Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-07 / 49. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 kor legyen az mentöl közelebb a népj&gok teljen egyenlőségéhez. Sokan féltenek egyes osztályokat, sokan egyes kereseti ágak művelését, mások felekezeti harcoktól félnek — a választójogot csakis a nemzet egyeteme szempontjából lehet megítélni — és jó csak az a választó törvény, mely a nemzet szabad akaratának megnyilvánulását célozza — ez az én nézetem a választó törvényekről! De nem képezhet ez a kérdés közöttünk függetlenségiek között nézet eltérést, ha ezt a tételt mérlegeltük. Ha egy választó törvényjavaslat lessz előttünk, mindegyikünk a saját nézetét mondhatja arról — saját lelkiismerete, saját meggyőződése szerint — és én tudom, hogy célunk egy és ha az ösvények labirintusba is visznek — felfelé csak egy ut vezet — és azon találkozunk ! Folytatni fogjuk együtt a harcot, ahol elhagytuk — igazunk tudatában es az Önök bizalmából merítünk ehhez erőt és kitartást. S ha a harc hevében az egyesek érdeke háttérbe is szorul, ha az Önök képviselője a harcok élén állva, talán néha vörös posztó a hatalom jelenlegi birtokosai előtt, nem is tud mindent elérni, amit e város érdekében, e kerület, e környék javára akarna, én tudom, hogy önök ezt érzik, de inkább szeretik, ha eszméik és hazafiságuk bátor kifejezője vagyok — mintsem kerületi érdekek közvetítője a kormány hatalomnál. Amit tehetek, azt szívesen és örömmel teszem meg mindig. Tekintettel, hogy tisztelt képviselő Társaim, akik ide kisértek is szívesek Önökhöz szólani, nálamnál spkkal ékesebben és jobban fogják azt tenni. Én azzal zárom szavaimat, hogy köszönöm eddigi szives bizalmukat, tartsák meg kérem e nemzeti ügyért régi lelkesedésüket, mely a városnak egy régi hagyománya — és tartsanak engem továbbra is e kerület igaz barátjának! Az őszinte és meleg tetszés-zaj lecsillapul- tával Désy Zoltán emelkedett szólásra. Beszédének bő kivonata a következő: Mélyen tisztelt uraim ! Az önök képviselője minden fontos dolgot elmondott, csak azt nem mondotta el, milyen fontosságot képviselnek ö és társai azon naptól fogva, mióta 17 függetlenségi képviselő párttá alakult a nemzet és korona jogainak — habár ez paradoxonnak is látszik — megvédésére. Az önök képviselője sorra vette a választójog s a véderöjavaslat kérdéseit. Én megfordítom a sorrendet, noha a kapcsolat el választhatón a kettő között. A magyar parlament válságáról van itt szó. Lehet-e Magyarországon is olyan normális állapotot teremteni, mint más, rendes alkotmányos országban, hol a pártok intézik az ország ügyét, mig a korona a pártok felett áll ?! A 67-iki törvények nem módosítják, csak pótolják a 48-ban alkotott törvényeket. Különösen azon részükben, melyek a hadsereg ügyeit s a külügyet, valamint részben a pénzügyet illetik.'A baj sarkköve nem a törvényekben van, hanem abban rejlik, hogy az élő törvényt másképen értelmezik Ausztriában, mint minálunk. E körül folyt a parlamenti küzdelem. A közjogi ellenzék arra helyezte a súlyt, hogy legalább a 67-iki törvények végrehajtassanak. A mai viszonyok közt, a mai napon nein az önálló magyar hadsereg felállítását követeljük, de sürgetjük a törvény szavai szerinti, az ösz- szes hadsereget kiegészítő magyar hadsereget. A katonai kérdések végleges megoldása, a kötött megállapodás szerint az uj választójog alapján összegyűlendő országgyűlés feladata lesz. A munkapárt az uralkodó és nemzet közötti béke jelszavával jött. Legyen tehát béke, de nem feladás és megadás. A többség állítólag a 9-es bizottság katonai programmjának alapján állott. A kormány másfél évi tétovázás után beterjeszt egy javaslatot, amely még ezt a 9-es bizottsági .programmot sem fedi, holott ahhoz már az uralkodó is még 1903-ban hozzájárult. Ha mi ez ellen az obstnüció fegyveréhez nyúltunk, tettük azt azért, mert ra kellett kényszeríteni a többséget az elvesztett erkölcsi alapra, ügy többségnek csak addig van létjogosultsága, mig ezen az alapon áll, de a kormány eljárása ellenkezik a politikai morállal. A nemzet teherviselő képességével arányban nem álló, súlyos terheket róna ránk a létszámemelés. A véráldozat terhe a közös hadseregben 24 ezer, a honvédségnél 12,500, ösz- szesen 36,500 főnyi ujoncjutalékkal emelkednék. Ézt kihozni lehetetlenség. Még a korhatár leszállításával is csak a kórházak sínylődő anyagát növelhetnénk. Még súlyosabb a pénzadó! A reform Magyarországtól a közös hadsereg részére quóta arányában 274 millió, a honvédség részére 362 millió koronát, összesen 636 millió koronát követel. Ez a teher a közös hadsereget illetőleg 1915-ig, a honvédségre vonatkozólag 1921-ig szól. Ilyen összeget, bármit beszél a kormány, a nemzeti termeléstől elvonni nem lehet. S a felhozott tételek még nem is igazak, enyhén szólva: nem egeszek. Csak az van bennük, kimutatva, amit készpénzzel fizetnénk. Hol vannak még a vámok ? Hiszen a vám is adó, amit a közönség fizet meg. Kiterjeszkedik továbbá az összes közös költségekre, a kétéves szolgalati idő s az altisztek kiképzésére is. Áttérve a választójogra, ezeket mondja : Magyarországon a nemzeti akarat nem nyi- latkozhatik meg. Az országgyűlés mai összeállításában, mint ezt 1906-ban a korona is kijelentette, nem képviseli a nemzet akaratát. Mai választási rendszerünk szerint a nemzet akaratát 900 ezer kiváltságos ember, főispáni ukázok, pálinkás hordók, csendőrség képviselik. Akinek saját akarata volna, azt megrohanják hatalommal, erőszakkal, ígérettel, fenyegetésekkel. Az ilyen választásokat — mint gróf And- rássy Gyula mondotta — perdöntő Ítéletnek nem fogadhatjuk el. Ha sejthették volna, hogy a magyar alkotmányos élet valaha ide fajulhat, ilyen alkotmányt Bach és Schmerling is szívesen megadott volna ! Ezt az állapotot szanálni kell. Mi a választójog kérdését úgy akarjuk megoldani, hogy az ország ügyeinek intézésében része legyen mindenkinek, ki a hazának hü fia akar lenni. Nem félek a demokráciától, sőt — nyíltan kimondom — a szociálizmustól sem ! (Hosszas, zajos éljenzés.) Hazát kell adni mindenkinek, aki arravaló s aki a hazát szolgálni akarja. A mi programmunk: demokratikus, nemzeti választójog. Nem félek én a nemzetiségektől sem. Magam is nemzetiségi vidékről származván, tudom, hogy a tömeg nem államellenes, a tömegnek csak vezetés kell. Ragadjuk meg tehát mi a vezetést, mi, magyarok ! A törvényes alapon álló békés együttműködés szükségét hangsúlyozva fejezi be szónok igen mély hatást keltő 3/* órás beszédét. Dr. Preszly Elemér az idő előrehaladott voltára tekintettel rövidebbre fogta beszédét, melyben különösen a függetlenségi párt politikai fontosságát, a pártonkivüli függetlenségiek pártalakulásának indokolt voltát s e párt elnökének hivatottságát fejtegette. Kimutatta, milyen egyoldalú, sőt hamis világításban állítja be a katonai történetírás a múlt eseményeit. A hadseregben a ma uralkodó föltétien abszolút egyeduralom helyett a dualisztikus paritást ki-1 vánja érvényesíteni. A függetlenségi párt 10 év óta testével tartóztatja fel a vészes katonai; javaslatok törvényerőre emelkedését. Szóló Ígéri és fogadja, hogy a jövőben is teljes erővel j fognak helyt állani. Ezután dr. Adler Adolf elnök a következő- két mondotta : Méltóságos Gróf ur! Szeretve tisztelt Képviselőnk! Fogadja Méltóságod az egész választókerület velünk érző polgárai nevében is köszöne- lünket beszámolójáéit. Azt hiszem, hogy e gyűlés, n megjelentek, sőt — mondhatnám — az egész választókerület választói legnagyobb része érzelmeit tolmácsolom akkor, ha kijelentem, hogy képviselői minőségében eddig kifejtett tevékenységét helyeseljük s hogy ezzel elismerésünket és nagyrabecsülésünket, a jövőre nézve pedig bizalmukat érdemelte ki s bizalmunkról biztosítjuk is. Teljes megnyugvással és azzal az öntudattal fogadjuk el programmját, mely a jövendő követendő irányelveket megjelöli, hogy azokhoz a küzdelem leghevesebb időszakában is ragaszkodni fog. De valamint megválasztatásakor hangsúlyoztuk, úgy ma is megjegyezzük, hogy a választójog kiterjesztése tárgyában továbbra is megmaradunk, — régi kívánságunk: a magyar irás és olvasás tudásához kötött általános, egyenlő, titkos és községenkénti választójog behozatalának szükségessége mellett, mert azt tartjuk, hogy jogot kell adni a népnek, mely az általános teherviselés mellett a terhek nagy részét viseli, hogy az állam ügyei intézésébe beleszólhasson ; viszont ki kell zárni a beleszólásból azt, ki e földön él a mely ápol és eltakar, ha az állameszmének és az államalkotó fajnak annyira sem hódol, hogy magyarul írni és olvasni megtanuljon. Midőn ismételten megköszönjük tisztelt vendégeinknek, hogy hozzánk eljönni szívesek voltak, a népgyülést ezennel befejezettnek nyilvánítom és berekesztem azzal, hogy „Éljen a haza! Éljen a király!“ Ezzel a bezárt népgyülés tagjai a képviselő, dr. Désy Zoltán és dr. Adler Adolf éltetésével oszlottak szét s nagyobbrészt újra összejöttek az 1 órakor tartott társasebéden. A Magyar Király éttermében terített asztalnál dr. gróf Károlyi József jobbján Désy Zoltán, baloldalról Debreczeni István kir. tanácsos polgármester, dr. Falussy Árpád s a többi vidéki vendégek foglalták el a díszhelyeket. A szerényen megszabott árhoz képest kitűnő és bőséges ebéd mellett dr. Falussy Árpád mondotta az első felköszöntőt, nemcsak a maga, mint a vármegyei függetlenségi párt elnöke, de a kerületi pártelnök dr. Adler Adolf nevében is, mint akit a családjában szenvedett súlyos csapás tartott vissza a megjelenéstől. Gróf Károlyi József dr.-t éltette. Vetzák Ede dr. nehány meleg szóval a vendégképviselőkre ürítette poharát. Dr. gróf Károlyi József családjának ősi hagyományaira, de saját szive érzelmeire is hivatkozva Nagykároly város felvirágzására üríti poharát. Désy Zoltán a demokrácia eszméjét dicsőíti s városunk választó polgárait, mint a demokrata eszmék zászlóvivőit élteti. Moldován Endre mezőfényi plébános helyi vonatkozású, interpellációnak is beillő, humoros felköszöntője általános derültséget keltett. — Jordán Károly dr. apát — gróf Károlyi Józsefet, Jékey Zsigmond — a kerületet, Rónai István csanálosi plébános — Désy Zoltánt éltette. Vendégeink a délutáni gyorsvonattal tértek vissza Budapestre, mig a társaság tagjainak nagy része tovább is kedélyes beszélgetésben maradt együtt. ifj. Somossy Miklós. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 3-án rendes közgyűlést tartott. Debreczeni István kir. tanácsos, polgár- mester az igen gyengén látogatott gyűlést d. e. 9 órakor a megjelentek üdvözlése mellett megnyitván, jelezte, hogy a gyűlést azért kellett 9 Leghíresebb tanárok előírása szerint beszerezhetők különféle kötszerek. úgyszintén sérvkötök. haskötők. t/nana i h ti r isiit/tik. irit/ttfoi'ok. tliana- kölök. fees tientiök. vattáit, t/iitnniikiilönlet/ességek urak és hölgyek részére, — So.rlelh-készletek, úgyszintén illatszereit. szappanok. pontierek. fésűk. főt/ke fék. továbbá a betegápoláshoz tartozó cikkek + BLAU KÁROLYNÁL NAGYKÁROLY, Keresk. Bankpalota. m (Zárdával szemben.) M Külön próbateremi-L . JÚ-.-q. .. Mamíamm^mnamt
