Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-22 / 21. szám
I NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 tanítványok 8—10 perc alatt 3—4 betűt ismernek s folyékonyan összeolvasnak. Egy 5 éves gyermek 2 perc alatt megtanulja leírni az a betilt és egy katona ugyanannyi idő alatt a G betű írását sajátította el, ami köztudomás szerint mindkét adott esetben a legnehezebb dolog. Nagyon messzire vesetne, ha Gabel Gyula tanmódját itt részletesen ismertetni akarnók, —• de terünk sincs itt erre — csak azt kell ezúttal leszögeznünk, hogy az apró gyermek 50—60 állat nevét meg tudja tartani emlékezetében s a látott képét azonnal megismeri (olvasni tudás nélkül). Tehát Gabel nem betűket, hanem személyeket rögzít meg a gyermek emlékezetében, melyek a betű alakját személyesítik s a névnek csak kezdő hangját alkalmazza az olvasáshoz. Ezen módszer segélyével hat lecke óra alatt felnőtt, irni-olvasni nem tudó ember teljesen szabatosan tudja gondolatéit leírni és bárhol olvasni képes. Ha édes hazánk tanítói kara ezen utón haladva rendezné az analfabéták tanítását, akkor még mielőtt megunná valamelyik a betűvetés mesterségét, máris teljesen birtokában volna ezen — az emberiség közkincsét képező — gondolatközvetitési módnak. / A gyűlés második és igen érdekes pontját Hackl N. Lajos országos énekfelügyelönek frappáns hatású előadása volt. A legújabb lan- terv és utasítás tudvalévőén egészen uj alapra fektette a meglehetősen alacsony nívón állott népiskolai énektanítást s olyan útra terelte, melyen a természetes fejlődés folyamata okvetlen a megkívántaié előhaladást kelt hogy eredményezze. Ámde minden holt betűnél ezerszerte többet ér az élő, eleven szó. Az énektanítás eszméit a tanítók különféle módon értelmezték, de a legtöbben figyelemre nem méltatták s haladtak a régi, posványos lápi utakon. Hackl Lajos uj szövétneket gyújtott meg lelkűnkben ; az ő magas és szakszerű magyarázatai megmutatták a helyes utat, a mely az ének bájos birodalmába játszian, fáradság nélkül vezeti be a tanítványt. Ha az elemi iskola ezen a téren hivatása magaslatára emelkedni képes lenne, akkor az oktatás magasabb tagozataiban is szembeőtlőbb lenne az eredmény. A magyar faj ének és zenei talentuma semmivel sem áll hátrább a müveit nemzetek zenei képességeinél. Sőt igen sok esetben tapasztaljuk, hogy aki itthon sehogy sem tud érvényesülni, a külföldön halomra aratja a babérokat. S ha növendékeinkkel tanításunk ideje alatt még elsajáttittatjuk a kellemes, hajló, lágy gesztusokat, melyek a külföld iskoláiban már korán a gyermek vérébe átmennek, akkor határozottan magasabb pozíciót is ■ biztosíthatnánk magunknak az ének és zene világpolcán. Felesleges mondanunk, hogy tökéletesen osztjuk az előadó nézeteit, azonban ezeknek elsajátítására egy előadásnak szűk kereteit elégségesnek nem tartjuk. Ha a kor- mánv rászánná magát ily irányú énektanitási tanfolyamokat rendezni, ez rövidesen megoldaná a kérdést. Nem kevésbé érdekesen fejtegette Száleczky Mtklós érendrédi tanító a 8 osztályú elemi népiskola távol jövő ködében lebegő szép eszmét, dr. Glatter S. Béla mátészalkai orvos, lelkes tanügybarát a méhészet körébe vágó különféle méhes kaptárak és kasokról, melyekért a jelenlevők lelkes tapsait megérdemelték. Az idő mélyen előre haladván, a „Nagykárolyi Társaskör“ érdemes elnöke: Téglás Lajos ecsedi állami iskolai igazgató röviden vázolta a tanítóság fizetésrendezési mozgalmát. Szégyen — úgymond — hogy hazánk tanítóinak ma kisebb az alapfizetésük, mint a négy polgári osztályt végzett iratmásolónak, aki állami vagy vármegyei tisztviselő. Kívánjuk, hogy az ország összes tanítói, jellegre való tekintet nélkül a XL, X. és IX. fizetési fokozatba soroztassanak és mindenben egyenlő elbánásban és elbírálásban részesüljenek hasonló kvalifikációju állami hivatalnokokkal. Természetes, hogy a megjelentek egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot. ELiök végül melegen üdvözölte Bodnár György jelenlevő kir. tanfelügyelőt, aki szívélyesen megköszönte az ovációt, megígérvén jóakaró támogatását. Megjegyezzük, hogy a gyűlésen megjelent Debreczeni István polgármester, a helybeli honvéd zászlóalj tisztikarának nagy része, az állami polgári leányiskola tantestülete és sok más tanügybarát. A gyűlés végeztével a meglehetősen kifáradt és éhes sereg a Polgári Olvasókör éttermében közös ebédre vonult, ahol még ott is élénken tárgyalták a hallott uj eszméket. Riesenbach Mór. ( Ideg- és izomerősitő I . svédgymnastika. ! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű intelligens közönséget, miszerint svéd gymnastikai intézetemben í. évi május hó 28-tól kezdve újólag egy hat heti kurzust nyitok meg. Intézeti helyiségem Nagykároly, Polgári Olvasókör termében van. — Tisztelettel Magiasiy Piti nyugalmazott torna tanár, svéd gymnastika vezető-tulajdonos. TTtit szól hozzá ? (ifj.) Meleg eső után kipattan a gomba. Felmerülő alkalomra napfényre kerül egynémely gondolat, mely már régen megvolt, csak épen a napjára vár, hogy kimondva legyen. Az e hó 19-én tartott műkedvelői előadás tehát egyaltalában nem szülőoka, ! hanem csak fölvetnivälö alkalma annak a | nem egészen mindennapi kérdésnek : vájjon J a mi mélyen tisztelt s meglehetősen elkényeztetett közönségünknek a szive van-e köböl, a I lelke van-e fából vagy a tenyere üvegből ? Vagy egyiknek, vagy másiknak, vagy mind a háromnak ilyen szokatlan anyagból valónak kell lennie, különben meg nem lehetne érteni, miért hogy a szive oly nehezen indul, lelke | még nehezebben melegszik, legnehezebben j pedig a tenyere mozdul. Mondják ugyan, nem is lehet benne kételkedni, hogy mi nagykárolyiak is tudunk érezni és eszmélni, de már lelkesedni — nem. De ha a sokfejü óriás, a közönség, kellő j érzéssel és fogékonysággal bir, micsoda kü- ! lönös lelki dispozició az, mely tartózkodik tetszésének nyilvánvaló kifejezést adni? Minden idegen, kit kaján sorsa városunkban való nyilvános szereplésre kárhoztat, keservesen panaszkodik látszólagos hidegségünk miatt, legyen ő bár politikus, pap, szinész, vagy más előadó művész. Helyi szónokokról, zenészekről s más műkedvelőkről említés se legyen téve; ők már tudják a dörgést s a jogos méltatlankodást elcsititja bennük az a tudat megáljatok háládatlan hallgatók! holnap már én is megint „közönség“ leszek s akkor majd én — megmutatom, hogy kell lelkesedni ? — óh nem! hanem én is veszteg ülök, hallgatok és élvezek, de a világ minden kincséért sem tapsolok.“ Szeretném tudni, vájjon nagyságos és okos, nemkülönben kedves és bájos földieink meggondolták-e már valaha, milyen nagy dolog néhány hangos helyeslés, egy általános éljenzés, vagy izmos és gyöngéd tenyereiknek tapsra való összeverése? Politikai vagy társadalmi szónoknak micsoda lendületet ád az az együttérzés, mely hallgatóinak megnyilatkozó helyesléséből árad feléje; még az egyházi szónok, a pap a szószéken, is megérzi azt a titkos fluidumot, mely a szent helyen csak a hívek odaadó figyelmezésében nyilvánul ; a zenész, a szinész megszólalni is alig bir, ha nem érzi a nézőtérről feléje forduló benső érdeklődést. Hát meg a műkedvelő ! A dilettáns, aki hálás elismerést érdemel akkor is, ha a lámpaláztól hebeg, nyög és dadog, mert hisz’ akkor is időt, fáradságot áldoz ingyen szivességből, hogy egy unottan hallgató, fagyos közönséget szórakoztasson. ügy kell lenni, hogy valami istenverte snob valamikor azt a mérges maszlagot adta be városunk közönségének, hogy fásultan hallgatni, blazirt arcot vágni, az valami szép és előkelő dolog. Most már nincs más hátra, mint bevenni az ellenmérget s kigyógyulván ebből a csúnya bajból, tudomásul venni, hogy a színésszel vagy “más fizetett művésszel szemben : kegyetlenség ; műkedvelővel szemben : neveletlen illetlenség és illetlen neveletlenség I — Mit szól hozzá? HÍREK. Lapunk előfizetőinek, olvasóinak és munkatársainak boldog pünkösti ünnepeket kívánunk! Ünnepi istentiszteletek sorrendje : a rom. hath, templomban vasárnap délelőtt 9 órakor segédletes szent mise, utána ünnepi szent beszéd; d. u. 3 órakor segédletes vesperás. Celebrálja és a szent beszédet Récsey Ede plébános mondja. Hétfőn a 9 órai ünnepies szent mise után a szent beszédet Tihanyi Béla plébános-segéd mondja. Mindkét nap reggel 6 tói este 6-ig szentség- imádás, amelyen párosával vesz részt a piarista főgimnázium katholikus ifjúsága s a rom. kath. elemi iskola. — A ref. templomban Pünkösd I-ső ünnepén a d. e. fél 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond Kürthy Károly vallástanár, agendázik Pálur István s. lelkész; a d. u. fél 3 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond Kürthy Károly vallástanár. Pünkösd Il-ik ünnepén a délelőtti és délutáni istentiszteleten szent beszédet mond Pálur István s. lelkész. — Az ág. hitv. ev. egyház Teremutcai templomában Pünkösd I-ső ünnepén a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond és utána úrvacsorát oszt: Rédei Károly lelkész ; a d. u. fél 3 órakor kezdődő istentiszteleten prédikál Nagy Sándor kántortanitó. Pünkösd 11-ik ünnepén a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond : Rédei Károly az egyház lelkésze. Személy hir. Debreceni István kir. tanácsos polgármester vasárnap este hazaérkezett. Balatoni kirándulás. A nagykárolyi m. kir. állámi polgári leányiskola kirándulást rendez, a Balaton gyönyörű vidékére A tanulságos és élvezetes kirándulásban nemcsak az iskola növendékei, hanem az iskolának volt növendékei is résztvehetnek. A 6 napra tervezett kirándulus dija személyenként 50 korona. Jelentkezéseket elfogad a leányiskola igazgatónője. Bizton hisszük, hogy tekintve a gyönyörű vidéket s az igazán csekély költséget, sokan fognak résztvenni a kirándulásban. Az állami tisztviselők vasárnapi kongresszusa. Impozáns számmal jelentek meg most 19-én Budapesten az állami tisztviselők országos kongresszusukon. A délelőtti előkészítő bizottság megállapította a tárgysorozatot, melynek legfontosabb pontja a családi és drágasági pótlék volt. A beteg grót Batthyány helyett, Benedek min. tanácsos elnökölt a kongresszuson, amelyen Papp Elek államtitkár a pénzügyminiszter megbízásából felszólalt, hogy a családi pótlékról szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter még e hét folyamán, lehetőleg a hétfői vagy keddi gyűlésen a képviselőház elé terjeszti és azt reméli, hogy nem lesz képviselő, ki ellene állást foglaljon. Az összegyűlt tisztviselők nagy éljenzéssel vették ezt a megnyugtató kijelentést. Tárgyalták ezután még a nyugdíjtörvényt is. A drágasági pótlékról nem plisérozás és gouvlérozás NÁJTÁJER PÁL Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón! Tlagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)
