Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-10 / 15. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Elég a példából .... Látjuk, hogy velünk szemben mindig meg tudták ütni az érzelmi politika hangját. Eddig nem is hiába. De hát hol van az megírva, hogy a mi nemzetünk az érzelmek kiskorúságából sohase érdeklődjék az érdekek nagykorúságáig ?! Hiszen ezúttal nem is a király sirt, csak Khuen-Héderváry könnyezett! Az már azután komédiának is túlságos volna, hogy a miniszterelnök krokodil- könnyei is ellágyitsák a nemzetet. Ne feledjük, miről van itt sző ! Az érzelmi jelenetnek is csak az a célja, ami a chlopyi parancsnak. Sok-sok ezer magyar fiú vére, sok száz millió keserves keresmény oda-1 vetése, sőt a legújabb fordulat szerint az országgyűlés újonc megajánlási jogának elsikkadása áll itt a kockára téve. Szabad-e mindezt odavetni egy érzelmi jelenet hatása alatt, amelyről még azt se tudjuk, megtörtént-e igazán. Ilyen drága árat; sohase fizettek még egyetlen könnycseppért. Csak a százszor becsapott, százszor újrahívó, egy jó szóért az ingét is odaadó magyar képes reá. Pedig az idők természetes folyása úgyis elkerülhetetlenné teszi majd annak a trón változásnak a bekövetkezését, amelyet most ilyen elviselhetetlenül súlyos áldozattal akarunk elhárítani. Nem jobb volna-e a nemzet most elpazarolni szándékolt pénzét-vérét megtartogatni ama fenyegetően közeledő bizonytalan rossz napokra ? ! C\ városi törvény tervezete. A magyar városok országos kongresz- szusának állandó bizottsága a múlt hetek egyikén tanácskozást tartott. — Most késztették elő a magyar városoknak a május 17. és 18-án Budapesten tartandó egyetemes ülésének tárgyait. Várhidy Lajos ügyvezető titkár tette meg a kongresszuson jövő működésére vonatkozó előterjesztését. A májusi nagygyűlésen a városoknak eddigi szervezetei, úgymint a törvényhatósági joggal felruházott városoknak az értekezlete és a rendezett tanácsú városok polgármestereinek az országos egyesülete fuzionál a magyar városok országos kongresszusával, mint állandó szervezettel és enek megtörténtével az összes magyar városok szövetsége egységes és teljes befejezést nyer. Ez a tuzió szükségessé tette, hogy a szervezetet egyik-másik irányban módosítsák és a közös szervnek a működési körét kitágítsák, így jövőben a városok mozgalmába — s igy a konresszus működése körébe — intenzivebben szándékoznak bevonni a polgárságot is s e célból — legalább is a nagyobb városokban —■ megalakítják a kongresszus helyi bizottságait, másrészről a városokban mitingeket tartanak. A bizottság az előterjesztéseket elfogadván, azok ily értelemben a májusi egyetemes ülés elé terjesztetnek elfogadás végett. A tanácskozás másik tárgya a városi törvénytervezet megvitatása volt. A kongresszusi állandó bizottság megbízásából Harrer Ferenc dr., a kongresszus főtitkára, törvényjavaslatot készitett a városi törvényről, a melyet az ő előadása mellett most két napi alapos és kimerítő tanácskozáson letárgyaltak és az egyetemes ülés elé terjesztését elhatározták. A törvénytervezet alapján a tanácskozás főbb megállapodásai a következők: Háromféle tipusu város megállapítását kívánják : a) törvényhatósági joggal felruházott városok ; b) vármegyebeli városok tanácsi szervezettel ; c) vármegyebeli városok polgármesteri szervezettel. A városok önkormányzata az állami kormányzat felügyelete alatt áll. A városoknak jogukban áll üzemeket és intézeteket tartani és kezelni, még pedig akár magánjogi alapon, akár közhatalmi szervezettel ; jogukban áll továbbá magánosokkal együtt üzemeket és intézeteket tartani, illetőleg magánüzemekben és intézetekben résztvenni. A városok a kormány engedélyével akár külön, akár szövetkezve, kötvényeket bocsát' hatnak ki. A városok valamennyi állami egyenes és közvetett adó után pótadót is szedhetnek s az egyenes állami adók után 50°/0-ig terjedő pótadó kivetéséhez jóváhagyás nem kell, minden egyéb közszolgáltatás igénybevételéhez a kormány jóváhagyása kell. A városokban a biztonsági és a közforgalmi rendészet, valamint a rendőrségi szolgálat — államosítandó. Az előadó ama javaslatával szemben, hogy a képviselőtestület kizárólag a választóközönség választottaiból álljon, a bizottság a mellett foglalt állást, hogy a képviselőtestület felerészben az összes választók, a másik felerészben pedig a legtöbb adófizetők közül választandók. A képviselőtestület tagja a városnál elintézés alatt álló ügyekben díjazásért közbe nem járhat, ügyvédi minőségben pedig a képviselő- testületi tag csak oly ügyeiben járhat el, melyekben, a város mint hatóság szerepel. A városi választói jog az országgyűlési választói joggal azonosan állapítandó meg 3 évi helybenlakás kikötésével. A vármegyei önkormányzat a vármegye területén lévő városokra is kiterjed, az állami közigazgatási hatáskör és a városi (községi) önkormányzati hatáskör által szabott keretek közt. UJ sürnagyraktár! Van szeréncsém a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy Nagykárolyban, a Nagypiactéren sörnagyralítárí létesítettem, hol mindenféle üveges és hordós söröket fogok raktáron tartani. A n. é. közönség rendel- ményeit kérve, vagyok tisztelettel ifj. Matolcsy Sándor. Haggenmacher-féie sörök! ^ Mit szól hozzá ? (ifj.) Van-e róla gondoskodás téve, hogy egy országos Kiss Ferenc városi nagydobos kiáll- jon ennek a tágas, nagy Mucsának, széles e hazának az országos piacára s kidobolja harsány hirdetéssel, — mint ahogy szokás volt urnák szántam, a mig nem hallom, hogy micsoda osztályzatot kapott.“ „Ej, hát egyest!“ „Igen. Hallottam. Itt van tiz tallér.“ „Akarsz még valamit?“ „Mást nem.“ És Thord elment. * * * Megint elmúlt nyolc esztendő. Egyszerre zajongást hallott dolgozószobája előtt a pap. Egész sereg ember jött. Thord az élükön. A pap feltekintett és megismerte: „Ma hát sokadmagaddal állítasz be.“ „Azért jöttem, hogy a fiamat hirdettessem, mert házasodik. Storliden Karént veszi el, a Gudmund leányát.“ „Ejnye. Ez a falu leggazdagabb leánya.“ „Azt mondják, hogy úgy van“ felelte a földmi vés és végigsimitotta a haját. A pap egy darabig szótlanul, gondolatokba merülve tekintett maga elé, aztán beírta a neveket a könyvbe, aláíratta a tanukkal. Thord három tallért tett az asztalra. „Csak egy jár nekem“, szólt a pap. „Tudom. De ez az egyetlen gyermekem és •— szeretném, ha minden jól menne.* Erre a pap kezébe vette a pénzt. „Harmadszor vagy itt a fiad dolgában Thord“. „De most már készen is vagyok vele“ felelt Thord; összehajtotta erszényét, köszönt a papnak és elballagott a többi után. Két hétre rá apa és fia nyugodt időben eveztek át Storlidenékhez, hogy az esküvőt megbeszéljék. „Félrecsuszott az ülésem“ szólt a fiú és felkelt a csónakban, hogy helyretegye. De megbotlott és szétterjesztett karral a vízbe bukott. „Fogd meg az evezőt“ kiáltott az atyja, felugrott és odanyujtotta feléje. A legény utána is kapott néhányszor, de elfogyott az ereje és érezte, hogy megdermed. „Várj, várj,“ kiált az atyja és odaevez hozzá. Ekkor a fia hanyattvágódik, hosszú pillantást vet atyjára és — elmerül. Thord nem akarta elhinni. Csendesen ült csónakjában és mereven nézett a helyre, ahol fia elmerült, mintha okvetlenül föl kellene jönnie. Néhány bugyborék szállt fel, aztán megint egy pár, végre egyetlen nagy buggyanás — és tükörsima lett a tenger megint. Ott látták az emberek, amint három nap és három éjjel evezett a hely körül, étien, szomjan, álmatlanul. Fiát kereste. Végre megtalálta, vállán vitte föl a hegyre, házához. * Ez időtől fogva körülbelül egy esztendő múlt el. Egyik őszi estén topogást hall a pap ajtaja előtt; magas, de egy kicsit előre hajlott férfi lépett a szobába, a haja hófehér. Sokáig nézett rá a pap, mig megismerte. Thord volt. „Ilyen későn jön ?“ kérdezte a pap és megállt előtte. „Bizony, ilyen későn“ felelt Thord és leült. A pap is leült, várta, hogy mi lesz - és igy hallgattak egy darabig mindaketten. Aztán igy szólt Thord: „Hoztam valamit. A szegényeknek szántam.“ — Felkelt, pénzt tett az asztalra és megint leült. A pap megolvasta a pénzt. „Ez igen nagy összeg“ szólt a pap. „A jószágom fele; ma adtam el.“ A pap sokáig szótlanul ült, végre szelíden kérdezte: „Mi a szándékod a jövőre?“ „Valami jobbat kezdek.“ Megint hallgattak. Thord csak mindig a földre nézett, a pap csodálkozva figyelte, végre igy szólt halkan; „Azt hiszem, hogy végre áldást hozott neked a fiad.“ „Igen, most már én is azt hiszem“ mondá Thord és feltekintett. Két nehéz könnycsepp gördült végig az arcán. :: modern ruhafestés :: 11 IT'Á I T H H Ti I ■' Gallérok gőzmosása : :: bármily divatszinre I A\ ü L. i\ ■ ft L tükörfénynyel, hófehérre. Ttagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)
