Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-30 / 48. szám

V # \ NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE költés egyik virága is: „Teheti, mert vasutyi, a magyar állam fizeti.“ Sajnos, csak a messze távol süni ködén alig-alig áthatoló halvány körvonalaiban látjuk ma már az egykori Eldorádót, amely a fantá­ziákat megtermékenyítette. Horribilis változá­son mentek keresztül gazdasági viszonyaink és a „sok.“ „elég,“ „kifutja“ fogalmai lénye­gesen, nagyon is lényegeseu megváltoztak. Az utolsó tiz év óriási áremelkedései, a főváros­ban és a vidéken egyaránt járványként terjedő drágaság szinte anachronizmussá változtatták a korábbi megjelöléseket. Ma a szabad ver­seny, a szabad kereset, a gazdasági — érdek — tulakodás decenniumában az addig irigylésre méltó osztály, a melyet állami tisztviselői ka­tegória névvel jelöltek meg, többé nem az a vonzó, csábitó kép, amely egy időn át a köz­tudatban élt. A kenyérért, a megélhetésért folyó elkese­redett harcban mindenki kézzel-lábbal tiltako­zik a fokozódó terhek aránytalan ránehezedése ellen és ha csak egy modot talál — már pe­dig a küzdelem leleményessé teszi a módok kitalálásában — a tehertöbbletet igyekszik másra, elsősorban azokra tolni, akik szolgála­tait vagy munkájának produktumait igénybe veszik. így tesz az iparos, a kereskedő, a gaz­dasági, ipari és gyári munkás és még annyi más ember, aki szolgálataival, munkájával szükségleteink kielégítésére van hivatva. Min­den elfogultság nélkül, őszintén be.kell valla­nunk azt a tényt, hogy sajnos, nem is lehet máskép. De, amilyen őszintén és teljes tárgyilagos­sággal leszögezzük az önfentartásért folyó el­keseredett küzdelem ezen súlyos konzekven­ciáját, ép annyira nyíltan, határozottan meg kell állapítanunk azt a szomorú tényt is, hogy ennek a gazdasági viharnak feltornyosult hul­lámai a legelső sorban és legközvetlenebbül a fix-fizetéses exisztenciákat és ezek sorában mindenekfőlött az állami alkalmazottakat érik. A magántisztviselő munkaadójával szem ben sokkal energikusabban és a sikerre sokkal több kilátással lephet fel, mint az az alkalma­zott, akinek egy personalitásában meg nem fogható, milliónyi szükséglet által ostromolt olyan munkaadója van, a minő az állam. Súlyos, nagy bajoknak kell bekövetkeznie, el­némító sivár képnek kell feltárulni a törvény- hozás és társadalom előtt, hogy végre tuda­tára ébredjen azon lelkiismeretbeli kötelesség­nek, a melylyel hozzáférhetetlen, intakt, min­den befolyástól féltékenyen őrzött., köztiszt­viselői karaval szemben tartozik. Az utolsó idők többé nem titkolható kese­rűsége és kétségbeesése jutott időnként ki­fejezésre azokban a mozgalmakban, a melye­ket különböző állami alkalmazotti kategóriák helyzetük javításáért indítottak. Szerte az or­szág minden zugában százszoros és ezerszeres visszhang támadt a jajkiáltások nyomában, és végre legilletékesebb helyen, Magyarország kor­mányának elnöke és pénzügyminisztere előtt volt toimácsolója a jogos kívánságoknak Batthyányi Tivadar gróf, amikor az állami al­kalmazottak országos küldöttségének élén az elmerüléssel fenyegető katasztrófa elodázására — bár csak pillanatnyi — de sürgős segít­séget kért és követelt. Qui cito dat, bis dat! Ha valamikor volt komoly értelme és jelentősége e latin példa­beszédnek, ezerszeresen komoly ez most. Re­mény és bizalom ébred a tisztviselői karban Lukács László pénzügyminiszter költségvetési beszédének ama kijelentése után, hogy a drága­sági pótlékot 1911. évre visszamenőleg folyó­sítják és jövőre organikus törvényjavaslattal gondoskodnak a bajok orvoslásáról. A minisz­tertanács e hó 21-én tartott ülésén approbálta a pénzügyminiszter erre vonatkozó propozi- cióit. Örömmel vesz erről tudomást nemcsak a magyar állami alkalmazottak sok ezerre menő derék munkásgárdája, de az egesz magyar társadalom is, hogy végre jut — mert jutnia kell! — pénz nemcsak ágyúra és hadihajóra, de az állam napszámosainak istápolására is. rl== HALESTÉLY Tisztelettel értesítem a n. é. közön­séget, hogy Fény-utca 20. sz. a. levő vend églőmben f. évi december 2-án szombaton este nagy halestélyl rendezek. Frissen hozatott halak! Kitűnő halpaprikás és rántott hal í Tisztán kezelt borok a legjutányo- jjj: sabb árak mellett lesznek kiszolgálva. :::: k* A n. é. közönség pártfogását kéri KINCZLER FRIGYES vendéglős légiós, (á Változások a postai kézi darabok kezelésében. Folyó évi december hó 1-én a kézi dara­bok kezelésében a következő változások álla­nak be: 1. Kézi darabként kell kezelni, amennyiben terjedelmüknél vagy súlyúknál fogva betétdarab­ként nem kezelhetők: a) azokat a csomagokat, melyeknyilvánitott érteke legalább 100 K (100 frank, 100 márka), b) a 100 K-nál (100 frank, 100 márka) ki­sebb értéknyilvánitással feladott azokat a cso­magokat, melyek készpénzt, ékszert, zsebórát, arany- vagy ezüsttárgyat tartalmaznak. Minden egyes kézi darabhoz külön-külön száliitólevél állítandó ki. — Ez a rendelkezés a hatóságok és a hivatalok által feladott kézi darabokra is kiterjed. A postahivatalok azokat a feladókat, akik kézi darabokat szoktak feladni, e változások­ról egyúttal megfelelően tájékoztatják. 2. A kézi darabnak minősülő csomagok az elérhető legnagyobb pontossággal mérlegele n- dök. A mérlegelés és a súly följegyzése a föl­vevő postahivatal dolga akkor is, ha a föladás jegyzékkel történik. A jegyzékkel való föladásnál a fentsorolt kézi darabok mind a közönséges csomagoktól elkülönítve külön jegyzékbe foglalandók. A fel­vevő postahivatalok a jegyzékes feladókat erre külön is figyelmeztetik. Attól a jegyzékes feladótól, aki ehhez több­szöri felhívás dacára sem alkalmazkodik, a jegyzékkel való feladás kedvezménye meg­vonható. A kincstári hivataloknál a feladóknak a kézi és betét darabok feladása végett közve- tetlenül az ezeket a küldeményeket (s a pénzes­leveleket) fölvevő tisztviselőnél kell megjelenni s ez a tisztviselő gondoskodik a kézi és a be­tét darabok mérlegeléséről és fölszereléséről. Nagyvárad, 1911. november 23. A m. kir. posta- és távirda igaz­gatóság vezetője helyett: TJjfalussy, posta- és távirda tanácsos. HÍREK. Meghívás. 9531—1911. K. sz. Nagyká­roly r. t. város kepviselötestülcte 1911. év de­cember 3. napján délelőtt 9 órakor a város­háza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre a képviselőtestületi tagok meghivatnak. Nagykároly, 1911. november 27. Debreczeni István polgármester. — Tárgysorozat: 1. Elő­térje sztes az 1911. évi városi költségvetés ke­retén belöl hitelátruházás engedelyezése iránt, i 9513—1911. k. sz. kj. — 2. Előterjesztés az 1912. évi városi költségvetés végrehajtásara vonatkozólag. 8279—1911. k. sz. kj. — 3. Dr. Farkas Imre ügyvéd budapesti lakosnak a Nagykároly- -peéri h. e. vasút előmunkálati en­gedélyesének kérelme a tervezett h. é. vasút ki­építése költségeihez 100,000 koronával leendő hozzájárulás iránt. — 5032—1911. k. sz. kj. — 4. A Terem-ut melletti városi földterület bérbeadása tárgyában megtartott árverés ered­ményének bemutatása. 8950—1911. k. sz. kj. — 5. Ujlalussy Jolán állami óvónő nagykárolyi lakos kérelme lakás- es dajkaiakás fűtéséért jaró összegnek 1909. évtől kezdődöleg he­lyette a varos altat leendő kifizetése iránt. 8728—1911. k. sz. kj. — 6. Bogsch Kálmán kerelme a 140—1911. kgy. sz. véghatározattal megállapított kisajátitási összeg leszállítása iránt. 9068—1911. k. sz. hj. — 7. a) Stiibuj Feter Fazekas-utcai 62. sz. telkéből utcaterü­lethez csatolt 44 k. 72 m2 telekterület ; — b) a/. „Ecsedilap Lecsapoló Társulat'“ Fény-utcai és Arany Janos-utca sarkán lévő telkéhez utca területből csatolt 11,488 m3; — c) Görög Jó­zsef Hajduköz-utcai telkehez utcaterülethez csatolt 35Y3 m3 terület kisajátitasi kártalaní­tási áranak a megállapitasa. 9254., 5751., 7816—1911. k. sz. tij. — 8. Az 1911. évi no­j vember 25-én eszközölt penztárvizsgalat alkal­mával (elvett jegyzőkönyv bemutatása. 9504— 1911. k. sz. hj. — 9. Szabó Sándor kerék­gyártó nagykárolyi lakos kerelme, a terhére kirótt telepedési dij összegeitek leszállítása iránt. — 10. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadott indilványo.t tár­gyalása. Személyi hírek. Csaba Adorján várme- J gyénk főispánja tegnap Debreczeube utazott. — Debreczeni István kir. tanácsos, varosunk polgármestere hivatalos ügyek elintézése cél­jából tegnap délután a fővárosba utazott. —• Majthényi Géza pénzügyminiszteri titkár a helybeli pénzügyigazgutóság ügykezelésének megvizsgálása céljából kedden a déli gyors­vonattal városunkba érkézéit. Dr. Károlyi József gróf beszámolója. Vasárnap d. e. 11 órakor dr. gróf Károlyi Jó­zsef választókerületünk országgyűlési képvise­lője a varosháza tanácstermében beszámolót tart. Képviselőnket több országgyűlési képvi­selő fogja hozzánk kiserni, minthogy azonban a képviselők a hajnali vonattal eikeznek, fo-, gadtatás a vasútnál nem lesz. A kerület párt­elnöksége és végrehajtó-bizottsága a beszámoló előkészítése céljából vasárnap délután a pol­gári kaszinóban értekezletet tartott és ennek eredményéről az összes pártok vezerférfiait ér­tesítette. A beszámolón a vármegyei független­ségi párt küldöttségileg képviselteti magát. A beszámoló után a képviselő és a vendégek tiszteletére a „Magyar Király“ vendéglő étter­mében déli 1 órakor kezdődöleg társas-ebéd lesz, melyre jelentkezhetni lehet Wessel Manó vendéglősnél és az ivtartóknál. Egy teriték ára 4 korona. Minthogy a rendelkezésre álló hely nem elég tágas, a társas-ebéden legfeljebb 120-an vehetnek részt. A nagykárolyi róm. kath. esperes­kerületi tanítói köre szép ünnepségek ke­retében ülte meg f. hó 23-án városunkban fenn­állásának 25-ik évfordulóját. A jubileumon meg­jelent a kör minden tagja, számszerint 32 Leghíresebb tanárok előírása szerint beszerezhetők különféle kötszerek, úgyszintén sérvkötők, haskötők, gummihárlsnyák, irigatorok, Mtianti­kotok. fecskendők, vatták, guminlkihlőnlegességek urak és hölgyek részére, — Sojcleth-készlefek, úgyszintén illatszerek, szappanok, pouderek, fésűk, fogkefék, továbbá a betegápoláshoz tartozó cikkek BLAU KÁROLYNÁL p*1»*™"

Next

/
Oldalképek
Tartalom