Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-07 / 49. szám
2 NifiY Ki ILD L Y £ S VÍDEKE zekbe került, mint politikai örökség. Aki hive és barátja Bánffy eszmédének és azok propagálására alapított Reform Klubnak, • az őszinte érőmmel, teljes megnyugvással és a jövőbe vetett hittel és reménynyel üdvözölheti Dárday Sándort, báró Bánffy Dezső méltó örökösét. Képviselőnk beszámolója. Nemcsak mi, közvetlenül érdekeltek, de az egész politikai Magyarország figyelmes érdeklődése várta a beszámoló beszédet, melyet kerületünk országgyűlési képviselője, dr. gróf Károlyi József, e hó 3-án, vasárnap mondott a városháza nagytermében. Képviselőnk nemcsak a maga, közbecsülésben álló egyénisége, de pártvezéri minősége által is nagy súlyt képvisel a politikai életben, mint a pártonkivüli függetlenségi pártiak elnöke. A képviselőt beszámolója alkalmával dr. Désy Zoltán volt államtitkár és dr. Preszly Elemér tekintélyes országgyűlési képviselők is lekisérték. A városháza nagytermét 11 órára zsúfolásig betöltötte a tisztára választó polgárokból álló díszes közönség. A karzatról özv. Károlyi Istvánné grófné hallgatta a beszédeket. A vidéki választók közül is nagyon sokan jöttek be, különösen Érendréd, Fény, Csanálos, Csomaköz és Szaniszló községekből. Az általános benyomás, melyet az elhangzott beszédek keltettek, megnyugtató a múltra és határozottan biztató a jövőre nézve. Nevezetes és városunk választó polgárságának gondolkodását igen kedvezően jellemző tény, hogy a teremben a leglelkesebb helyeslés akkor hangzott fel, midőn a szónokok a népjogok becsületes kiterjesztését hirdették és vallották a függetlenségi párt sarkalatos programmjául. Egyébként is, amint természetes, a véderőreform és a választójog megalkotásával foglalkozó fejtegetéseket várta és kisérte a legnagyobb érdeklődés. Az előbbit különösen Dósi Zoltán nagy szaktudással és bőséges adatokkal részletezte. A hallgatóság odaadó figyelme s megfelelő véleménynyilvánítása örvendetes tanúságot tett kerületünk választó közönségének komoly politikai érettségéről. Részletes tudósításunk a következő: A kitűzött időben dr. Adler Adolf, a nagykárolyi függetlenségi párt elnöke, lapunk felelős szerkesztője a függetlenségi és 48-as párt végrehajtó bizottságának nevében üdvözölte a megjelenteket s a népgyülés megalakulása céljából elnökválasztásra hívta fel őket. A jelenlevők egyhangú, lelkes közfelkiáltással dr. Adler Adolfot választják elnökké. A megválasztott elnök javasolja, hogy az immár megalakult népgyülés küldöttség utján hívja meg képviselőnket a beszámoló beszédének megtartására. Indítványára a küldöttség tagjai lesznek Reökk Gyula vezetése alatt Csipkés András, Jordán Károly dr., Kovács Dezső dr., Marián Ferenc, Sternberg Sándor és Vetzák Ede dr., kiknek meghívására a teremben megjelennek: dr. gróf Károlyi József, Désy Zoltán, Preszly Elemér országgyűlési képviselők, a vármegyei függetlenségi párt képviseletében dr. Falussy Árpád elnök, Jékey Zsigmond volt országgyűlési képviselő, Szilágyi Béla és Szarka Andor. A népgyülés tagjai lelkes éljenzéssel és felállással köszöntik képviselőnket és vendégeinket. Dr. Adler Adolf elnök a gyűlést újból megnyitván, lelkes örömmel üdvözli a képviselőt, akinek kezébe másfél évvel ezelőtt nemcsak a mandátumot, de pártunk zászlóját is — melyre szeretett hazánk közjogi és közgazdasági függetlensége, a szabadság, egyenlőség és testvériség szent eszméi voltak szimbólumként felírva— reményteljes bizalommal adtuk. Tudjuk, hogy hiven megőrizte e zászlónak szent szimbólumát, mégis örömmel kívánjuk meghallgatni, hogyan gondolja hazafias működését tovább folytatni. Magyar szívből jövő, őszinte lelkesedéssel üdvözli a képviselőt, valamint a társaságában érkezett vendégeket és felkéri beszámolójának elmondására. Dr, Falussy Árpád a vármegyei függetlenségi párt nevében üdvözli a képviselőt s a vele érkezett vendégeket, különösen Désy Zoltánt, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy a különböző ellenzéki pártok egyesültek a véderőjavaslat törvényerőre emelkedése elleni küzde lemben. Mindig elsősorban küzdött ő az el- viselhetlenül súlyos javaslat ellen, melylyel szemben a függetlenségi párt több mint 5 hónapon keresztül kitartó harcot folytatott. A jelenlevő képviselőknek nagy érdeme van benne, hogy ha nem is arattunk teljes diadalt, de elértük legalább azt az erkölcsi győzelmet, hogy érvényre jutott az a jogos elv, hogy ne adjunk mindent a császárnak, hanem, igenis, mindent a nemzetnek. Dr. gróf Károlyi József nagy lendülettel s magával ragadó elevenséggel adta elő szép és tartalmas beszámolóját, melyet a hallgatóság sürü helyeslése s éljenzése kísért. Képviselőnk szívességéből módunkban van a következőkben szószerinti hűséggel adni a velősen tömör beszédet : Igen Tisztelt Választóim! Szeretett Nagykárolyiak! Alig mullott el másfél éve, hogy az Önök kitüntelö egyhangú bizalma folytán a Nagykárolyi kerület képviselője vagyok és azóta olyan lényegesen változott az általános politikai helyzet, olyan sok és fontos esemény követte egymást, bogy szükségét éreztem annak, hogy mindezekről az eseményekről — és mindazon célok, harcok és eszközökről, melyek a politikai küzdőtéren egymással szemben állottak es állanak ma is — tájékoztassam Önöket — és beszámoljak arról — amit saját magam jó lelkiismeretem eddig tettem és arról is, hogy a jövőben mik a kilátásaim és mik az en politikai szereplésem súgói és céljai. Minden gondolatom, minden energiám, minden tettem egyedül és kizárólag a nemzeti eszme szolgálatában áll. A magyar név, a magyar nyelv, a magyar faj, a magyar nemzeti becsülete, a magyar nép erkölcsi és anyagi jóléte, minden ami a föld, az éghajlat, a szokások, az emlékek, a vágyak és a csalódások, a szenvedések, a remények által össze van forrva és amit egyszóval hazának nevezünk egyedül azt nézem — minden utógondolat, minden mellékérdek, vagy önérdek nélkül. S ha ezáltal az ország sorsát — csak egy ta- podttal is előbbre vihetem — akkor nem éltem hiába. Viam meam persequor — haladok saját lelkiismeretemtől vezetve. A nemzeti eszme egyik legcardinálisabb követelménye a nemzet szabad akarata vagyis maga a népsuverenitás — egy egészséges parlamenti rendszer alakjában. Ott ahol ez nincs, ott nincs valódi alkotmányosság ! Ezért ami bajainkon csakis egy tiszta és hamisítatlan választási rendszert segíthet — és ha ilyen létre jön, ennek megnyilvánulása előtt az uralkodó, a korona is meghajlik, akkor van valódi parlamentarizmus, akkor van igazi alkotmányosság. Mindaz ami eddig minálunk volt és van, csak beteges parlamenti forma — és nem más, mint burkolt absolutismus, az uralkodó akarata hamisított parlamenti kormányzás keretében. Itt van a bajnak mélyen fekvő oka — és ez nem más, mint hatalmi kérdés — a magyar nép akaratának sanctiöja csak akkor lehet, ha az nemcsak erkölcsi erőre, de fegyveres erőre is támaszkodik, ezért kell nekünk választói reform, hogy szabadon megnyilatkozhasson a nemzet, ezért kell önálló hadsereg, hogy akaratának érvényt is tudjon szerezni, azon tény által, hogy maga rendelkezik a hatalommal. Ezért vagyok én lelkem legmélyebb meggyőződésével — az Ausztriától való teljes elválásnak — a personális uniónak — és a függetlenségi és 48-as eszmének hive. Midőn a múlt év júniusában utoljára szólaltam fel itten — akkor a függetlenségi politika egy nagy választási vereség után állott, közvetlenül ennek hatása alatt mondottam Önöknek, hogy örülök, kogy most juthatok be az országházába, mikor a függetlenségi politika és az örök igazságu nemzeti eszme leginkább szo- I rul védelmezőkre. — így is volt; az akkor a vereség — és ezt bátran mondom — nem |volt olyan nagy, mint amilyennek számszerűleg j látszott — a pártok széttagoltsága — a le- j hangoltság, — a teljes apatia dacára — az első nagyobb támadásra a véderőreform támadásakor — felvillanyozva és uj erőhöz jutva álltunk csatasorba és ha a mai fegyverszünet alatt positiv eredményről nem számolhatok be — azt a legtárgyilagosabban is konstatálhatjuk, hogy ami hadállásunk erősebb, ami téli ! szállásunk, winterqvartirunk biztosabb. —- Nem engedtünk semmit, de meggátoltunk sokat — a nemzet anyagi erejét, erkölcsi prestigejét megóvtuk — a parlamenti erőszakot elkerülve — mert elvünk volt harc a béke létrejöttéért — harc a nemzet jogaiért, de nein harc hatalom vágyból — vagy személyes kérdésekből — és a parlamentaris erős fegyvert az obstruction amelyhez nyúltunk, csakis ez igazolja, — mert valóban igaz marad az a mondás: hogy a hazáért fel kell áldozni mindent, csak magát a hazát nem. Mint igen tisztelt választóim tudják, mi ebben a parlamenti harcban, mi pártonkivüli függetlenségiek csoportba alakultuuk — ennek az alakulásnak, mely a véderőrefonn elleni harcban született, kettős célja van — egyrészt hatásosabban tudunk fellepni a parlamentben, másrészt és ez a lényeges ok és cd is— összekötő kapocs vagyunk a két függetlenségi párt között — közelebb igyekezzük hozni e két test- ' vért és ha egyesítését elértük, úgy elmondhatjuk, hogy célunkat elértük és mi is beleolvadhattunk az újra egyesült anyapártba, Kossuth Lajos örökének táborába, — amelynek hívei lenni soha egy percig sem szűntünk meg; igyekszünk j egyrészt a demokratikus haladást, másrészt a nemzeti eszme kizárólagos szolgálatát hangoztatva közelebb hozni a két pártot egymáshoz, — mert htszen a nemzeti eszme szerintem csak demokratikus —- a demokratia pedig csak nemzeti s csakis magyar lehet. , Ez a két cardinális tétele Kossuth és Irányi politikai hagyatékának — és ez kell, hogy minden actuális kérdésben vezessen minket is — ezért nem fogadhatjuk el a jelen véderő- reformot sem, — mert nem szolgálja sem a nemzeti célokat, a nemzeti' eszmet, sem nem demokratikus, mert óriási terheket ró és kiváltságokat teremt — a legtehetségtelenebb, a legalacsonyabb müveltségüek javára. Ugyan- | csak a nemzeti eszme és a demokratikus fejlődés lehetnek vezetőink a választójog kérdésénél is. Egy széles rétegekbe nyúló, tiszta választásokból keletkező, presszió, corrupció nélküli, de minden izében magyar parlamentre van szükségünk. Én egészen nyíltan megmondom, úgy kell a reformot keresztül vinni, hogy a ma_ i gyársúgnak kedvezzen, de ha azt elértük, ak_ Még csak vasárnapig dec. 10-ig látható leszállított helyárakkal ■ hires amerikai ■ állatkert és vadállatok Nagykárolyban, a Piac-téren. A cirkusz két nagy koksz-kályhával fűtve van! 2 óriási épületben. Az első épületben az állatkert, ahol sok különböző vadállat, köztük 12 oroszlán. A második épületben a cirkusz. Naponta este 1li8 órakor előadás. Pénteken és vasárnap két előadás, délután 4 és este ‘/28 órakor. 60 elsőrangú művész és állatszeliditő fellépte. Világvárosi ....------műsor. Csodás idomított lovak és vadállatok. izrz Tjni V Á I> Jl V i Támlásszék I. sor 1 K 60 f, II. sor 1 K 20 f, I-ső hely 1 K, II. hely 80 f, III. hely Ilüill 1 nilniA t 60 f, állóhely 40 f. Nappal beléptidij az állatkertbe I. hely 60 f, II. hely 30 f.
