Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-09 / 6. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE tárait, — a kormány lapjai részéről máris az obstrukcziő vádját zúdította a küzdő ellenzék soraira. Azzal vádolják a függetlenségi pártot, hogy az önálló bank érdekében folyó vitát csak azért rendezi, hogy ezzel a kormány részére máris égetővé vált feb­ruár lő-iki dátumot megakassza. Haszontalan idöfecsérlésnek, a parlamenti munkálkodás megakasztásának jellemzik a nemzet gazdasági önállósága miatt folyó küzdelmet, melyet még czéltalannak is neveznek, — mert úgy mondják az ellenzék úgy sem tudja czélját elérni, s az önálló bankot felállítani nem lehet! Pedig aki figyelemmel kiséri ezt a parlamenti vitát, lehetetlen megtagadnia azt, hogy a bankvita a legmagasabb színvonalon áll. I Érveket-érvekre halmozva, nap nap j után bebizonyítja az ellenzék, hogy az! önálló bank felállítása a nemzet gazda- j sági függetlenségének és boldogulásánakj egyik alaptétele, mely nélkül egy önálló-1 Ságra törekvő nemzet meg nem élhet. A gazdasági lekötöttség eg'ik erős faktora a közös bank, mely az ország hitel életének irányítását tartja kezei kö­zött s mely szabadalmánál fogvá marká­ban tartja a kereskedelem és ipar fejlő­dését, mert e két tényező hitel nélkül meg nem élhet. De irányító befolyást gyakorol a mezőgazdáságra is, melynek előrehaladására a hitel szintén lényeges; kellék. A vita folyamán számtalan adattal bizonyították be, hogy a közös bank eddig nem feleit meg — legalább Ma­gyarországot értve - annak a várako- I zásnak, a melyet joggal várhatunk tőle. Sőt volt idöj_ midőn határozott ellenséges i indulattal viseltetett vélünk szemben. Habár változtak is a viszonyok, | — mélyek bizonyára nem a bank jó-1 voltából történlek, hanem a körülmények kényszerítő hatásának köszönhető, — s a közös bank kissé nagyobb figyelmed! tanúsít irántunk, — még sem tölti be azt a szerepet, a melyet egy nemzeti banknak kell betöltenie, mely egész ere­jét, egész tehetségét a nemzet szolgála­tába szegődted. Igaz, hogy a mi parlamenti viszonyaink mellett a küzdő ellen ék <. jai el nem érheti. Az önálló nemzeti bank sorsa meg van pec-ételve, mert hiszen a kor­mány háta megett álló többség — saj­nos — nem áll a nemzeti követelmények szolgálatába. A közös bank *az ideáljuk ezeknek, hogy miért — azt ugyan kevesen tudják, elég, ha a kormány úgy akarja. S ha az ellenzék a vitában kimerül, úgy holt bizonyos, hogy az osztrák-magyar bank szabadalma meg lesz hosszabbítva 1917-ig s majd azután megint tovább is: Magyar- ország pedig marad abban a gazdasági lekö­töttségben, mely boldogulásának útját rágja. Hogy azonban a .függetlenségi és 48-as párt ezt a vitát nem üres szó, vagy idöfecsérlésből viszi, bebizonyította azt a képvisetőház múlt szombati ülésén Just Gyula. Provokálták reá, s ő azzal a nyíltság­gal, mely jellemének fővonása, a képvi-; selőház nyílt ülésén előterjesztette azt a memorandumot, melyet az 1909. év fo-; Ivamán Lukács László, mint homo re- giusszal történt tanácskozások alapján készült, s melyet annak idején a király elé is terjesztettek. Ebből a memorandumból kiderült, i hogy a Justli Gyula vezetése alatt állott és akkor száznál sokkal több tagot j számláló függetlenségi pártnak tényleg j fel volt ajánlva a hatalom, a kormány-: zás átvétele és nem kellett volna egye- j bet tennie, mint a mit már annyian megtettek előtte egy kissé engedni a| 48-ból és ma nem Khuen-Héderváry ülne j a kormány elnöki székben. De sem Justli Gyula, sem pártja nem I volt kapható arra, hogy a hatalom bir- j toka fejében elveiről, programmjáról és! követeléseiről is lemondjon. A kormányzás átvételének feltételéül Justli Gyula és a függetlenségi párt program inja két lényeges pontjának megvalósítását tűzte ki és pedig az al­talános választójog megvalósítását és az j önálló bank feláll tását. Ismeretes, hogy .Justli Gyula mily; következetes kitartással képviselte a pártja által is felállított követeléseket a király előtt is. S hogy ezek a követelések nem | nyerték meg a legfelsőbb hozzájárulást, Justli és pártja maradtak az ellenzék padjain, inig a kormány elnök hímen] lett. A váIasztá-okon azután természetes,i hogy a kormány a Justli pártra nehéz- I kedetf teljes súlyával. Sikerült is neki; ezt a pártot csaknem egyharmadára le­olvasztani, hogy mily eszközökkel is- j mertesek. : : De még sem . sikerült annyira le­törni, hogy egy a nemzet jogaiért min­den küzdelemre kész, lelkes kis csapat vissza ne kerüljön a parlamentbe, hol azután a Kossuth Ferencz vezérlete alatt j álló testvérpárttal együtt fel ne vegye aj küzdelmei az önálló bankért. A memorandum teljes és világos j képet nyújt arra nézve, hogy az önállói bankért folyó parlamenti küzdelem, nem ; haszontalan idöfecsérlés, nem a parla- j menti munka megnkadályozása, hanem: egy következetes, önérzetes és elveihez - szilárdan ragaszkodó pártnak egyik fő-, és sarkalatos programmjának megvalósí­tásáért vívott harez, melyet lekicsinyelni meggyanúsítani csak a legnagyobb rosz- akarattaj lehet. Justli Gyula és a függetlenségi párt a maga teljes tisztaságában, érintetlenül all az ország közvéleménye előtt, mely nemcsak a választások alkalmával ígéri meg az ország gazdasági felszabadítását, hanem azon ígéretéért kész küzdeni is, s inkább lemondani a hatalom birtoká­ról, semhogy elveit feladja. Munkapárti urak! Nem lenne jó egy kissé tanulni? Nem igérték-e Önök a nemzetnek Tisza Istvánnal együtt a kész­fizetést mint minimumot? Lássuk hát, valósítsák meg Ígéreteiket. Tanuljanak elvhüséget a függetlenségi párttól s álja- nak egyszer már a sarkukra is, hogy tényleg megérdemeljék a nemzet bizal­mát, a melyet olyan nagyon szívesen emlegetnek akkor, a midőn ígéreteiket senki sem kéri számon. De ha eljön az idő, hogy majd a választó-polgárság szá­mon kéri „nemzeti munkájuk“ eredmé­nyét, milyen arczczal állanak majd elénk ? Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap dél­előtt a városháza tanácstermében rendes köz­gyűlést tartott, mely igen gyéren volt látogatva. Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor a közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket és napirend előtt bejelentette, hogy gróf Károlyi Antal, dr. Buán Ágost bu­dapesti ügyvédet, özv. dr. Serly Gusztávné Gulácsy Tibor árvaszéki ülnököt, özv. Pozsonyi Lászlóné pedig Pozsonyi Gábor hírlapírót bízta meg a folyó évre a képviselőtestületi gyűlése­ken való képviseletével. Ezután polgármester ugyancsak napirend előtt előterjesztette, hogy értesülése szerint a folyó évi májusi vasúti menetrendbe egy uj gyorsvonat lesz beállítva, mely Nagyváradról a déli órában indul és esteli 6 órakor érkezik Budapestre, úgy városunknak mint Szatmár városának és vidékének az lenne az érdeke, hogy legalább Szatmáriéi kezdve egy oly vonat indíttassák, mely Püspökladányban egy gyors­vonathoz nyerne csatlakozást. Indítványozza ennélfogva, kérjük fel a vármegye közigazga­tási bizottságát, mint a melynek ily ügyekben véleményezési joga van, hogy a. fenti irányban a kereskedelemügyi miniszterhez feliratot in­tézni szíveskedjék. A képviselőtestület az in­dítványt egyhangúlag elfogadta. Áttérve a napirendre, a városi pénztár­vizsgáló bizottságba 1912. év végéig terjedő hatályai polgármester javaslatára Brichta Miksa Nonn János és Róth Károly, az esküdtképes egyének alaplajstromát összeállító bizottságba, Csipkés András, Mercs Imre és Reök Gyula tagokul egyhangúlag megválasztattak, Következett a vasutipar rt. és társa buda­pesti czégnek a városunkban tervezett városi iparvasut előmunkálati költségeire 2000 kor. megadása iránti előterjeszt lse. A képviselő­testület tekintettel arra, hogy a rt. első aján­latában az előmunkálatokat díjmentesen ígérte csinálni, a pénzügyi bizottság javaslatának el­fogadásával a kérelmet elutasította, Özv. Balárv Andrásáé és társának a II u- nyady-utca kiköveztetése iránti kérelmét - minthogy az alap a megállapított programúiban le van kötve, ezen programúitól eltérően tel­jesíthetőnek nem találta á közgyűlés, miért iá azt elutasította. Serly ígnátz városi Írnok a közgyűlési .jegy­zőkönyvek leírásáért a múltra nézve jutalmat, a jövőre nézve bizonyos rendszeres dij meg­állapítását kérte. A bizottság és a tanács a múltra nézve 100 korona jutalom megszava­zását javasolták, a jövőre nézve a díjazást nem. Dr. N. Szabó Albert és dr. Vetzák Ede a jövőre nézve is javasoltak e czimen dijat megállapítani, inig dr. Adler Adóit a pénzügyi bizottság és a tanács javaslatát oly utasítással ajánlotta elfogadásra, hogy a jutalom a „hiva­talos munkálkodás“ cimén adassék meg, a jövőben pedig, ha ilyen előfordul, az minden évben külön megáliapitás tárgyát képezheti. Polgármester felvilágosító szavai után a kérdés szavazás alá bocsáttatott, amikor a bizottság és a tanács javaslata a dr. Adler Adolf mó­dosításával 46 szavazattal 2 szavazat ellen fogadtatott el. A városi rendőrlegénység — fizetéses tűz­oltók hajdúk, kézbesítők, közegészségügyi szolga, utkaparók és kocsisok — fizetés javítás iránti kérelme tárgyában a képviselőtestület a pénz­ügyi bizottság és a tanács javaslatával egye- zöleg elhatározta, hogy miután e kérdés az 1911. évi költségvetés keretében már meg nem valósítható, a kérdés a jövő évi költségelő­irányzat tárgyalása alkalmával vétessék tár­gyalás alá. Özv. Ungváry Zsigmondné és társainak a bordélyügyről alkotott városi szabályrendelet módosítása iránti kérelmét a képviselőtestület — a bizottság és tanács javaslata elfogadásá­val — elutasította. A városi színháznak mozgófénykép színház czéljaira leendő átengedése iránti kérelmek s ezzel kapcsolatban Markovics Dániel továbbá Kohn Dániel helybeli és Sudrán Elemérés társai debreczeni lakosoknak mozgófénykép színház rendszeres tartásának engedélyezése illetve ki­zárólagossági jog megadása iránti kérelme tár­gyában polgármester felvilágosító előterjesz­tése, továbbá dr. N. Szabó Albert, dr. Vetzák

Next

/
Oldalképek
Tartalom