Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-02 / 5. szám
5 N A G \ K A H 0 b V ,£ S VI B F K r Lemondás. Kaqfjpann Adolf az „Első Nagykárolyi Műgözn^alóm“ egyik igazgatója a helybeli „Közgazdasági Bank R.-T.“ és a „Fillérbank Részvénytársaság“ igazgatóságának tagjává történt megválasztatása folytán a „Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaságinál viselt igazgatósági tagsági állásáról való lemondását az igazgatóságnak bejelentette, mely . a távozó igazgatósági tag érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett a lemondást tudomásul vette. Birtokváltozás. Á gróf Károlyt Imre tulajdonát képező 4200 holdas nyirbátori uradalmat megvette Mándy Ignácz vármegyénkben na gybirtokos. Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz : Mélyen tisztelt képviselő ur! A bank' szabadalom megújításáról szóló törvényjavaslatnak küszöbön álló képviselőházi tárgyalása előtt, van szerencsém mélyen lisztéit képviselő ur szives figyelmébe ajánlani, a vezetésem alalt álló Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a mezőgazdasági hiteligények - fokozatta bb felkarolása érdekében a pénzügyi kormányhoz 1910. szepL hú 17-én benyújtott felterjesztését, amelynek szószerinti másolatát rövid megokolássál együtt idemellékelem, nagyon kérve a benne foglalt jogos és országos szempontból is méltánylást érdemlő kívánalmak' szives,.támogatását. Soraimhoz, csatolom továbbá, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület mai fejlesztésinek másolatát, amelybe.) .az örökösödés"i illetéknek közvetett utón . való és kiváltképpen a kisembert sújtó felemelése ellen emeljük lél tiltakozó .szavunkat.. A felterjesztésünkben lélhpzótl érvek bizonyára meg fogják' győzni mélyen tisztelt képviselő urat a gazdut-ársadalotn kör, ben támadt aggodalmak jogosultságáról és így talán, szabad: álláspontunkhoz való', osjúvus csatlakozására számiuumnk, amire a magam részéröl is nagy súlyt helyeznénk. Hazafias tisztelettel Gróf Károlyi Mihály, az Országos Magyar Gazda-J sági Egyesület elnöke. A gróf a körlevélhez mellékeli le a baukkérdés és. gazdaságé hiteligényéi czime alatt az egyesülőinek Lukács pénzügyminiszterhez intézett feliratú], ,is? amely- j ben a progressiv adózási rendszer elve ellen ; foglal állást. A Debreczen—nagyváradi h é. vasút elkészült és a múlt héten adták ál a forgalomnak. A vonal 50 kinti*, hosszú és á ’ Debreczen—derecskéi vonal télhasználásával Derecskénél kezdődili 'és - Koncár - -Bacsai — ! Eszi ár—Nagykerpk és Kisszántó . községek érintésével Bihárpüspőkibe ágazik,,. ’ ahonnan | hat kilométernyi utón Nagyváradra vezet. Gazdakör városunkban Alin légy' 40 helybeli u. n. sváb-részi, földbirtokos vasárnap) értekezletre gyűlt össze abból a ezélbúi, hogy I megbeszéljék, mikép tömörülhetnének „Gazdakörré.“ Az értekezleten jelen volt dr. Sárváry Béla miniszteri. s.' titkár, a „Hegyvidéki mi-' niszteri kirendeltség“ helyi megbízottja is, ki : ismertette azon előnyökét, a melyek aj szándékolt tömörülésből a gazdákra hárulna ér előadta a megalakulás feltételeit és szabályait. A megjelentek élénk figyelemmel kisérték a. kirendeltség helyi megbízottjának minden részletre kiterjedő előadását és elvben elhatároz-! ták, hogy a közel , jövőben megalakítják a Gazdakört. E ezélból a jövő hó első vasár- j napján délután újabb értekezletet fognak tartani. érkezésekor kimenő kocsikat, hol az elsőbbség a kocsi száma szerint- minden nap változik. Az állomás térről eltávozott bérkocsi helyére az titánná következő áll, a visszaérkező pedig az utolsó helyet foglalja el. A sorakozás ezen rendjének megzavarása tilos. A vendég vagy megrendelő, a sorban lévő bérkocsik bármelyikét választhatja. 5. §. A bérkocsiknak márczius hó 1-iöl október hő végéig reggeli 7 órától esteli 9 óráig, november hó 1-töl február végéig reggeli 8 órától esteli 8 óráig a kijelölt állomáson kell lenníök. 6. §. A vasúti indóháznál a vonatok érkezésekor a fuvarban lévő bérkocsik kivételével kötelesek az összes-bérkocsik megjelenni, az éjjeli vonatnál pedig legalább két kocsi jelen lenni köteles és az esetleges vonat késést bevárni tartozik. E czélból a rendőrkapitányi hivatal a bérkocsikat szám és sorrend szerint beosztja, a bérkocsis pedig, kit a sor ér az éjjeli vonatnál megjelenni akadályoztatása eseten pedig helyettesről gondoskodni köteles. 7. §. A bérkocsi tartási engedély mint személyes jog sem einem adható, sem bérbe nem bocsátható: ennélfogva a rendőrhatóságnál az engedélyezett bérkocsikról nyilvántartás vezetendő, s a bérkocsi üzlettel történt felhagyás, vagy a 2. §. alapján előállott ok miatt megszűnt bérkocsi ipar az iparhatóságnak azonnal bejelentendő. 1 ; 8. §. Az állomási helyén, vagy a vasúti állomásnál levő bérkocsis köteles minden évszakban, időjárásra való tekintet és személy válogatás nélkül, a megszabott díjért a közönség rendelkezéséré . állani, induláshoz; vendégét az időre figyelmeztetni, a járat, ideje azon I perez tői számítandó, midőn a bérkocsis az állomás Helyét elhagyja. A közönséget a bérkocsi használatára felszóllitani, vagy -ej czélból felhívás nélkül előbajtaui tilos. , 9. §. A kocsisnak megrendelt kocsijába, illetőleg kocsijára a vendég beleegyezése nélkül senkit sem szabad felvennie. 10, g. Minden kocsiban az árszabási köny- .nyen" hozzá félhető helyen kifüggesztve .kell tartani' es az ©zen,’árszabásban meghatározottnál magasabb dijat követelni nem szabad. Minden kocsis köteles az árszabást elegendő számú nyomtatott példányban magánál tartani iiletvö-hordám és abból egy példányt, ,-a beszálló;- <. v fin (Ifignelv.„,kiva.natra uhuim.-................. Ezen példányokat, melyek . egyszersinint .panasz lapók a’rendőrség kiállítást árön szol- .gáltEpja ki-; a. bérkocsi- iparosoknak. (’Folyt. köv.) tál Hirdetmény. hegyközségi h irt okosság áljanuár hó 22-én tartott közgyűlés által Uápittatott. elfogadott és jóváhagyott 1910. évi zarszamadas sff ■El líeF WA5VÁNY A víz BAKTERIUM-MENTES természetes ásványvíz ÜDIT-GYÓGYIT. ÜDIT-GYÓGYIT. Vese- és hólyagbajoknál, a vesemedencze idült hurutjainál, hugykö- és fényképzödésnél, a légutak és a kiválasztó szervek hurutos bántal- mainál kitűnő hatásúnak bizonyult. Or-vosila-g' ajánlva. Főraktár: 41—? ZE2I erekes Ödön tiiszerkereskedö czégnél Nagykároly, Nagypiacztér. számú határozattal együtt folyó évi február hó 2-től bezárólag íő-éig a városi számvevőség hivatalos helyiségében közszemlére kitétetvén, ezen idő alatt a számadás és határozat a hivatalos órák időközében az érdekelt birtokosság által betekinthetők és azok elleni észrevételek fenti határidőig írásban beadhatók. cárolvban, 191 január 27-én. Sándor György hegybíró. Hivatalos rész. Hirdetmény. 673/1911 K. Értesittetnek a: érdekelt iparosok, hogy .a debreczeni fémipar szakiskola folyóévjanuár30-ikánnyitjamega mi nisterileg engedélyezett, mérlegjavitó tanfolya mot. A tanfolyam hetenként négyszer estt torától kezdődőleg tartja előadásait és - körül belől 8 hétig tart. A tandíj 5 korona. E rend | kivül fontos tanfolyamra jelenleezéseket felver j az állami fémipari szakiskola és a kereslte | delmi és iparkamara. Nagykároly 191-1 januá j 27-én. Debreczeni Islván polgármester. Hirdetmény. Másolat. 20492—1910. ki | sz. Mezöpetri község határának általános ta i gósitása iránt indított birtokrendezési ügyébei a szatmárnémetii kir.- . törvényszék közhirn I teszi, bogy Haller József §§ társai mezőpetrii lakó ; sok kérelme folytán a tagosítás elrendelésébe: I szükséges előfeltételeknek a helyszínén vált i kinyomozására a tagosítás kérdésében az ér j dekelt birtokosok közölt ; az egyezség meg kísértésére*, ennek nem sikerülese esetén tagosítást akarók és.jazt..ellenzők birtokmeny nyisegéiiek megállapítása céljából a szavaz»: : megejtcsére határnapul az 1911. ovi februá hó 8 napjának délelőtt 10 óráját és szükséj ; esetén a következő napokat Mezöpetri köz ségbe a községi bíróhoz Hungor Ödön kir törvényszéki bíró elé kitűzi s arra az érdekel birtokosokat oly hozzáadással idézi meg.,, bog; miután a m. kir. földmiyelésügyi miniszter ■, kért tagosítást 1910. évi 101. 118—VI. 3. sz határozatával hasznosnak és célszerűen ke ! reszliilvihelönek véleményezte, ennélfogva á bíróság a tagosítást elrendeli, ha azt kivámf! birtoka Mezöpetri, község tagositandö területé; bek (MJ -egynegyed részét kiteszi, továbbá hogy a . meg nem jelenteket ugv fogja tekinteni, mint akik a tagosításba bele egyeznelr egyben értesíti az, érdekelt birtokosokat, hogy a tagosítás iránti kérelem egyik példányál Mezöpetri község elöljáróságánál, másik példa nyál pedig ezen kir. törvényszék irattárábar (l. emelet, 91 sz. ajtó) megtekinthetik. A szatmári kir. törvényszék, mint úrbéri bíróságnak .1910. évi ■december hó 10-én tartott ül seben. (Ol vasba lián aláírás.) (P. H.) Szabályrendelet a bérkocsi iparról 1. 8- Bérkocsi iparra az engedélyt az 1884 évi XVII t.-ez, 20, §. hoz képest a városi tanács, mint i-ső fokú iparhatóság adja ki. Bérkocsi. iparra csak az kaphat engedélyt,: ki magyar,állampolgár, nyereség vágyból elkövetett bűntett, vagy vétségért büntetve nem volt cs erkölcsi megbízhatósága kifogás alá nem esik. Mindazok tehát, kik bérkocsi iparra engedélyt nyerni kívánnak az ipartörvény 1. 2 és 3. §§.-aikban felsorolt kellékeken kívül még megbízhatóságukat, erkölcsi inagavisele- tükét is igazolni tartoznak. Az iparengedély kiadása előtt folyamodó erkölcsi előéletéről és megbízhatóságáról a rendőrhatóság megkérdezendő. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól, s minden engedélyezett bérkocsi után 10 korona dij fizetendő engedély dij fejében a városi pénztárba ; az engedély csak a dij lefizetése után adható ki. A nyert iparengedélyt köteles az ipartulajdonos a rendőrségnél bemutatni, hol ennek alapján sorszámot kap és részére állomáshely jelöltetik ki. Egy tujajdonos két bérkocsinál többet nem tarthat. A bérkocsik száma 25-ben állapittatik meg, mely számok a változott viszonyokhoz képest szabályrendeletileg leszállíthatok, vagy feiemel- hetők. Jövőben csak uj kocsival bírók nyerhetnek bér kocsiiparra engedélyt. 2. §. A ki a bérkocsi iparra nyert engedélyt 3 hóig bármily okból nem folytatja, annak iparengedélye az 1884 évi XVII t. ez. 49. §.-a alapján hatályát veszti. 3. §. Minden bérkocsi könnyen olvashatő- lag és feltűnő helyen a rendőrhatóságtól nyert élénk vörösre festett számmal látandó el. 4. §. A bérkocsinak csakis a rendörható- ságilag kijelölt állomáson szabad állomásozni. Azon rendre nézve, melyben az ugyanazon állomáson levő kocsik egymás után sorakoznak, az állomás térre érkezés elsőbbsége határoz, kivéve a vasúti állomáshoz a vonat