Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-21 / 38. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 5 ladt mindenki a helyszínére. Szerencsére a bajnak hamar elejét lehetett venni mert a Roóz Elemér udvarán kigyult számét dombot a gyor­san megjelent tűzoltóság eloltotta. A legjobb óvszerként fertőző betegségek ellen, KOLERA, gyomor és altesti bántalmaknál és mint üdítő ital is, ivó- vagy savanyuvizzel hígítva, elismer­ten kitűnő szolgálatot tesz a Gr. Keglevich István utódai COGNAC BUDAFOK. kizárólag DÍSZOKLEVÉLLEL - Mindenütt kapható I Goldstein Karolina, első debreczeni or­vosilag elismert mellfüző műterme, a megye házzal szemben levő Miklós-utca 5. szám alá j lett áthelyezve. 1—? Betöréses lopás. IFj. Kurlyán Mihály gróf J Károlyi György-téren levő üveges üzletébe, f. hó 18-án éjjel eddig még ismeretlen tettesek betörtek s onnan 100 kor készpénzt és mintegy 60 korona < rlékü szivar-és dohánygyártmányt elloptak. A rendőrség a nyomozást folyamatba telte. Ipar, kereskedelem, közgazdaság. A Nagykárolyi Zár- és Lemezáru- gyár Részvénytársaság f. hó 17-ik nap­jára hirdetett közgyűlése határozathozatalra; illetékes számú részvényes meg nem jele­nése folytán megtartható nem volt, miért is uj közgyűlés fog összehivatni. Pénzintézeti közgyűlés. A „Nagyká­rolyi Kereskedelmi- és Iparbank Részvény- társaság“ tegnap az intézet hivatalos helyi­ségében rendkívüli közgyűlést tartott. Berger j Ármin elnök délután 5 órakor üdvözölvén j a megjelent részvényeseket a jegyzőkönyv vezetésére felkért Dr. Adler Adolf intézeti ügyészszel együtt megállapították, hogy a közgyűlésen 824 részvény képviseletében 26 részvényes jelent meg s igy az határozat- képes. Minthogy a közgyűlés kellőleg meg- hirdettetett és a részvényesek meghivattak, a közgyűlés megtartásának akadálya nincs. Ezután elnök javaslatára a jegyzőkönyv hi­telesítő küldöttség tagjaivá Csipkés András, Roóz Samu és Sternberg Jenő részvényesek megválasztatván, bemutattatott az igazgatóság­nak az alaptőke felemelésére vonatkozó ja­vaslata, hogy kibocsáttassék 1500 drb egyen­ként 400 K névértékű részvény 520 K-ás ár­folyammal, melyből 400 K az alaptőke, 100 K a tartaléktőke javára fordittassék, a 20 K-ból az alaptőke felemelés körül felmerü­lendő költségek fedeztessenek s a megma­radó összeg szintén a tartalékalap javára ; fordittassék. A részvényeseknek az elővételi jog biztosittassék úgy, hogy minden egyes részvény után, egy részvény legyen jegyez­hető, a le nem jegyzett részvényeket szintén a részvényesek jegyezhessék 1911. október 6. déli 12 órájától 1911. október 8. déli 12 órájáig, az igazgatóság azonban túljegyzés esetére feljogosittassék a tuljegyzett rész­vényeket belátása és tetszése szerint leszál­lítani vagy törölni. A közgyűlés az igazga­tóság javaslatát egész terjedelmében elfo­gadta, valamint elfogadta az alapszabályok i némely intézkedéseinek az alaptőke emelés­sel kapcsolatos megváltoztatására vonatkozó javaslatait, melyek közül kiemelendő, hogy a felügyelő-bizottsági tagok száma báromról négyre emeltetik és a póttagság megszün- tettetik s hogy a gyakorolható szavazatok száma 60-ról 100-ra emeltetik. A közgyűlés örvendetesen tudomásul vette azon bejelen- I tést, hogy a kibocsátandó részvények jegy­zése teljesen biztosítva van. Hivatalos rész. Meghívó. 321/1911. ikt. sz. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 141. §-a értelmében Nagykároly városban alkalmazásban álló összes képesítés­hez kötött iparos-segédeket a f. 1911. évi szept. 1 hó 24 ik napjának d. e. fél 12 órájára az iparlestület tanácstermében tartandó békéltető- b zottsági segédtag választó közgyűlésre meg- | hivom, egyszersmind értesítem hogy a válasz-! tá*ra jogosult segédek névjegyzéke f. évi szept., hó 9-től szept. 17-ig terjedő 8 napon át az { ipartestület hivatalos helyiségében lesz közszem- j lére kitéve. A gyűlés tárgya: Békéltető-bizott­ság 24 rendes és 12 pótsegédtag megválasz­tása. Kelt Nagykárolyban, 1911. szept. 1-én. Járay József ipart. (b. bizottsági) jegyző. Néma Gusztáv iparhatósági biztos, b. bizottsági elnök. 2346—1911. P. szám. Hivatalos másolat. n O Felsége a Király Nevében a debreczeni kir. ítélőtábla. Dr. Váradi János ügyvéd által képviselt Haller József és érdektársai kérvényzőknek, dr. Schönflug Richard ügyvéd által képviselt Vonház István, és társai, valamint Mezőpetri község határának általános tagosítása iránt a szatmárnémetii kir. törvényszék mint úrbéri biróság előtt folyamatba tett és az 1911. évi április hó 22-én 4026—1911. sz. Ítélettel be­fejezett birtok-berendezési ügyét, Halier József és társainak az 1911. évi május hó 14-én 8429—1911. sz. a. Vonház István és társainak pedig az 1911. évi május hó 20-án 8855—1911. sz. a. beadott felebbezése folytán az 1911. évi augusztus hó 1-én tartott nyilvános ülésé­ben vizsgálat alá vevén, következő ítéletet hozott: A kir. Ítélőtábla az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja indokainál fogva és a tagosítást kérők felebbezésében felhozottakat illetően még azért, mert a 30—1909. sz. igazs. miniszteri rend. 54. §-a szerint csak az olyan úrbéri haszonvételekkel terhelt legelők számítandók az általános tagosítást kívánók birtokához, a melyeknek rendezése még nincs befejezve, a szóban forgó úrbéri legelőre nézve azonban a rendezés a mezőpetrii 144. sz. tjkv. tartalma szerint befejezést nyervén, helyes a bíróság­nak az az eljárása, mely szerint az abban ré­szes birtokosoknak szavazatát a tulajdoni arány szerint vette számításba, — a tagosítást ellenzők felebbezésében fel- hozottakra pedig azért, mert a 20—1909. sz. igazs. miniszt. rend. 18. §-a szerint csupán a nagyobb terjedelmű szöllőstelepek nem vonhatók be a tulajdonos beleegyezése nélkül a tagosításba, a jelen esetben azonban a 30—1909. sz. igazs. min- rend. 149. §-ában meghatározott és csupán az érdekelt felek beleegyezésével kicserélhető szöllőkrői lévén szó, ezek területének számi, tásba vételével a tagositandó terület térmér­téke helyesen lett meghatározva, továbbá, mert a 4026—1911. sz. tárgya­lási jegyzőkönyv tartalma szerint, a helyesbí­tett szavazási lajstrom a kiküldött biró által szabályszerűen felolvastatott és az ellen a 30—1Ü09. sz. igazs. min. rend. 52. § a sze­rint felszólalás nem tétetett, minélfogva a szavazási lajstrom ellen a felebbezésben fel­hozott panaszok most már figyelembe nem vehetők, továbbá, mert iratoknál levő 108. sz. ka- taszt. birtokiv szerint a községi vagyon 64. kataszt, hold 1146. Q-öl területet tevén ki, ez a terület a fentebb felhívott min. rend. 54. §-ban foglalt jogszabálynak megfelelően lett az általános tagosítást kivánók birtokához számítva, végül, mert a szavazási lajstromnak — a tagosítást ellenzők által felebbezésükben kifo­gásolt 42., 55., 64., 73., 87., 109., 114., 118., 129., 130., 134. és 139. t. a. felvett területek levonása után is meghaladja a tagosítást ki­vánók birtoka a 660. kataszt. hold és 360. Q-öl területet, a mely pedig a tagositandó területnek egy negyedrészét kiteszi, követke­zéskép az elsöbiróság a tagosítást a 30—1909. sz. igazs. min. rend. 54. §-a értelmében he­lyesen rendelte el. Debreczen, 1911. augusztus hó 1-én. Porubszky Jenő s. k., Czébel Gusztáv s. k., előadó. (P. H.) A másolat hiteléül: Igmándy József kiadó. 13938—1911. urb. sz. Végzés. A kir. Ítélőtáblának ezt az Ítéletét a kir. törvényszék az érdekelt felekkel. Szatmár- vármegye alispánja és tiszti ügyészénél, a debreczeni kir. erdőfelügyelőséggel s nagyká­rolyi erdőhivatallal és gazdasági felügyelőség­gel, továbbá a mennyiben a 4026. urb. 1911. sz. megengedhetőségi Ítélet, most már jogerős ennek az Ítéletnek kapcsán a budapesti m. kir. 22. sz. felmérési felügyelőséggel és a m. kir. háromszögeiül hivatallal közli és ezt a m. kir. igazságügy és földmivelésügyi miniszter urakhoz felterjeszti, egyszersmind a 30—1909. I. M. sz. rende­let 61. §-a értelmében az előmunkálatok ve­zetése és teljesítése végett Hunyor Ödön kir. törvényszéki birót kiküldi; felhívja Mezőpetri, Szaniszló, Kisdengeleg, Mezőterem, Vezend, Portelek, Részege és Pis- kolt községek úgy Nagykároly r. t. város elöl­járóit, hogy e végzés tartalmát községeikben helyi szokás szerint tétessék közhírré, s az ennek megtörténtét igazoló helyhatósági bizo­nyítványt haladéktalanul beterjesszék. Kelt Szatmárnérneli, a kir. törvényszék, mint úrbéri bíróságnak 1911. augusztus 24-én tartott üléséből. Bakkay Gyula jegyző. IS C H C N G * B U ZI ASF Ü RD G BAKTERI UM-MENTES természetes ásványvíz ÜDIT-GYÓGYIT. ÜDÍT-GYÓGYÍT. Vese- és hólyagbajoknál, a vesemedencze idült hurutjainál, hugykö- és fényképzödésnél, a lég­utak és a kiválasztó szervek hurutos bántal- mainál kitűnő hatásúnak bizonyult. Orvosilag ajánlva. Főraktár: 41—? Kerekes Ödön füszerkereskedö czégnél Nagykároly, Nagypiacztér. 7485—1911. K. Pályázati hirdetmény. Nagykároly r. t. város közkórházánál el­halálozás folytán megüresedett s évi 1600 ko­ronával díjazott orvos-pénztárnoki állásra pályázatot nyitok. A pályázati kérvények a jelen hirdetésnek a vármegyei hivatalos lapjában elsöizben történt megjelenésétől számított 30 nap alatt hozzám nyújtandók be s később beérkező kérvények figyelembe nem vétetnek. Pályázók kötelesek az 1883. évi I. t.-c. 9. §-ában körvonalazott képesitésöket igazolni. A városi közkórházi orvos-pénztárnok teen­dőire s kötelességeire nézve a közkórház alap- szabályzatának rendelkezései az irányadók. Köteles ezenkívül az orvos-pénztárnok a gondnoki teendőket is elsajátítani, s a gondnok betegsége, szabadsága avagy egyéb akadályoz­tatása esetén a gondnoki teendőket is telje­síteni. Köteles az orvos-pénztárnok vasár- és ün­nepnapok kivételével teendői ellátása céljából délelőtt 9-töl 11 óráig a kórházban tartóz­kodni, kivételes esetekben — ha ezen időt a kórházban nem tölthetné — a délelőtt el­mulasztott időt délután 3-tól 5-ig pótolni s ezen hivatali idők alatt a betegek felvétele körüli adminisztratív teendőket végezni. Amennyiben az orvos-pénztárnok teendőit a megállapított hivatali idő alatt a betegek felvétele körüli administrativ teendőket el- j végezni nem tudná, ezen megállapított időn túl is, teendői teljes elvégzéséig a kórházban | tartózkodni s miként a kórház többi orvosai és tisztviselői is, hivásra a kórházban bár- I mikor megjelenni köteles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom