. Egy 5 éves gyermeken, nemkülönben a helybeli honvédzászlóalj több analfabéta katonáján mutatta be a kísérletet az olvasásra tanítás fényes eredményeként. Nevezetes pontja volt még a gyűlésnek Hückl N. Lajos orsz. énekoktatási szakfelügyelő előadása az elemi iskolai énektanítás nívójának emelését illetőleg. Sza- leczky Miklós érendrédi tanító a 8 osztályú elemi népiskoláról dr. Glatter Béla mátészalkai orvos pedig különböző méhes kaptárok es kasokról tartott nagysikerű előadást. Végül Téglás Lajos ecsedi áll. isk. igazgató tanító a tanítók fizetés rendézési mozgalmait ismertette s határozati javaslatot terjesztett be, hogy az összes tanítókat a XL X. és IX. fokozatába sorozzák, amit természetesen nagy lelkesedéssel fogadtak el. Az elnök ezután üdvözölte Bodnár György kir. tanfelügyelőt. Gyűlés után közös ebéd volt a Polgári olvasókör éttermében. A Polgári Olvasókör estélye. Glücklich Vilma a következő levelet intézte Braneczky József alelnökhöz : Velem szemben tanúsított előzékenységéért fogadja őszinte köszönetem kifejezései, örömömre szolgál, hogy lesz alkalmam Nagykároly müveit közönségét megismertetni a feminizmus alapigazságaivá. Előadásom cime: „A feminizmus társadalmi jelentősége“. Nagyon szeretnem, ha az estély utolsó előadója lehetnek. Abban a reményben, hogy képes leszek hozzájárulni, az estély sikeréhez, vagyok kiváló tisztelettel : Glücklich Vilma. Az estély nem a Polgári Kör tánctermében lesz, hanem a vármegyeház dísztermében, mert már most is oly élénk az érdeklődés Glücklich Vilma előadása iránt, hogy a Polgári Kör terme kicsi lenne a közönség befogadására. Teljes műsort legközelebb hozunk. Jegyek Brauneczky alel- nöknél előjegyezhetük. Kinevezés. ‘A pénzügyminiszter Fuchs Antal zentai adóhivatali főellenőrt a VIII. fizetési osztályba adóhivatali pénztárnokká nevezte ki a szinérváraljai adóhivatalhoz. Az országos automobil verseny alkalmával, mely junius 6-án lesz, városunk polgár- mestere felhívást bocsájtott ki a város közönségéhez, hogy a Petri ut, Gróf Károlyi István utcán, Gróf Károlyi György-tér Majtény utcai vonalokon a közönség figyelemmel legyen a közlekedő gépkocsikra és az úttest egyik oldala mindég szabad legyen. Feljelentett lapkiadóhivatal. A „Szamos“ a múlt hét két napján rendkívüli kiadásait árusította városunkban rikkancsok utján. Minthogy a „Szamosának utcán való lap- árusitásra Nagykárolyban joga nincsen, a ki- hágási eljárást megindították ellene. Országos állatvásárok vármegyénkben. Május 30-án Királydarócon, junius 3-án Nagykárolyban és Avasfelsőfaluban, 5-én Nagysomkuton, 7-én Erdőszádán, 10-én Nagybányán. Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Barta István állomás felvigyázót és Drenyovszky Gyula forgalmi dijnokot a XI. fizetés osztály 3. fiz. fokozatába kinevezte. Városunk villamos müve felügyelő bizottsága csütörtök délután ülést tart, hogy véleményt adjon az ujonnon beszerzendő két darab 400—400 lóerejü olajmotor szállítására vonatkozólag beérkezett 10 pályázati ajánlatra nézve, melyeket Hollós József műszaki főtanácsos már megvizsgált. A legolcsóbb a fegyver és gépgyár ajánlata, mely 265,200 koronáért akarja a motorokat szállitsni. Uj közkórház városunkban. Mint hitellérdemlő forrásból halljuk a gróf Károlyi nemzetség családi tanácsa elhatározta, hogy a családbeli alapítvány felszabadult 20,000 K évi jövedelme terhére felveendő kölcsönből 500,000 K költséggel egy nyilvánossági joggal fölruházott közkórházat állít fel, mely 100 ágygyal és 50 elmebetegre való külön ágygyal lenne berendezve, pavillonszerüleg a tompszerni egy részében épülne fel akkor a mostani kórház az újba beolvadna. A tárgyalások a várossal nemsokára megfognak indíttatni és természetes, hogy a város a grófi család ajánlatát szívesen veszi és ennek sikeres végrehajtása tekintetében a maga részéről is mindent elfog követni. Máriavölgyi VÍZ kristálytiszta, kellemes A Nagykárolyi Protestáns Társaskör pünköst másodnapján saját helyiségében sikerült házi mulatságot tartott. Az estély fényét emelte a Városi Dalegyesület két énekszáma, melyeket a szép számmal egybegyült j hallgatóság szűnni nem akaró tapssal foga- I dolt. Hermann Annuska egy monológot adott elő s már kedves megjelenésével és első I nyilvános szereplésével is dicsőséget aratott. Bánvay László — Bugyi Sándor talyigást utánozta, a közönséget gyakran megnevet- i tette. Nagy Sándor 3 énekével gyönyörköd- ! tette a hallgatóságot. Igaz, hogy az ének | kissé mély hangból volt, ami csakis a kisérő ! cigány hibája, mert a hang megadása mély | yolt. A műsort egy bohózat fejezte be, mely- I ben különösen Dienes Tériké kedves játéka :: Modern ruhafestés :: IJ T\ | T 1 | C" D ö 7\ I : gőzmosása : bármily divatszinre ■( J ■ J ■> ■ ** ■■ tükörfénynyel, hófehérre. Hagykároly, Széchenyi-U 43. sz. (A rom. kath. elemi fiúiskola mellett.)
