Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-27 / 13. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ séget fejtett ki a megyei közélet mezején. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvben egyhangúlag megörökíteni elhatározta. — Ezután a közgyűlés áttért a tárgysorozat legnagyobb érdeklődést keltő pontjának : a halmi—bikszádi vasút részére adandó 200,000 koronás hozzájárulási összeg tárgyalására. Ezen összeg megadását Bányász Menyhért nagyszöllősi lakos kérelmezi. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a kért összeg ne pótadó kivetése, hanem az útadó alapra felveendő konverziós kölcsön alapján szavaztassák meg. A nagyfontosságu kérdéshez elsőnek dr. Fa- lussy Árpád szólott. Szerinte, mivel a tervezett vonal a vármegyéből kivezet s csak 18 kilométer hosszúságú, a megszavazandó 200,000 korona nem áll arányban azzal a támogatással, amelyben a vármegye annak idején pl. a fehérgyarmati 54 kilométer hosszú vasúti vonalat szintén 200,000 korona segély megszavazásával részesítette. Az érdekeltek a nagykároly—peéri vasút segélyezésére felkérték Bihar- és Szilágyvármegyéket is, de ezek kimondották, hogy a megyéből kivezető vasutakat nagyobb mértékben nem hajlandók támogatni, hanem 4—4000 koronával segélyezik kilométerenkint a megye területén létesítendő vonalat. Javasolja, hogy Szatmárvármegye is csak ily arányban támogassa e vasutat, mely szintén kifelé vezet. A konverziós kölcsön felvételét, mely kérdéses és kétséges, nem ajánlja. Tekintve, hogy a határozat felsőbb hatósági jóváhagyást is igényel, kéri a fennti javaslatának elfogadását, hogy t. i. az útadó alapra felveendő kölcsön- ! bői kilométerenkint csak 4000 koronát szazaz- zon meg a közgyűlés. Ilosvay Aladár alispán ezzel szemben — utalva arra, hogy a vasút az általános kereskedelemnek előmozdítója lesz, kéri a javasolt 200,000 koronás hozzájárulás megszavazását. Kende Zsiginond cs. és kir. kamarás csak 100,000 korona megszavazását indítványozza, mihez dr. Falussy Árpád is csatlakozott. N. Szabó Albert — tekintettel arra, hogy a mostani vasútépítési viszonyok közepette a 100,000 koronás hozzájárulással a vasút kiépítése lehetetlenné tétetik, pedig a, megyei vasutak nagyobb.rtájayu támogatása l. eminens érdek, ajánlja a javásölf 200,000 korona j megadását. A közgyűlés nagy többséggel meg- [ szavazta a kért 200,000 koronás hozzájárulást. A tárgysorozat többi 206 pontját hamarosan letárgyalta a közgyűlés. A fontosabb határozatok a következők: A szatmár—-fehérgyarmati h. é. vasút igazgatóságába Ilosvay Aladár alispánt és Szegedy Antal bizottsági tagot, a nagykároly—máté- szalka—csapi vasút igazgatóságába ugyancsak Ilosvay Aladár alispánt és Jármy Andort váMariska várt, várt. Nem jön. Bizonyára! nagyon lelkiismeretes. Nem ir, — nem jut hozzá. De azért reá gondol, a mikor csak egy percnyi ideje van. ügy tudott hinni az okos leány. Legközelebbi vakáción fürdőre vitte a törődött édes anyját. Megvont magától mindent, csakhogy azt a kis pénzt megtakaríthassa. Még mindig szép leány volt. Olyan, mint a napsugár, örült neki mindenki. A fürdőtulajdonos a tervbe vett időn túl sem akarta őket elengedni semmi áron. — Maga a mi Üdvöskénk, — Mariska, — mondogatta neki. Már nem volt fiatal ember, de még mindig erős és ruganyos. A régiek közül való volt ő, aki nem vénül meg harminc esztendős korára. Komoly munkában élte le napjait, nem ért rá megházasodni. Mariskába beleszeretett. Nem sokáig komédiázott, hanem egyszerűen megkérte a kezét. A leány elkomolyodott és fejét rázta: nem megyek férjhez . . . Aznap érkezett meg Gál Pista a beteges, sovány feleségével, — Elzával. A férfi is tört volt, hajszálai őszbe csavarodtak, arcán titkolt boldogtalanság nyomai látszottak. Mariska a vőlegénye vállára hajtotta fejét és sirt keservesen ... lasztotta meg egyhangúlag a közgyűlés a főispán indítványára. Az avasi járási székhely kérdésében N. Szabó Albert felszólalása után a régi helyen való székhely mellett határoznak. Hozzájárul a közgyűlés Nagybánya város 500,000 koronás, Krasznabéltek község 49,000 koronás kölcsön felvételéhez, nemkülönben városunk határozatához a nagykároly—szalacsi h. é. vasút segélyezése tárgyában. Jóváhagyják Turvékonya, Bikszád, Buján- háza és Terep községek határozatát a halmi— bikszádi vasút segélyezése tárgyában. Szatmárvármegye jegyzői és körjegyzői nyugdijválaszt- mányának javaslatait az előadó referádája alapján jóváhagyják. Szenvedelmes vitát provokált Spitz Dezső felebbezése Nagyecsed községnek a gróf Károlyi-család ellen indítandó perre vonatkozó határozata ellen. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy utasittassék a főügyész a per felvételére. Ez ellen N. Szabó Albert szen- vedelmesen tiltakozott, mint egy község autonómiájával szemben való erőszakos intézkedés ellen. A jogorvoslatnak nincs helye. A cél nyilvánvaló : a bérlő kevesebb pótadót akar fizetni. Schönpflug főügyész, majd Ilosvay alispán hozzászólása után az állandó választmány javaslatát fogadják el. Kollonay András állatorvos oklevelének kihirdetése után a közgyűlés Pro- dán György hatóságilag kiirtott két lováért kártérítésül az ebadó alapból 300 koronát rendel kiutalványozni. A tárgysorozat többi pontjait az előadók javaslata alapján fogadta el a közgyűlés, amelyet 12 órakor berekesztett az elnök. MEGVAN! amit minden ember keres! GRÜNSPAN IGNÁCZ bel- és külföldön készült lábbeliek nagy raktára Nagykárolyban, a városháza mellett, ahol mindenki a legkényelmesebb és legjobb cipőket kaphatja a legolcsóbb árban. Egy próbavásárlással mindenki meggyőződhet arról, hogy sok pénzt takarít meg az, aki Itt szerzi be lábbeli szükségleteit! Műhely: Templom-köz 3. szám. (Saját ház.) Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete vasárnap 111 bizottsági tag jelenlétében rendkívüli közgyűlést tartott, amelyet Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester pontban 10 órakor nyitott meg. Fontos, életbevágó kérdés csak egy volt a tárgysorozatban. A pénzügyi palota felépítésének anyagi kérdése. Büszkén mondhatjuk, hogy amint azt az előzetes értekezletek hangulatából is látni lehetett, egyetlen ellenvetés nélkül, egyhangú, névszerinti szavazással határozta el a közgyűlés, hogy telekvásárlás és építkezés céljaim egy 600000 koronáig terjedő kölcsönt vesz fel, melynek tőketörlesztése és kamata évenkint mintegy 30000 koronával fogja a város büdgetjét terhelni. A pénzügyigazgatósági válság személyi vonatkozásaihoz, az egyeseket, különösen Pl achy pénzügyigazgatót ért támadásokhoz szóllott hozzá opportunus tapintatossággal Nemestóthi Szabó Antal, amire dr. Velzák Ede komoly, konciliáns hangon válaszolva, e kérdésben létrejött a teljes béke. A pénzügyi palota elhelyezéséről, minthogy még nem érkezett meg a tárgyalások folytatása céljából a miniszteri kiküldött, komolyan, nem lehetett szó. A rendkívüli közgyűlés tudomásul vette: 1. hogy a belügyminiszter az 1909. es 1910. évre kiutalt államsegély felosztása tárgyában hozott városi képviselőtestületi határozatokat, a Preisz Miklós jegyző részére kiutalt összeg kivételével, jóváhagyta; 2. az építési szabályrendelet módosítását, avval, hogy az a Nagykároly és Vidéke helyi lapban közzététessék; 3. hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága az 1912. évi költségvetést jóváhagyta; 4. hogy dr. Falusy Alajos rendőrkapitány a jogtudományi államvizsgát kötelezettségéhez híven, pontosan letette. Egyhangúlag, törvény értelmében névszerinti szavazással, jóváhagyta a közgyűlés a város tulajdonát képező tagos birtoknak árverés utján történt eladását. A kismajtényi határban levő, nem egészen 98 katasztrális holdat kitevő birtokot Rooz Samu és Róth Gyula szatmári lakosok vették meg 72590 korona vételárban. Panyola és Tiszakóród községek árvízkárosultjai részére a közgyűlés aránylagosan felosztandó 200 koronát szavazott meg. A legközelebbi rendes közgyűlés, minthogy április első vasárnapja ez évben husvéttal esik össze, április hó 14-én fog megtartatni. DAL... Azt beszélik a faluban, Hogy én nekem bánatom van, Bánatom van /. . . Hejh! ha tudnák az emberek, Hogy mi bántja a szivemet: Nem szólnának, szapulnának, Megszánnának. Kürthy Károly. Mit szól hozzá ? (ifj.) »Hej, ha mostan Darwin apánk élne még, Örömében tán majommá változnék.“ Mert ime Nagykárolyban is kézzelfogható immár, hogy az ember fejlődik. Achillesnek, szegénynek, még csak egészen lent-lent a sarkánál volt a sebezhető pontja. Nálunk már fejlődött, feljebb költözött a nagy Pont, zsebünknél van az. Soha, soha a mi városi parlamentünk egy szükséges, hasznos, jövedelmező életbevágó intézményre se szavazott meg 16°/0 pótadót. Miért? Tudom a választ; mert a pénzügyigazgatóság elvitele végzetes veszedelemmel jár. Egészen ezt mondjuk, de gondolni, mást is gondolunk. A pénzügyigazgatóság minálunk most már, magyarán szólva, „dafke“ kérdés is. Csak azért se kapja Szatmár, csak azért se nevessen rajtunk, csak azért is itt marad, csak azért is. E titkos, ki nem mondott, de mélyen érzett gondolat nélkül is megszavaztuk volna talán a 16°/o-oti de soha, olyan enthuziazmussal határos lelkesedéssel. Ez a ,csak azért isu kérdés — bátran állítom — minden emberi cselekedet legfőbb mozgatója. Vallásos és jámbor lelkek könnyebbségére, akik úgyis a jóizlésre hivatkozva, a belső önérzet szent nevében tiltakoznak majd e merész állítás ellen, magam hozom fel a példákat, amelyek azt bizonyítják, hogy ilyen hátsó »csak azért se“ gondolat nélkül is, megértve a haladó korszellem intőszavát, a polgárság mindig kész volt az áldozatra. Városunk legközelebbi múltja sok ilyen, a fenti axiómát agyonbunkózó példát tud felmutatni. Csak egyet-kettőt említek. — 15°/0-os pótadó felajánlásával évekkel ezelőttt sikerült megalakítanunk a Városi TaTTÍodern ruhafestés :: |j i -p I r n n ti i : Gallérok gőzmosása : bármily divatszinre I A J L l\ iML tükörfény nyel, hófehérre, nagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A rom. kath. elemi fiuiskola*mellett.)
