Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-23 / 8. szám

/ XXVIII. évfolyam Nagykároly, 1911. február 23. Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlörtfefy Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek köziöny'öf" R^eejelerik minden cswiSHőltSn. Előfizetési árak: Egész évre .................................8-— kor. Fé l évre ......... 4’— „ Negyedévre.........................2--— „ Eg yes szám.........................—-20 „ Kö zségi jegyzők és tanitoxnak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széehenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 üli. Kéziratok nem adatnak vissza. A fedezet. A bankvita és ennek folyamán fel­merült incidensek izgalmai közepette csak­nem másodrangu kérdéssé váltak a de­legációk tárgyalásai. Pedig ha valamikor, úgy most csak­ugyan elsőrangú politikai kérdés az, mert a tárgyalások nem a megszokott meder­ben folynak. Alighogy a koalíció uralma megszűnt s a nemzeti munkapárt tömött sorai fog-! lalták el a parlament padsorait, a had- j vezetőség azonnal elérkezettnek látta az idejét annak, hogy régóta elkészített, de alkalmas idő hiánya miatt elhalasztóit! flotia és hadsereg fejlesztési terveivel | előálijon. Jól tudta a hadvezetőség, hogy addig, mig a kormányzás vitelében a független­ségi párt is némileg részt vesz, azok a hadügyi követelések, a melyeket Schön­aich és Montecuccoli tarsolyukba rejteget­nek, megszavazva nem lesznek. Elő sem mertek ezekkel állani mindaddig, mig Khuen harcias legényei biztató mosolyá-1 ból erőt nem merítettek maguknak. Most, mikor jól tudják, hogy egy minden parancs teljesítésére kész több­séggel rendelkeznek, oly hallatlan köve­telésekkel léptek elő, a melyeket talán még a munkapárt sem mert álmodni sem. iNem kevesebb, mint egy milliárd ko­ronáról van szó, melyet a monarchiának áldoznia kell a hadsereg és haditengeré­szet fejlesztésére. Valósággal szédítő a milliók lánca, a melyet a hadvezetőség a közös költség- vetés keretén járat a számok tömkele-’ gében. Felvonulnak a modern technika szörnyei a Dreagnoutlok, melyek mind­egyike majdnem töbáe kerül, mint az összes tanítók egy évi fizetése. Az ágyu- óriások százai, a különböző csatahajók, viz felett és viz alatt járó csodák építé­sére felvett horribilis összegek úgy foly­nak az előadók ajkairól, mintha csak valamely bálrendezö recitálná négyes figuráit. És ezt a sok, sok milliót talán a nem­zet erőinek fejlesztésére kérik? Ej, dehogy ' AnnaK a hadseregnek erősítésére, mely a nemzet szivétől ép oly távol áll, mint attól a nemzet. Ez a rengeteg pénz a közös hadsereg és haditengerészeinek kell, a mely pedig egyetlen célt ismer, a dinasztia hatalmi érdekeinek szolgálatát és ennek megerő­sítését. Mindez természetes és érthető lenne és talán szívesebben is belenyugodnánk abba, ha az érdek közös érdeke lenne a nemzetnek is. Sajnos azonban épen az ellenkezője áll. S minél hatalmasabbá, minél erősebbé tesszük azt a hadsereget, melyet vér és pénzáldozatainkkal immár a végkimerülésig fejlesztünk, annál gyen­gébbekké válunk mi, annál messzebb jutunk céljainktól. Pedig már eddig is oly súlyos áldo­zatokat hoztunk minden téren, a melyek nincsenek arányban teljesilő képességünk­kel. Az általános el-zegényedés, a sok panasz és belső reniezetleu ügyeink kö­zepette csaknem nevetségesnek tetszik a millióknak ez a tánca. TARCZA. Utazásom Norvégiában. Irta és a helybeli főgimnásiumban f. hó 16-án rendezett „Uránia'-előadás alkalmával felolvasta Dr. Sternberg Géza. A főgimnásium tisztelt tanári kara meg­tisztelt azon fölszóütással, hogy Norvégia ve­tített képeit kisérjem szöveggel. Élveztem Nor­végia szépségeit; aki látta az éjféli nap or­szágát, olyannak tűnik az fel, mint egy tündér álom, de irói vénám gyenge visszaadni annak szépségeit. Különben is tudom, hogy minden felolvasás unalmas és hálátlan és így az enyém sem lesz kivétel. Az idő is rövid volt ahhoz, hogy Norvégiáról egy befejezett alapos leírást adhassak s egy felolvasás keretében megoldani nehéz is s Így inkább úgy fogtam fel felada­tomat, hogy a képeket ötletszerű magyaráza­tokkal kisérjem, amolyan Conferencier minő­ségben. Alig tudom milyen kellékekkel kell birni egy jó conferenciernek, de ösztönszerüen gondolom, hogy rövidnek kell lennie és igye­kezni fogok ily értelemben jó conferenciernek lenni. De miután az északi sarkról van szó, előre is biztosítom magam, hogy ne legyek Gook-féle leleplezéseknek kitéve és kijelentem, hogy nem minden képet, amit itt bemutatok, láttam is és bizony egy Norvég ut alatt lehe­tetlen egész Norvégiát megnézni. Hisz olyan e szép örszág, mint egy érdekes képtár, min­den képet nem lehet megnézni, kiválasztja az ember azt, amelyik tetszik és abban gyönyör­ködik. Továbbá nem fogom teljesen azon irányt megtartani, amelyen én, öcsém s fiam társa ságában Norvégiában jártam, mert azt csak •hosszas térképezés segélyével lehetne megér­tetni s ez irányt hosszas és fáradságos elő­tanulmány alapján állítottam össze eltérően a sablonos útiránytól. Mielőtt utunkat megkezde- nők. nehány szóval felvilágosítást, óhajtók adni, hogy melyek Norvégia nagy turisztikai előnyei más helyek felett. Mindenek előtt sehol sem élvezheti az utas egyidőben és együttesen a tenger és gletser világ szépségeit. Továbbá a fjordok és az éjféli nap az éjszaki államok I speciáhtásai. A levegő tiszta és csiramentes, a nappali és éjjeli hőmérsék közötti ingadozás minimális, úgy, hogy hüléses bántalmat az | utazáson alig szerezhet valaki. A népesség józan, becsületes, egyszerű és természetes. [ Továbbá a legelsőbb rangú élelmezés Jis a mi fogalmainkhoz képest rendkívül jutányos és a j minden kényelemmel ellátott hajókon a hotel változtatások gondja és bosszúsága is elesik és I mindezekhez véve e természet nem is sejtett I nagyszerűségét és fenségességét, egy ily Nor­vég útban lelhetjük fel mindazt, amit egy ily utazástól várunk. De veszem észre, hogy kez­dek rósz Conferencier lenni, tehát kezdjük az utazást. Indulunk Hamburgból. lm a város térképe: 413,000 □ méter területen fekszik e nagy vi­lág-kikötő, a német munka, szorgalom és va- gyonosodás mintaképe, 15 elővárossal, majd­nem egy millió lakossal. Villa-negyede a hires 11—30 I „BOURBON“ Cigaretta" hüvely és papír. % Legfinomabb minőség. Hamu és zsir nélküli* Gyári főraktár^és el- árusitás Somossy Miklós Doha n y főtdzsdéjében Nagykároly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom